2022. január 10. / Nagy Klaudia
Gyémánt Bálint hazánk kiemelkedő jazzgitárosa. Harcsa Veronikával közös duója rendkívül népszerű a közönség körében, rendszeresen kapnak meghívást külföldről, az elmúlt tíz évben közel 40 országban jártak. Saját formációját, a Gyémánt Bálint Triót 2015-ben alapította, melynek
hangzása attól igazán egyedi, hogy az akusztikus hangszerek mellett elektronikus hangszínek is megszólalnak. A megújult trió 2022. január 4-én az Opus Jazz Clubban lép fel a Budapest Music Centerben. A virtuóz jazzgitárossal legújabb albumukról, a műfaji határok feszegetéséről és az oktatás fontos szerepéről beszélgettünk.
Két új tag csatlakozott a Gyémánt Bálint Trióhoz: Bartók Vince és Szabó Dániel Ferenc. Miért volt szükség új zenészekre?
Gy. B.: Az előző zenekarban Fonay Tibor nagybőgőzött, Csízi László dobolt, nagy öröm volt megosztani a színpadot ezekkel a kiváló és fiatal művészekkel. Szerettem volna frissíteni a hangzást, hogy egy kicsit még maibb formában tudjanak megszólalni a kompozíciók, mert teljesen más dalok megalkotására inspirál, hogy éppen milyen művészekkel játszom együtt. Fontos, hogy a többiek mennyire nyitottak az új zenei formákra. Bár fantasztikus élmények kötnek az előző trióhoz is, most arra volt szükségem, hogy megújuljon a Gyémánt Bálint Trió zenéje és repertoárja.
Az Opus Jazz Club színpadán 2022. január 4-én lépnek fel a BMC-ben a már megjelent True Listener album dalaival, tavasszal pedig egy új nagylemez felvételére készülnek. Új dalok is elhangzanak a koncerten?
Gy. B.: Rengeteg új dal is megszólal majd, ami előtte még sehol sem volt hallható. A koncertek a legfontosabb főpróbái egy új anyag felvételének, hiszen egy lemez mindig egy korszak lenyomata. Akármennyit dolgozom akár otthon, akár a próbatermekben, mindig kiderül, hogy egy adott kompozíció hangját élőben lehet megtalálni igazán. Mindig nagyon-nagy öröm emberek előtt játszani, úgyhogy izgalmas műsor várható január 4-én az Opus Jazz Clubban.
Az elektronikus hangzás is megjelenik a zenéjükben. Ez a hangzásvilág fogja jellemezni az új albumot is?
Gy. B.: Eggyel kevésbé lesz konvenciózus az új zenei anyag, mint az előző, az új kompozíciók is sokkal inkább reflektálnak a mai, modern kori zenékre. A sokféle elektronikus megszólalás mindenkihez közel áll a trióban, viszont ezt elsősorban a saját hangszereink segítségével szeretnénk létrehozni. Nem pusztán arról van szó, hogy elektronikus hátteret vagy rétegeket használunk a zenében, hanem arról, hogy hatással van ránk minden, ami a jelenben történik. A jazz korunk népzenéje, bármivel képes fuzionálni, minden, ami körülöttünk zajlik, inspirálhatja, általa új értelmezés nyerhet. Az elektronikus zene is hatással van rá.
A jazz fontos szegmensének tartja a határok feszegetését. Az improvizáció során hogyan lehet mindig új változatokkal előállni?
Gy. B.: A határfeszegetés, a kísérletezés egyfajta attitűd. Aki ezt a zenét szereti, pont azt szereti benne, hogy még ha egy olyan kompozíció szólal is meg, melyet már ismer, ennek ellenére mindig tud valami újat mondani számára. A zene egyfajta kommunikáció. Amikor muzsikálunk a színpadon a barátaimmal, kollégáimmal, akkor a zene nyelvén kommunikálunk egymással. Miközben mi ketten beszélgetünk, mi is folyamatosan rögtönzünk. Például ér engem egy hatás, egy kérdés, akár verbálisan, akár zeneileg, és erre megpróbálok a legjobb tudásom szerint válaszolni. És az, hogy én válaszolok a kérdésre, a kérdezőben is új gondolatokat vet fel, ez maga az improvizáció. Mi jazz-zenészek a rögtönzés nyelvén kommunikálunk, melyet az egyetemi tanulmányaink alatt igyekeztünk a legmagasabb szinten elsajátítani, és a mai napig folyamatosan gyakorlunk.
