2022. január 04. /
A Mindenki zenéljen! című novemberi konferencián három kutatást is bemutattak. Az egyik a teljes lakosság tekintetében igyekezett a könnyűzenei oktatás területén is hasznosítható eredményeket felvonultatni, míg a másik a zenélni tanulókra, a harmadik pedig a közoktatásra fókuszált.
A Hangőr Egyesület, az Öröm a Zene Nonprofit Kft. és a Szent György Alapítvány megbízásából a winwinwin kutató és tanácsadó kft. két kérdőíves felmérést készített 2021-ben. Az egyik a 18 éven felüli magyar lakosság körében végezett olyan, korra, nemre és településtípusra reprezentatív kérdőíves felmérés volt, amely a zenetanulási hajlandóságot vizsgálta. A második pedig a könnyűzenét tanítók, tanulók, tanulni vágyók és valaha könnyűzenét tanultak, de jelenleg már nem tanulók körében egy célzott online kérdőíves felmérést folytatott, amelyben a zenetanulás motivációit vizsgálták. Mindkét kutatást Bodor-Eranus Eliza, a winwinwin ügyvezetője mutatta be a Mindenki zenéljen! konferencián.
Mint elhangzott, a magyarországi felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív felmérés alapján elmondható, hogy a magyar lakosság több mint fele (53%) fontosnak tartja a könnyűzenei tudást. Habár viszonylag alacsony a lakosság azon része, amely valaha tanult zenélni (29%), mégis a válaszadók 52%-a szívesen tanulna hangszeres könnyűzenét, 63%-a pedig taníttatná gyerekét ilyenre. Talán nem meglepő, hogy bár a férfiak és a nők hasonló arányban tanultak vagy tanulnának zenélni, a nők mégis fontosabbnak tartják a könnyűzenei tudást, gyermeküket nagyobb arányban taníttatnák könnyűzenére.
A másik kutatásból kiderült: a hangszeres könnyűzene tanulás hasznossága abban rejlik, hogy az emberek felszabadultabbak, szabadabbak, boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, nyitottak lesznek. Továbbá hasznos, kreatív, önkifejezést támogató időtöltést folytatnak a zenélők, mely örömet okoz, népszerűséget és sikerélményt hoz magával, ugyanakkor fantasztikus bulit jelent azoknak, akik ezt az időtöltést választják. Azok körében, akik hasznosnak tartják a könnyűzenei tudást/tanulást, az élvezet/élmény, a közösség, a fejlődési és egyáltalán a zenével járó pozitív tapasztalások jelentik a legfontosabb motivációt a tanulásra.
A Flumina Magna Kft. közoktatási intézményekben végzett felmérését Több popot az iskolákba címmel Árvai Csenge mutatta be a konferencián. Előadásából kiderült, hogy a könnyűzene jó eszköze lehet az iskola nevelő és tanító funkciójának támogatásához. Az is egyértelmű, hogy az intézményvezetők és a pedagógusok támogatnák a könnyűzene megjelenését és tágabb körű integrálását az iskolai keretek közé, annak pozitív hatásai miatt.
A három kutatást bemutató előadások hamarosan felkerülnek a poptanitas.blog.hu felületre, a belőlük készült tanulmányok pedig megjelennek a Mindenki zenéljen! konferencia összefoglaló kötetében is.
K. B.
A Hangőr Egyesület, az Öröm a Zene Nonprofit Kft. és a Szent György Alapítvány megbízásából a winwinwin kutató és tanácsadó kft. két kérdőíves felmérést készített 2021-ben. Az egyik a 18 éven felüli magyar lakosság körében végezett olyan, korra, nemre és településtípusra reprezentatív kérdőíves felmérés volt, amely a zenetanulási hajlandóságot vizsgálta. A második pedig a könnyűzenét tanítók, tanulók, tanulni vágyók és valaha könnyűzenét tanultak, de jelenleg már nem tanulók körében egy célzott online kérdőíves felmérést folytatott, amelyben a zenetanulás motivációit vizsgálták. Mindkét kutatást Bodor-Eranus Eliza, a winwinwin ügyvezetője mutatta be a Mindenki zenéljen! konferencián.
Mint elhangzott, a magyarországi felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív felmérés alapján elmondható, hogy a magyar lakosság több mint fele (53%) fontosnak tartja a könnyűzenei tudást. Habár viszonylag alacsony a lakosság azon része, amely valaha tanult zenélni (29%), mégis a válaszadók 52%-a szívesen tanulna hangszeres könnyűzenét, 63%-a pedig taníttatná gyerekét ilyenre. Talán nem meglepő, hogy bár a férfiak és a nők hasonló arányban tanultak vagy tanulnának zenélni, a nők mégis fontosabbnak tartják a könnyűzenei tudást, gyermeküket nagyobb arányban taníttatnák könnyűzenére.
A másik kutatásból kiderült: a hangszeres könnyűzene tanulás hasznossága abban rejlik, hogy az emberek felszabadultabbak, szabadabbak, boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, nyitottak lesznek. Továbbá hasznos, kreatív, önkifejezést támogató időtöltést folytatnak a zenélők, mely örömet okoz, népszerűséget és sikerélményt hoz magával, ugyanakkor fantasztikus bulit jelent azoknak, akik ezt az időtöltést választják. Azok körében, akik hasznosnak tartják a könnyűzenei tudást/tanulást, az élvezet/élmény, a közösség, a fejlődési és egyáltalán a zenével járó pozitív tapasztalások jelentik a legfontosabb motivációt a tanulásra.
A Flumina Magna Kft. közoktatási intézményekben végzett felmérését Több popot az iskolákba címmel Árvai Csenge mutatta be a konferencián. Előadásából kiderült, hogy a könnyűzene jó eszköze lehet az iskola nevelő és tanító funkciójának támogatásához. Az is egyértelmű, hogy az intézményvezetők és a pedagógusok támogatnák a könnyűzene megjelenését és tágabb körű integrálását az iskolai keretek közé, annak pozitív hatásai miatt.
A három kutatást bemutató előadások hamarosan felkerülnek a poptanitas.blog.hu felületre, a belőlük készült tanulmányok pedig megjelennek a Mindenki zenéljen! konferencia összefoglaló kötetében is.
K. B.