2021. május 31. / Nagy Klaudia
2013 óta látja el a magyar zeneművészeti és zeneoktatási képzés fellegvárának tartott Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) rektori feladatait. Alapelvei közé tartozik, hogy az oktatásban és a művészetben is a magas színvonalra kell törekedni, fontos számára, hogy az
egyetemen dolgozó kollégáival megbonthatatlan egységet alkossanak. A járványhelyzetben a Zeneakadémia streamelte a legtöbb előadást. Nagyszabású tervei közt szerepel a Liszt világmárka építése, ezzel a magyar országimázs erősítése. Kiemelkedő hárfaművész, tíz szólólemeze jelent meg, fellépett a világ számos részén, igazi élvonalbeli, nagybetűs művész és intézményvezető. Dr. Vigh Andrea Liszt Ferenc-díjas Érdemes Művésszel jövőbeli terveiről, és a pandémia alatti oktatás nehézségeiről beszélgettünk.
Május 30-án rendezi a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok A magyar klasszikus zene napját, amely az ön kezdeményezésére jött létre. Hosszú távú céljuk, hogy ösztönözzék a kortárs művek születését. Úgy érzi, erősíteni kell a kortárs klasszikus zenét?
Dr. V. A.: A magyar klasszikus zenének olyan meghatározó gyökerei vannak, hogy e hagyomány folytatása küldetés a muzsikusok és a nagy intézmények számára. A magyar klasszikus zene napján nemcsak a nagy szerzők művei szólalnak meg, hanem a kortársaké is, feladatunk, hogy a kreatív, fiatal, tehetséges szerzőket bemutassuk a közönségnek. Ezért született a gondolat, hogy rendezzük meg A magyar klasszikus zene napját, amelyre Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója és egyik legnagyobb hatású magyar művésze születésnapját választottuk. Kocsis Zoltán pályáját e két nagy intézmény: a Nemzeti Filharmonikusok és a Zeneakadémia kísérte végig. Herboly Domonkossal, a Nemzeti Filharmonikusok igazgatójával úgy terveztük, hogy elérjünk vele mindenkit. Jövőre pályázatot is kiírunk a fiatal zeneszerzők számára, szeretnénk inspirálni őket új művekre, amelyeket e gyönyörű eseménysorozaton be tudnánk mutatni. Már az első alkalommal számos zenekar és zeneiskola csatlakozott a kezdeményezéshez országszerte. A program ihletője zseniális, sokoldalú művészként generációkat tanított, átadta a minőségi kultúra és a zene szeretetét. Szeretném egyúttal megköszönni a fenntartó minisztérium (EMMI) támogatását.
Egy másik, még nagyobb ívű terv egy komplex világmárka felépítése Liszt Ferenc köré. A stratégiai alapokat már le is rakta a Zeneakadémia egy ágazatközi együttműködés keretében. Hogyan szeretné a Liszt brandet nemzetközileg ismertebbé tenni?