A járványhelyzet miatt változtak a nézők koncertlátogatási szokásai?
Gy. B.: A nehéz időkben a kultúra mindig háttérbe szorul, és ez egy teljesen érthető reakció az emberek részéről. Látjuk a nézőszámokon, hogy sokan nem mernek eljönni, vagy nem tudják oda összepontosítani az energiáikat, hogy koncertre menjenek. Nem lehet előre tervezni, mert olyan világot élünk, hogy nem tudhatjuk pontosan, hogy 3-4 hét múlva milyen szabályozások, korlátozások lépnek életbe. Viszont én nagyon bizakodó és hálás vagyok azért, amiért nagyon sok nyitott szívű emberrel találkozom, és sokan kíváncsiak ránk. Ha esetleg úgy alakul, hogy valahol kevesen vannak, mi ugyanúgy a legnagyobb örömmel zenélünk.
Életének szerves része a tanítás. 2021 októberében az Öröm a zene szakmai zsűrije az év zenepedagógusának választotta. Mi a legfontosabb küldetése, mit szeretne átadni a fiataloknak?
Gy. B.: Nagyon szerencsés vagyok, hogy most már 8. éve a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium oktatója lehetek. Juhász Gábor fantasztikus tanárom és kollégám mellett együtt visszük a jazzgitár tanszakot, hálás feladat, hogy kiemelkedő, fiatal muzsikusokkal dolgozhatok együtt, és segíthetem a szakmai fejlődésüket. Emellett óriási inspiráció is egyben, rengeteget tanulok a tanításból. Ez egy kiemelt hivatás az életemben az aktív előadóművészi zenei pálya mellett. Ha sikerül, jövőre elkezdem a doktori képzésemet, hogy még magasabb színvonalon adhassam át azt a szakmaiságot, melyet az általam nagyra tartott kortárs művészekkel együtt példaértékűnek vélünk. Olyan nagy mesterektől tanulhattam, mint például Babos Gyula és id. Tornóczky Ferenc. Emléküket úgy tudom őrizni, ha továbbadom azt a mentalitást, amit tőlük kaptam. A zene szeretetét és a kompromisszumoktól mentes alkotás szellemiségét generációkról generációkra visszük tovább, azt hiszem, talán ez az örök élet titka.
hangzása attól igazán egyedi, hogy az akusztikus hangszerek mellett elektronikus hangszínek is megszólalnak. A megújult trió 2022. január 4-én az Opus Jazz Clubban lép fel a Budapest Music Centerben. A virtuóz jazzgitárossal legújabb albumukról, a műfaji határok feszegetéséről és az oktatás fontos szerepéről beszélgettünk.
Két új tag csatlakozott a Gyémánt Bálint Trióhoz: Bartók Vince és Szabó Dániel Ferenc. Miért volt szükség új zenészekre?
Gy. B.: Az előző zenekarban Fonay Tibor nagybőgőzött, Csízi László dobolt, nagy öröm volt megosztani a színpadot ezekkel a kiváló és fiatal művészekkel. Szerettem volna frissíteni a hangzást, hogy egy kicsit még maibb formában tudjanak megszólalni a kompozíciók, mert teljesen más dalok megalkotására inspirál, hogy éppen milyen művészekkel játszom együtt. Fontos, hogy a többiek mennyire nyitottak az új zenei formákra. Bár fantasztikus élmények kötnek az előző trióhoz is, most arra volt szükségem, hogy megújuljon a Gyémánt Bálint Trió zenéje és repertoárja.
Az Opus Jazz Club színpadán 2022. január 4-én lépnek fel a BMC-ben a már megjelent True Listener album dalaival, tavasszal pedig egy új nagylemez felvételére készülnek. Új dalok is elhangzanak a koncerten?
Gy. B.: Rengeteg új dal is megszólal majd, ami előtte még sehol sem volt hallható. A koncertek a legfontosabb főpróbái egy új anyag felvételének, hiszen egy lemez mindig egy korszak lenyomata. Akármennyit dolgozom akár otthon, akár a próbatermekben, mindig kiderül, hogy egy adott kompozíció hangját élőben lehet megtalálni igazán. Mindig nagyon-nagy öröm emberek előtt játszani, úgyhogy izgalmas műsor várható január 4-én az Opus Jazz Clubban.
