2021. november 08. / Pavlovics Ágota
Idén a Magyar Nemzeti Múzeum nyerte el „Az Év Múzeuma 2021” díjat a nagy múzeumok kategóriájában, valamint a Múzeumpedagógiai Nívódíjat is a múzeum csapata érdemelte ki komplex online múzeumpedagógiai programcsomagjával, amellyel a pandémia alatt az online oktatást
segítették. Az 1802-ben alapított közgyűjtemény élén 2021. július 31-én váltás történt, az intézmény főigazgatója a következő öt évben L. Simon László lesz. A József Attila-díjas íróval, korábbi kulturális államtitkárral elsősorban a pályázatába foglalt közeli és távolabbi tervei gyakorlati megvalósításáról beszélgettünk.
A bennünket körülvevő világ sebesen változik, ahogy a múzeumokkal szemben megfogalmazott látogatói elvárások is. Ön szerint milyen kell, hogy legyen a ma korszerű múzeuma?
L. S. L.: Hagyományaink, nyelvünk, kultúránk, azaz nemzeti önazonosságunk megőrzésében kiemelkedő szerepet kell kapnia a megújuló Nemzeti Múzeumnak. Mindezt úgy, hogy képes legyen reagálni mind a szellemi, mind a technológiai kihívásokra. Az is rendkívül fontos, hogy a mai fiatalokat a saját nyelvükön tudjuk megszólítani, és a mai kornak megfelelő élményt nyújtsunk nekik. Az új fejlesztéseink elsősorban a turizmust, a szakmai kutatást és a nagyközönséggel való aktív és reprezentatívabb kapcsolattartást szolgálják. Emellett azonban legalább annyira fontos, hogy a múzeum kivegye részét a mindennapi nemzeti identitásformálásból és a kultúraközvetítésből is.
A kinevezése óta eltelt néhány hónap bizonyára a tájékozódásról szólt, ugyanakkor nyilván megfogalmazta a legközelebbi terveit is. Melyek azok a változások, amelyek a Nemzeti Múzeum látogatói számára hamarosan láthatóak lesznek?
L. S. L.: Elkezdtük a közönségforgalmi tereink felújítását. A rendszeresebben frissülő kiállítási tartalmak, így különösen a klasszikus értelemben vett időszaki kiállítások tekintetében új koncepciót alakítunk ki. Meggyőződésem, hogy a múzeumoknak is nagyobbrészt rugalmasabb és rendszeresen frissülő tartalomszolgáltatásban kell gondolkodniuk, nem pedig évtizedekre kimerevített produktumokban. Ez látható lesz az időszakos kiállításainkon is, de az állandó kiállításunkat is teljesen megújítjuk. Emellett megkezdődött a múzeum főépülete felújításának tervezése is, hiszen két évtizede volt az utolsó nagyobb felújítás, óriási gond, hogy a kiállítótereink nagy része nincs klimatizálva. Tehát nemcsak tartalomban, hanem küllemben is meg kell újulnunk, hogy még vonzóbbak legyünk a látogatóknak.
A múzeum a magyar történelem tárgyi emlékeit mutatja be, anyaga hatalmas, aminek csupán egy részét láthattuk eddig. Ennek egyik oka a mégoly tekintélyes méretű kiállítótermek végessége, hogy lehet a kiállítási lehetőségeket bővíteni?
L. S. L.: Megújul a múzeum most látható 1996-os történeti állandó kiállítása. Tervezem az elmúlt években a közönség elől elzárt terek újbóli megnyitását: az impozáns Széchényi-termet és a kerámia tanulmányraktárunkat. Megállapodtunk továbbá a Várkapitányság vezetésével, hogy a 2022 nyarától a Várkert Bazár Déli-Palotáját a Nemzeti Múzeum használhatja kiállítótérként, valamint tervem, hogy a múzeum „lépjen ki” a falai közül. Nagy lehetőséget látok abban is, hogy a látványos kiállításainkat ne csak a fővárosban mutassuk be, hanem vidékre is utaztassuk.
Melyik lesz a következő sokak érdeklődésére számot tartó kiállítás a múzeumban?
L. S. L.: Még tart a World Press Photo kiállítás, melyet a megnyitása óta több mint tízezren láttak. Decemberben nyílik a 2020-ra tervezett és a pandémia miatt elhalasztott Ars et virtus. Horvátország – Magyarország. 800 év közös kulturális öröksége című nagyszabású, több mint 300 műtárgyat felvonultató kiállításunk. Előtte, november 19-én Erzsébet-napon nyílik a Sisi családja – A Wittelsbachok című, a család magyarországi vonatkozásait, kapcsolatait bemutató kiállítás. Október 6-án érkeztek a múzeumba André Kertész megvásárolt fényképei, szándékom szerint ezeket is megmutatjuk közönségnek a közeljövőben egy tárlat keretében. A jövő évi kiállítási terveink közül kiemelném a Magyar menyasszony című projektet, amely a magyar nő, a magyar menyasszony nézőpontjából az esküvői szokások, hagyományok, viseletek térbeli és időbeli változatosságát mutatja majd be.