Dr. V. A.: Liszt világpolgár volt, de magát mindig magyarnak vallotta. Távol-Keleten éppúgy ismerik őt, mint az amerikai kontinensen vagy Dél-Afrikában. A Liszt brand alappillérei az általa alapított Zeneakadémia, valamint az intézmény immár 150 éves múltja, töretlen csillogása és nemzetközi kapcsolatrendszere. A Nemzeti Liszt Ferenc Program egy jövőbe mutató stratégia, megalkotásában és a kapcsolódó döntéshozói előterjesztés kidolgozásában a Zeneakadémia mellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Budapesti Fejlesztési Központ, a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Müpa és a Magyar Művészeti Akadémia vezetői vettek részt. Az összehangolt munka eredményeként többek között Liszt Kávézó, Liszt Étterem, Turisztikai Központ nyílhat a Belvárosban, Liszt-sétákon ismerheti meg a közönség a Zeneakadémia alapítójának kanyargós és kalandos életét, helyet kapnak kulturális, zenei, gasztronómiai rendezvények és jellegzetes turisztikai helyszínek. Első lépésként ősszel Liszt Ünnep szerveződik a Müpa vezetésével, amelyhez a Zeneakadémia nyújt szellemi alapot. Nagyszabású koncertre várjuk a közönséget október 22-én, Liszt születésnapján a Zeneakadémia Nagytermében, és Liszt tudományos konferenciát szervezünk a világ legismertebb Liszt-kutatóinak részvételével. A Program oktatási pillérei a Liszt Akadémia mesterkurzusai a tudás továbbadására a jövő nemzedékeinek. Magyarország zenei nagyhatalom, de folyamatosan tennünk is kell azért, hogy e pozíciót megőrizzük. A Zeneakadémia egyedülálló azért is, mert világhírű névadója hozta létre. Más intézményeket úgy neveztek el meghatározó hatású muzsikusokról, megőrizve művészetüket – ilyen a salzburgi Mozarteum Egyetem vagy a The Chopin University of Music Varsóban –, hogy ők kizárólag névadók, nem alapítók, mint Liszt Ferenc. Felnéz ránk a világ, mert a klasszikus zene és a zeneoktatás fellegvára vagyunk. Nemcsak Liszt, hanem az utána következő nemzedékek, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ligeti György, Eötvös Péter, Kurtág György is nemzetközi népszerűségnek örvendenek. Magyarország kifogyhatatlan a zenei tehetségekből, ezért is lényeges, hogy korán felismerjük és egyedi eszköztárunkkal gondozzuk is őket.
Az egyetem falai között folyó oktatási tevékenység jelenleg is a világ élvonalába tartozik, de a Zeneakadémia a már megteremtett értékek ápolása mellett folyamatos megújulásra törekszik. Művészek új generációit, a fent említettek utódait neveli, Bartók zenéjének népszerűsítésére pedig mára nemzetközi ismertségű versenyt szervezett.
Dr. V. A.: Bartók Béla neve ugyancsak hívószó nagyszerű művei, zseniális komponálási tehetsége okán. Bartók ma is inspiráció a fiatal muzsikusok számára. Egyik legkedvesebb történetem, hogy amikor megkérdeztünk fiatalokat, mit jelent számukra Bartók, azt válaszolták, hogy már két hangból felismerik. A 2017-ben életre hívott Bartók Világverseny és Fesztivál a Bartók-életmű legjellemzőbb vonulataira: a zongorára, a hegedűre és a vonósnégyesekre, valamint a hangszeres fordulók közötti években a zeneszerzésre épülve teljesedik ki. E kivételes szerkezet alkalmas arra, hogy a felnövekvő zenészgeneráció legjobb hangszereseinek figyelmét Bartók műveire irányítsa, és a fiatal zeneszerzőket új, Bartók szellemében íródó művek létrehozására buzdítsa. Idén a vonósnégyes kategóriát – egy unikális, máris nemzetközi figyelmet élvező megmérettetést rendezünk: kanadai, amerikai, svájci, koreai, olasz, francia jelentkezőink vannak. Nagy kitartással és szeretettel készülnek rá a fiatalok hónapokon, éveken keresztül.
A járvány idején minden egyetem digitális oktatásra állt át, ez egy művészeti egyetem esetében fokozott nehézségekkel járhat. Hogyan zajlik most a tanítás?
