2021. november 30. / K. B.
A magyarok 63%-a taníttatná könnyűzenei hangszeren a gyermekét, 52%-uk pedig maga is szívesen tanulna zenélni. Ez biztató ahhoz képest, hogy egy 2019-es felmérés szerint a magyarok mindössze 11%-a tanult korábban zenélni, és 2,4%-a játszott zenekarban. A friss kutatások mellett
osztrák és erdélyi könnyűzenei oktatási példák, illetve a következő években meghatározó gyakorlatok is szóba kerültek a Hangőr Egyesület Mindenki zenéljen! című konferenciáján.
Kodály Zoltán gondolatait kölcsönvéve és kiegészítve „Legyen a könnyűzene is mindenkié!” címmel 2017 végén rendeztek legutóbb tanácskozást a hazai könnyűzenei oktatás állapotáról. Az akkori konferencia termékeny workshoppal zárult,
amiből a Poptanítás munkacsoport, a Poptanítás blog, de több fővároson kívüli eszmecsere, kutatás és nemzetközi tanulmányút is kinőtte magát. Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program pályázatainak köszönhetően 2017-től felpezsdült, a könnyűzenei oktatásról zajló közös gondolkodást és szakmai vitát a koronavírus miatt bevezetett korlátozások másfél évre megakasztották, és csak 2021 őszén, a Hangszert a kézbe sorozathoz kapcsolódva folytatódhattak. A könnyűzenei oktatásról szóló dikurzust szervezni igyekvő Hangőr Egyesület ezért úgy gondolta, érdemes a téma iránt érdeklődőkkel ismét konferencián találkozni, és áttekinteni, hol tart a terület, illetve a jövőben milyen lehetőségek nyílhatnak meg előtte. A Budapest Music Centerben 2021. november 10-én rendezett tanácskozás egyik nem titkolt célja volt, hogy újabb lendületet adjon a közös gondolkodásnak. Olyan lendületet, amely végre intézményekben, oktatási anyagokban és előremutató közös munkában mutathatja meg a gyümölcseit.
A konferencia első szekciójában Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló Program elindítója a Magyar Könnyűzenei Oktatást Támogató Alprogram elmúlt fél évtizedének eredményeit, illetve a legutóbbi konferencia óta történt változásokat idézte fel. Többek között beszélt arról, hogy az eddig 240 millió forinttal támogatott, 198 kiállítási napot maga mögött tudó Hangszert a kézbe 47 állomása 110 ezer érdeklődőt vonzott. Andrásik Remo, a Hangszeresek Országos Szövetségének főtitkára arról beszélt, hogy jelenleg komoly szándék van a könnyűzenei oktatási rendszer kiépítésére Magyarországon, ugyanis a kormány által tavasszal elfogadott könnyűzenei stratégia révén kreatív házak és egy módszertani központ jöhet létre. Elmondta azt is, hogy rendszerezni kell az alapszintű tudást, amely eljuthat odáig, hogy a kimenet nélküli hobbizenész-képzés mellett alapfokú könnyűzenész oktatás induljon, ami a tehetségeseket a Kőbányai Zeneiskola által képviselt középszint, illetve majdan az egyetemek felé terelheti. Ebben a szekcióban mutatták be a Flumina Magna Kft. által a közoktatás és a könnyűzene kapcsolatáról szóló kutatást, amelyből kiderült: nemcsak nyitottság tapasztalható az iskolák részéről, de több tantárgy esetében is elképzelhetőnek tartják a zene bevonását a tanításba. A winwinwin Kft. könnyűzenei oktatás iránti igényt vizsgáló kutatása pedig kimutatta – miként a bevezetőben idézett adatok bizonyítják –, hogy igenis komoly igény lenne az ilyen képzésre, és könnyűzenét tanulni ma „menő” dolognak számít.
A konferencia második szekciója némi nemzetközi kitekintést próbált nyújtani. A POP-BORG Linzről szóló előadás egy olyan állami gimnáziumba engedett betekintést, ahol a 9-12. osztály között a heti óraszám negyedét könnyűzenei tárgyak teszik ki. A lassan két évtizedes képzés kapcsán annak elindítója, Wolfger Buchberger utalt arra is, hogy a nyolcvanas évek sikerei után a kilencvenes évekre megfeneklett osztrák könnyűzene megújításához ez a gimnázium is hozzájárulhatott. Szintén osztrák példát mutatott be Moritz Pedaring, aki a részben államilag finanszírozott magánintézményként működő Pop Akademie Wienről beszélt, ahol nemcsak iskoláskorúakat, de akár nyugdíjasokat is oktatnak. A panel utolsó előadásában Hints M. Zoltán az erdélyi rocksuli hálózat rohamos bővüléséről és annak hátteréről beszélt.
Az utolsó szekció a jövő lehetséges jó gyakorlatait igyekezett számba venni. Főző Zsolt a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt keretében induló Hangjátékról beszélt, Pap Tibor a háromezer tatabányai iskoláshoz eljutó rendhagyó énekórákat mutatta be, míg Severinghaus Artemisz a Magyar Zene Háza interaktivitáson alapuló zenepedagógiai terveit vázolta fel a konferencia résztvevői előtt.