Milyen tematikával, programokkal bővül majd a múzeum meglévő kínálata?
L. S. L.: Ezek egyrészt olyan témák köré kell, hogy szerveződjenek, amik napjainkban aktualitással bírnak, egyben az általános érdeklődést és megértést is kiszolgálják, másrészt az ehhez szükséges kiállítási anyagok a Nemzeti Múzeumban, illetve annak hazai és határon túli partner intézményeiben elérhetők és rendelkezésre is állnak. Az egyik legfontosabb és leginkább aktuális ilyen téma például a járványügy kérdése. Legalább ennyire fontos és aktuális kérdés világszerte a migráció és a klímaváltozás ügye is. Ez a kombináció nem először jelenik meg az emberiség történetében, mégis kevés szó esik a korábbiak okairól és tanulságairól. Számottevő nemzetközi érdeklődésre is számíthat tehát az európai migrációt történeti és természeti kontextusában bemutató őskori és kora középkori népvándorlás, melyeknek ráadásul pont a Kárpát-medence volt az egyik kulcsterülete.
Minden hagyományos művészeti ág, és nincs ez másként a múzeumok esetében sem, küzd a problémával: hogyan tudja becsalogatni falai közé a fiatalokat. Önök mi mindennel próbálkoznak majd?
L. S. L.: A múzeumok rendkívül fontos szerepet tölthetnek be az ifjúság értékrendjének formálásában, a nemzeti emlékezet őrzésében, valamint a magyar identitás megerősítésében is. Szándékomban áll megerősíteni az immár 5 éve működő Mozaik Múzeumtúra Programot, amelynek célja a mai gyermekek becsalogatása a múzeumokba, a fiatalok számára is érdekesen bemutatva a magyar kultúra kiállítóterekben őrzött értékeit. A program eddigi sikerei, eredményei, valamint a felhalmozott tapasztalatok is mind azt bizonyítják, hogy ez olyan hosszabb távú befektetés, amely alkalmas mind a hazai, mind a határon túli magyar fiatalok számára a gazdag magyar kultúrkincs megismertetésére, ezáltal pedig önazonosságtudatuk megerősítésére, amelyre a 21. században egyre nagyobb szükségük van. A célunk az, hogy minden magyar általános iskolás diák – határon innen és túl – iskolai tanulmányai alatt több alkalommal, szervezett keretek között eljuthasson múzeumba.
segítették. Az 1802-ben alapított közgyűjtemény élén 2021. július 31-én váltás történt, az intézmény főigazgatója a következő öt évben L. Simon László lesz. A József Attila-díjas íróval, korábbi kulturális államtitkárral elsősorban a pályázatába foglalt közeli és távolabbi tervei gyakorlati megvalósításáról beszélgettünk.
A bennünket körülvevő világ sebesen változik, ahogy a múzeumokkal szemben megfogalmazott látogatói elvárások is. Ön szerint milyen kell, hogy legyen a ma korszerű múzeuma?
L. S. L.: Hagyományaink, nyelvünk, kultúránk, azaz nemzeti önazonosságunk megőrzésében kiemelkedő szerepet kell kapnia a megújuló Nemzeti Múzeumnak. Mindezt úgy, hogy képes legyen reagálni mind a szellemi, mind a technológiai kihívásokra. Az is rendkívül fontos, hogy a mai fiatalokat a saját nyelvükön tudjuk megszólítani, és a mai kornak megfelelő élményt nyújtsunk nekik. Az új fejlesztéseink elsősorban a turizmust, a szakmai kutatást és a nagyközönséggel való aktív és reprezentatívabb kapcsolattartást szolgálják. Emellett azonban legalább annyira fontos, hogy a múzeum kivegye részét a mindennapi nemzeti identitásformálásból és a kultúraközvetítésből is.A kinevezése óta eltelt néhány hónap bizonyára a tájékozódásról szólt, ugyanakkor nyilván megfogalmazta a legközelebbi terveit is. Melyek azok a változások, amelyek a Nemzeti Múzeum látogatói számára hamarosan láthatóak lesznek?
L. S. L.: Elkezdtük a közönségforgalmi tereink felújítását. A rendszeresebben frissülő kiállítási tartalmak, így különösen a klasszikus értelemben vett időszaki kiállítások tekintetében új koncepciót alakítunk ki. Meggyőződésem, hogy a múzeumoknak is nagyobbrészt rugalmasabb és rendszeresen frissülő tartalomszolgáltatásban kell gondolkodniuk, nem pedig évtizedekre kimerevített produktumokban. Ez látható lesz az időszakos kiállításainkon is, de az állandó kiállításunkat is teljesen megújítjuk. Emellett megkezdődött a múzeum főépülete felújításának tervezése is, hiszen két évtizede volt az utolsó nagyobb felújítás, óriási gond, hogy a kiállítótereink nagy része nincs klimatizálva. Tehát nemcsak tartalomban, hanem küllemben is meg kell újulnunk, hogy még vonzóbbak legyünk a látogatóknak.