Dr. V. A.: Tanáraink és diákjaink remekül elsajátították a digitális oktatást, hihetetlenül gyorsan és rugalmasan vetettek be minden eszközt és szisztémát, amit lehetett az online térben használni. Persze nem lehet összehasonlítani a jelenléti oktatással, amit az ember laptopon keresztül hall, de az alapvetéseket lehet értékelni. A hangszín, a kisugárzás vagy a személyiség, amely oly fontos a művészetben, nehezebben érzékelhető, de a képernyőn is átjön. A főtárgyakat egyéni órákon oktatjuk, az összes zenekari hangszert egyedi egyéni órákon sajátítják el a hallgatóink, vagyis egy tanár és egy diák tartózkodik a teremben. A pandémia nyugvó szakaszaiban ezt a formát elég sokáig fenn tudtuk tartani a szabályok szigorú betartása mellett, a csoportos órákat online tartottuk meg. Amikor romlott a helyzet, a személyes főtárgy oktatást is digitálisra állítottuk át. Most abban bízunk, hogy jöhet az óvatos nyitás.
Mennyire viselte meg, hogy hárfaművészként csökkentek a fellépései?
Dr. V. A.: A Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál nyári lebonyolítása után sok fellépést kellett lemondanom, és például a Kossuth-díjas Balázs János zongoraművésszel közös koncertünket streamen keresztül lehetett megnézni. Boldogsággal tölt el, hogy május 29-én végre újra játszom a Nagyteremben egy gyönyörű hárfafantáziát a MÁV Szimfonikus Zenekarral. Annyi feladatom és örömteli munkám volt e nehéz, bezárt időszakban is, hogy a körülményekhez képest jól vészeltem át a járvány időszakát.
Művészi énje hogyan segíti a rektori munkájában?
Dr. V. A.: Óraadó tanárként kezdtem a Zeneakadémián 4-5 évig, utána adjunktus, tanszékvezető, majd rektorhelyettes lettem, tehát a vezetés stádiumait a gyakorlatban sajátíthattam el, és e tapasztalatok sokat segítenek egy ilyen nemzetközileg elismert intézmény irányításában. A művészet a mindennapjaim része, ezért szakmailag autentikus döntéseket tudok hozni, kikérve kollégáim és vezetőtársaim véleményét is. Követendő példának tartom azt az egységet, amelyben a Zeneakadémia oktatói, hallgatói és munkatársai dolgoznak. Hatalmas felelősség, beleadok mindent a legjobb tudásom szerint. Ha ilyen egységesen tud fellépni és gondolkodni a Zeneakadémia, akkor talán nem csinálom olyan rosszul.
egyetemen dolgozó kollégáival megbonthatatlan egységet alkossanak. A járványhelyzetben a Zeneakadémia streamelte a legtöbb előadást. Nagyszabású tervei közt szerepel a Liszt világmárka építése, ezzel a magyar országimázs erősítése. Kiemelkedő hárfaművész, tíz szólólemeze jelent meg, fellépett a világ számos részén, igazi élvonalbeli, nagybetűs művész és intézményvezető. Dr. Vigh Andrea Liszt Ferenc-díjas Érdemes Művésszel jövőbeli terveiről, és a pandémia alatti oktatás nehézségeiről beszélgettünk.
Május 30-án rendezi a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok A magyar klasszikus zene napját, amely az ön kezdeményezésére jött létre. Hosszú távú céljuk, hogy ösztönözzék a kortárs művek születését. Úgy érzi, erősíteni kell a kortárs klasszikus zenét?
Dr. V. A.: A magyar klasszikus zenének olyan meghatározó gyökerei vannak, hogy e hagyomány folytatása küldetés a muzsikusok és a nagy intézmények számára. A magyar klasszikus zene napján nemcsak a nagy szerzők művei szólalnak meg, hanem a kortársaké is, feladatunk, hogy a kreatív, fiatal, tehetséges szerzőket bemutassuk a közönségnek. Ezért született a gondolat, hogy rendezzük meg A magyar klasszikus zene napját, amelyre Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója és egyik legnagyobb hatású magyar művésze születésnapját választottuk. Kocsis Zoltán pályáját e két nagy intézmény: a Nemzeti Filharmonikusok és a Zeneakadémia kísérte végig. Herboly Domonkossal, a Nemzeti Filharmonikusok igazgatójával úgy terveztük, hogy elérjünk vele mindenkit. Jövőre pályázatot is kiírunk a fiatal zeneszerzők számára, szeretnénk inspirálni őket új művekre, amelyeket e gyönyörű eseménysorozaton be tudnánk mutatni. Már az első alkalommal számos zenekar és zeneiskola csatlakozott a kezdeményezéshez országszerte. A program ihletője zseniális, sokoldalú művészként generációkat tanított, átadta a minőségi kultúra és a zene szeretetét. Szeretném egyúttal megköszönni a fenntartó minisztérium (EMMI) támogatását.