Az elektronikus hangzás is megjelenik a zenéjükben. Ez a hangzásvilág fogja jellemezni az új albumot is?
Gy. B.: Eggyel kevésbé lesz konvenciózus az új zenei anyag, mint az előző, az új kompozíciók is sokkal inkább reflektálnak a mai, modern kori zenékre. A sokféle elektronikus megszólalás mindenkihez közel áll a trióban, viszont ezt elsősorban a saját hangszereink segítségével szeretnénk létrehozni. Nem pusztán arról van szó, hogy elektronikus hátteret vagy rétegeket használunk a zenében, hanem arról, hogy hatással van ránk minden, ami a jelenben történik. A jazz korunk népzenéje, bármivel képes fuzionálni, minden, ami körülöttünk zajlik, inspirálhatja, általa új értelmezés nyerhet. Az elektronikus zene is hatással van rá.
A jazz fontos szegmensének tartja a határok feszegetését. Az improvizáció során hogyan lehet mindig új változatokkal előállni?
Gy. B.: A határfeszegetés, a kísérletezés egyfajta attitűd. Aki ezt a zenét szereti, pont azt szereti benne, hogy még ha egy olyan kompozíció szólal is meg, melyet már ismer, ennek ellenére mindig tud valami újat mondani számára. A zene egyfajta kommunikáció. Amikor muzsikálunk a színpadon a barátaimmal, kollégáimmal, akkor a zene nyelvén kommunikálunk egymással. Miközben mi ketten beszélgetünk, mi is folyamatosan rögtönzünk. Például ér engem egy hatás, egy kérdés, akár verbálisan, akár zeneileg, és erre megpróbálok a legjobb tudásom szerint válaszolni. És az, hogy én válaszolok a kérdésre, a kérdezőben is új gondolatokat vet fel, ez maga az improvizáció. Mi jazz-zenészek a rögtönzés nyelvén kommunikálunk, melyet az egyetemi tanulmányaink alatt igyekeztünk a legmagasabb szinten elsajátítani, és a mai napig folyamatosan gyakorlunk.
A járványhelyzet miatt változtak a nézők koncertlátogatási szokásai?
Gy. B.: A nehéz időkben a kultúra mindig háttérbe szorul, és ez egy teljesen érthető reakció az emberek részéről. Látjuk a nézőszámokon, hogy sokan nem mernek eljönni, vagy nem tudják oda összepontosítani az energiáikat, hogy koncertre menjenek. Nem lehet előre tervezni, mert olyan világot élünk, hogy nem tudhatjuk pontosan, hogy 3-4 hét múlva milyen szabályozások, korlátozások lépnek életbe. Viszont én nagyon bizakodó és hálás vagyok azért, amiért nagyon sok nyitott szívű emberrel találkozom, és sokan kíváncsiak ránk. Ha esetleg úgy alakul, hogy valahol kevesen vannak, mi ugyanúgy a legnagyobb örömmel zenélünk.
Életének szerves része a tanítás. 2021 októberében az Öröm a zene szakmai zsűrije az év zenepedagógusának választotta. Mi a legfontosabb küldetése, mit szeretne átadni a fiataloknak?
Gy. B.: Nagyon szerencsés vagyok, hogy most már 8. éve a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium oktatója lehetek. Juhász Gábor fantasztikus tanárom és kollégám mellett együtt visszük a jazzgitár tanszakot, hálás feladat, hogy kiemelkedő, fiatal muzsikusokkal dolgozhatok együtt, és segíthetem a szakmai fejlődésüket. Emellett óriási inspiráció is egyben, rengeteget tanulok a tanításból. Ez egy kiemelt hivatás az életemben az aktív előadóművészi zenei pálya mellett. Ha sikerül, jövőre elkezdem a doktori képzésemet, hogy még magasabb színvonalon adhassam át azt a szakmaiságot, melyet az általam nagyra tartott kortárs művészekkel együtt példaértékűnek vélünk. Olyan nagy mesterektől tanulhattam, mint például Babos Gyula és id. Tornóczky Ferenc. Emléküket úgy tudom őrizni, ha továbbadom azt a mentalitást, amit tőlük kaptam. A zene szeretetét és a kompromisszumoktól mentes alkotás szellemiségét generációkról generációkra visszük tovább, azt hiszem, talán ez az örök élet titka.