A múzeum a magyar történelem tárgyi emlékeit mutatja be, anyaga hatalmas, aminek csupán egy részét láthattuk eddig. Ennek egyik oka a mégoly tekintélyes méretű kiállítótermek végessége, hogy lehet a kiállítási lehetőségeket bővíteni?
L. S. L.: Megújul a múzeum most látható 1996-os történeti állandó kiállítása. Tervezem az elmúlt években a közönség elől elzárt terek újbóli megnyitását: az impozáns Széchényi-termet és a kerámia tanulmányraktárunkat. Megállapodtunk továbbá a Várkapitányság vezetésével, hogy a 2022 nyarától a Várkert Bazár Déli-Palotáját a Nemzeti Múzeum használhatja kiállítótérként, valamint tervem, hogy a múzeum „lépjen ki” a falai közül. Nagy lehetőséget látok abban is, hogy a látványos kiállításainkat ne csak a fővárosban mutassuk be, hanem vidékre is utaztassuk.
Melyik lesz a következő sokak érdeklődésére számot tartó kiállítás a múzeumban?
L. S. L.: Még tart a World Press Photo kiállítás, melyet a megnyitása óta több mint tízezren láttak. Decemberben nyílik a 2020-ra tervezett és a pandémia miatt elhalasztott Ars et virtus. Horvátország – Magyarország. 800 év közös kulturális öröksége című nagyszabású, több mint 300 műtárgyat felvonultató kiállításunk. Előtte, november 19-én Erzsébet-napon nyílik a Sisi családja – A Wittelsbachok című, a család magyarországi vonatkozásait, kapcsolatait bemutató kiállítás. Október 6-án érkeztek a múzeumba André Kertész megvásárolt fényképei, szándékom szerint ezeket is megmutatjuk közönségnek a közeljövőben egy tárlat keretében. A jövő évi kiállítási terveink közül kiemelném a Magyar menyasszony című projektet, amely a magyar nő, a magyar menyasszony nézőpontjából az esküvői szokások, hagyományok, viseletek térbeli és időbeli változatosságát mutatja majd be.
Milyen tematikával, programokkal bővül majd a múzeum meglévő kínálata?
L. S. L.: Ezek egyrészt olyan témák köré kell, hogy szerveződjenek, amik napjainkban aktualitással bírnak, egyben az általános érdeklődést és megértést is kiszolgálják, másrészt az ehhez szükséges kiállítási anyagok a Nemzeti Múzeumban, illetve annak hazai és határon túli partner intézményeiben elérhetők és rendelkezésre is állnak. Az egyik legfontosabb és leginkább aktuális ilyen téma például a járványügy kérdése. Legalább ennyire fontos és aktuális kérdés világszerte a migráció és a klímaváltozás ügye is. Ez a kombináció nem először jelenik meg az emberiség történetében, mégis kevés szó esik a korábbiak okairól és tanulságairól. Számottevő nemzetközi érdeklődésre is számíthat tehát az európai migrációt történeti és természeti kontextusában bemutató őskori és kora középkori népvándorlás, melyeknek ráadásul pont a Kárpát-medence volt az egyik kulcsterülete.
Minden hagyományos művészeti ág, és nincs ez másként a múzeumok esetében sem, küzd a problémával: hogyan tudja becsalogatni falai közé a fiatalokat. Önök mi mindennel próbálkoznak majd?
L. S. L.: A múzeumok rendkívül fontos szerepet tölthetnek be az ifjúság értékrendjének formálásában, a nemzeti emlékezet őrzésében, valamint a magyar identitás megerősítésében is. Szándékomban áll megerősíteni az immár 5 éve működő Mozaik Múzeumtúra Programot, amelynek célja a mai gyermekek becsalogatása a múzeumokba, a fiatalok számára is érdekesen bemutatva a magyar kultúra kiállítóterekben őrzött értékeit. A program eddigi sikerei, eredményei, valamint a felhalmozott tapasztalatok is mind azt bizonyítják, hogy ez olyan hosszabb távú befektetés, amely alkalmas mind a hazai, mind a határon túli magyar fiatalok számára a gazdag magyar kultúrkincs megismertetésére, ezáltal pedig önazonosságtudatuk megerősítésére, amelyre a 21. században egyre nagyobb szükségük van. A célunk az, hogy minden magyar általános iskolás diák – határon innen és túl – iskolai tanulmányai alatt több alkalommal, szervezett keretek között eljuthasson múzeumba.