Egy másik, még nagyobb ívű terv egy komplex világmárka felépítése Liszt Ferenc köré. A stratégiai alapokat már le is rakta a Zeneakadémia egy ágazatközi együttműködés keretében. Hogyan szeretné a Liszt brandet nemzetközileg ismertebbé tenni?
Dr. V. A.: Liszt világpolgár volt, de magát mindig magyarnak vallotta. Távol-Keleten éppúgy ismerik őt, mint az amerikai kontinensen vagy Dél-Afrikában. A Liszt brand alappillérei az általa alapított Zeneakadémia, valamint az intézmény immár 150 éves múltja, töretlen csillogása és nemzetközi kapcsolatrendszere. A Nemzeti Liszt Ferenc Program egy jövőbe mutató stratégia, megalkotásában és a kapcsolódó döntéshozói előterjesztés kidolgozásában a Zeneakadémia mellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Budapesti Fejlesztési Központ, a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Müpa és a Magyar Művészeti Akadémia vezetői vettek részt. Az összehangolt munka eredményeként többek között Liszt Kávézó, Liszt Étterem, Turisztikai Központ nyílhat a Belvárosban, Liszt-sétákon ismerheti meg a közönség a Zeneakadémia alapítójának kanyargós és kalandos életét, helyet kapnak kulturális, zenei, gasztronómiai rendezvények és jellegzetes turisztikai helyszínek. Első lépésként ősszel Liszt Ünnep szerveződik a Müpa vezetésével, amelyhez a Zeneakadémia nyújt szellemi alapot. Nagyszabású koncertre várjuk a közönséget október 22-én, Liszt születésnapján a Zeneakadémia Nagytermében, és Liszt tudományos konferenciát szervezünk a világ legismertebb Liszt-kutatóinak részvételével. A Program oktatási pillérei a Liszt Akadémia mesterkurzusai a tudás továbbadására a jövő nemzedékeinek. Magyarország zenei nagyhatalom, de folyamatosan tennünk is kell azért, hogy e pozíciót megőrizzük. A Zeneakadémia egyedülálló azért is, mert világhírű névadója hozta létre. Más intézményeket úgy neveztek el meghatározó hatású muzsikusokról, megőrizve művészetüket – ilyen a salzburgi Mozarteum Egyetem vagy a The Chopin University of Music Varsóban –, hogy ők kizárólag névadók, nem alapítók, mint Liszt Ferenc. Felnéz ránk a világ, mert a klasszikus zene és a zeneoktatás fellegvára vagyunk. Nemcsak Liszt, hanem az utána következő nemzedékek, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ligeti György, Eötvös Péter, Kurtág György is nemzetközi népszerűségnek örvendenek. Magyarország kifogyhatatlan a zenei tehetségekből, ezért is lényeges, hogy korán felismerjük és egyedi eszköztárunkkal gondozzuk is őket.
Az egyetem falai között folyó oktatási tevékenység jelenleg is a világ élvonalába tartozik, de a Zeneakadémia a már megteremtett értékek ápolása mellett folyamatos megújulásra törekszik. Művészek új generációit, a fent említettek utódait neveli, Bartók zenéjének népszerűsítésére pedig mára nemzetközi ismertségű versenyt szervezett.