A tíz előadás visszanézhető a poptanitas.blog.hu-n, illetve szerkesztett változatuk hamarosan könyv alakban is elérhető lesz.
osztrák és erdélyi könnyűzenei oktatási példák, illetve a következő években meghatározó gyakorlatok is szóba kerültek a Hangőr Egyesület Mindenki zenéljen! című konferenciáján.
Kodály Zoltán gondolatait kölcsönvéve és kiegészítve „Legyen a könnyűzene is mindenkié!” címmel 2017 végén rendeztek legutóbb tanácskozást a hazai könnyűzenei oktatás állapotáról. Az akkori konferencia termékeny workshoppal zárult,
amiből a Poptanítás munkacsoport, a Poptanítás blog, de több fővároson kívüli eszmecsere, kutatás és nemzetközi tanulmányút is kinőtte magát. Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program pályázatainak köszönhetően 2017-től felpezsdült, a könnyűzenei oktatásról zajló közös gondolkodást és szakmai vitát a koronavírus miatt bevezetett korlátozások másfél évre megakasztották, és csak 2021 őszén, a Hangszert a kézbe sorozathoz kapcsolódva folytatódhattak. A könnyűzenei oktatásról szóló dikurzust szervezni igyekvő Hangőr Egyesület ezért úgy gondolta, érdemes a téma iránt érdeklődőkkel ismét konferencián találkozni, és áttekinteni, hol tart a terület, illetve a jövőben milyen lehetőségek nyílhatnak meg előtte. A Budapest Music Centerben 2021. november 10-én rendezett tanácskozás egyik nem titkolt célja volt, hogy újabb lendületet adjon a közös gondolkodásnak. Olyan lendületet, amely végre intézményekben, oktatási anyagokban és előremutató közös munkában mutathatja meg a gyümölcseit.A konferencia első szekciójában Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló Program elindítója a Magyar Könnyűzenei Oktatást Támogató Alprogram elmúlt fél évtizedének eredményeit, illetve a legutóbbi konferencia óta történt változásokat idézte fel. Többek között beszélt arról, hogy az eddig 240 millió forinttal támogatott, 198 kiállítási napot maga mögött tudó Hangszert a kézbe 47 állomása 110 ezer érdeklődőt vonzott. Andrásik Remo, a Hangszeresek Országos Szövetségének főtitkára arról beszélt, hogy jelenleg komoly szándék van a könnyűzenei oktatási rendszer kiépítésére Magyarországon, ugyanis a kormány által tavasszal elfogadott könnyűzenei stratégia révén kreatív házak és egy módszertani központ jöhet létre. Elmondta azt is, hogy rendszerezni kell az alapszintű tudást, amely eljuthat odáig, hogy a kimenet nélküli hobbizenész-képzés mellett alapfokú könnyűzenész oktatás induljon, ami a tehetségeseket a Kőbányai Zeneiskola által képviselt középszint, illetve majdan az egyetemek felé terelheti. Ebben a szekcióban mutatták be a Flumina Magna Kft. által a közoktatás és a könnyűzene kapcsolatáról szóló kutatást, amelyből kiderült: nemcsak nyitottság tapasztalható az iskolák részéről, de több tantárgy esetében is elképzelhetőnek tartják a zene bevonását a tanításba. A winwinwin Kft. könnyűzenei oktatás iránti igényt vizsgáló kutatása pedig kimutatta – miként a bevezetőben idézett adatok bizonyítják –, hogy igenis komoly igény lenne az ilyen képzésre, és könnyűzenét tanulni ma „menő” dolognak számít.
A konferencia második szekciója némi nemzetközi kitekintést próbált nyújtani. A POP-BORG Linzről szóló előadás egy olyan állami gimnáziumba engedett betekintést, ahol a 9-12. osztály között a heti óraszám negyedét könnyűzenei tárgyak teszik ki. A lassan két évtizedes képzés kapcsán annak elindítója, Wolfger Buchberger utalt arra is, hogy a nyolcvanas évek sikerei után a kilencvenes évekre megfeneklett osztrák könnyűzene megújításához ez a gimnázium is hozzájárulhatott. Szintén osztrák példát mutatott be Moritz Pedaring, aki a részben államilag finanszírozott magánintézményként működő Pop Akademie Wienről beszélt, ahol nemcsak iskoláskorúakat, de akár nyugdíjasokat is oktatnak. A panel utolsó előadásában Hints M. Zoltán az erdélyi rocksuli hálózat rohamos bővüléséről és annak hátteréről beszélt.
Az utolsó szekció a jövő lehetséges jó gyakorlatait igyekezett számba venni. Főző Zsolt a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt keretében induló Hangjátékról beszélt, Pap Tibor a háromezer tatabányai iskoláshoz eljutó rendhagyó énekórákat mutatta be, míg Severinghaus Artemisz a Magyar Zene Háza interaktivitáson alapuló zenepedagógiai terveit vázolta fel a konferencia résztvevői előtt.
A tíz előadás visszanézhető a poptanitas.blog.hu-n, illetve szerkesztett változatuk hamarosan könyv alakban is elérhető lesz.