Dr. V. A.: Bartók Béla neve ugyancsak hívószó nagyszerű művei, zseniális komponálási tehetsége okán. Bartók ma is inspiráció a fiatal muzsikusok számára. Egyik legkedvesebb történetem, hogy amikor megkérdeztünk fiatalokat, mit jelent számukra Bartók, azt válaszolták, hogy már két hangból felismerik. A 2017-ben életre hívott Bartók Világverseny és Fesztivál a Bartók-életmű legjellemzőbb vonulataira: a zongorára, a hegedűre és a vonósnégyesekre, valamint a hangszeres fordulók közötti években a zeneszerzésre épülve teljesedik ki. E kivételes szerkezet alkalmas arra, hogy a felnövekvő zenészgeneráció legjobb hangszereseinek figyelmét Bartók műveire irányítsa, és a fiatal zeneszerzőket új, Bartók szellemében íródó művek létrehozására buzdítsa. Idén a vonósnégyes kategóriát – egy unikális, máris nemzetközi figyelmet élvező megmérettetést rendezünk: kanadai, amerikai, svájci, koreai, olasz, francia jelentkezőink vannak. Nagy kitartással és szeretettel készülnek rá a fiatalok hónapokon, éveken keresztül.
A járvány idején minden egyetem digitális oktatásra állt át, ez egy művészeti egyetem esetében fokozott nehézségekkel járhat. Hogyan zajlik most a tanítás?
Dr. V. A.: Tanáraink és diákjaink remekül elsajátították a digitális oktatást, hihetetlenül gyorsan és rugalmasan vetettek be minden eszközt és szisztémát, amit lehetett az online térben használni. Persze nem lehet összehasonlítani a jelenléti oktatással, amit az ember laptopon keresztül hall, de az alapvetéseket lehet értékelni. A hangszín, a kisugárzás vagy a személyiség, amely oly fontos a művészetben, nehezebben érzékelhető, de a képernyőn is átjön. A főtárgyakat egyéni órákon oktatjuk, az összes zenekari hangszert egyedi egyéni órákon sajátítják el a hallgatóink, vagyis egy tanár és egy diák tartózkodik a teremben. A pandémia nyugvó szakaszaiban ezt a formát elég sokáig fenn tudtuk tartani a szabályok szigorú betartása mellett, a csoportos órákat online tartottuk meg. Amikor romlott a helyzet, a személyes főtárgy oktatást is digitálisra állítottuk át. Most abban bízunk, hogy jöhet az óvatos nyitás.
Mennyire viselte meg, hogy hárfaművészként csökkentek a fellépései?
Dr. V. A.: A Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál nyári lebonyolítása után sok fellépést kellett lemondanom, és például a Kossuth-díjas Balázs János zongoraművésszel közös koncertünket streamen keresztül lehetett megnézni. Boldogsággal tölt el, hogy május 29-én végre újra játszom a Nagyteremben egy gyönyörű hárfafantáziát a MÁV Szimfonikus Zenekarral. Annyi feladatom és örömteli munkám volt e nehéz, bezárt időszakban is, hogy a körülményekhez képest jól vészeltem át a járvány időszakát.
Művészi énje hogyan segíti a rektori munkájában?
Dr. V. A.: Óraadó tanárként kezdtem a Zeneakadémián 4-5 évig, utána adjunktus, tanszékvezető, majd rektorhelyettes lettem, tehát a vezetés stádiumait a gyakorlatban sajátíthattam el, és e tapasztalatok sokat segítenek egy ilyen nemzetközileg elismert intézmény irányításában. A művészet a mindennapjaim része, ezért szakmailag autentikus döntéseket tudok hozni, kikérve kollégáim és vezetőtársaim véleményét is. Követendő példának tartom azt az egységet, amelyben a Zeneakadémia oktatói, hallgatói és munkatársai dolgoznak. Hatalmas felelősség, beleadok mindent a legjobb tudásom szerint. Ha ilyen egységesen tud fellépni és gondolkodni a Zeneakadémia, akkor talán nem csinálom olyan rosszul.