2022. február 01. / Nagy Klaudia
Kevés országban ilyen sokszínű a szabadtéri színházi kultúra, mint hazánkban. A Szabadtéri Színházak Szövetsége mindent megtesz azért, hogy produkciói minél szélesebb közönségréteghez eljussanak. 2021 nyarán a Szabadtéren – szabadabban jelmondat keretében 60 bemutató jött
létre, az előadásokra pedig nem kevesebb, mint 450 ezer néző látogatott el, ami egészen kivételes teljesítmény. A 14 tagintézményből álló szakmai szervezet idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját, aminek alkalmából különleges nyári programokkal készül a látogatók számára. Megrendezésre kerül a Szabadtéri Színházak Fesztiválja is, ahol az ország legnívósabb szabadtéri előadásai lesznek megtekinthetők. Pócza Zoltánnal, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnökével, a Kőszegi Várszínház igazgatójával a jubileumi szezonról beszélgettünk.
Évről évre egyre magasabb nézőszámmal büszkélkedhetnek. Miben rejlik a szabadtéri színházak vonzereje?
P. Z.: Az egyik fontos szempont, hogy a pandémia okozta nehézségek ellenére szabadtérre bátrabban jöttek az emberek színházba, mint zárt térbe. A másik pedig a sok évtizedes munka, amit elvégeztünk, hogy mindig tudtunk alkalmazkodni az adott helyzetekhez. A járványhelyzet alatt az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy az alkalmazkodóképesség, a rugalmasság nagyon szükséges ahhoz, hogy eredményesek lehessünk, és úgy gondolom, eddigi sikereink azt bizonyítják, hogy bármilyen helyzethez jól alkalmazkodunk. A harmadik szempont, hogy a kulturális területről nem volt elvonás. A kormányzati kommunikációban is hallhattuk, hogy nem akartak elvonni a kultúrától, sőt, még nagyobb támogatásokat próbáltak adni azért, hogy előadásainkkal javítsunk az emberek hangulatán. Pozitív élményeket nyújtunk magas színvonalon, ez a siker kulcsa.
A kezdetekhez képest milyen szakmai előrelépés történt az elmúlt években?
P. Z.: Jóval tudatosabban tudunk készülni, több tapasztalat áll rendelkezésünkre, sok helyszínen jártunk külföldön is, megnéztük, hogy megy ez Európa más országaiban. Annak idején Gedeon József volt a Szabadtéri Színházak Szövetségének a vezetője, ő szorgalmazta, hogy mindig nézzük meg a külföldi példákat, nekik milyen ötleteik vannak, ott milyen a gyakorlat, ebből sokat lehetett tanulni. A saját bőrünkön tapasztalhattuk, hogyan változik a világ, és ennek függvényében próbáltunk mi is fejlődni és fejleszteni. Egyrészről van egy minőségi fejlesztés, hogy egyre jobb előadások jöhessenek létre, másrészről pedig van egy infrastrukturális fejlesztés, mert az utóbbi évek támogatásának köszönhetően sokat fejlődött az infrastruktúránk is. Jobb körülmények között várhatjuk a látogatókat, hiszen a látogatók jóval igényesebbek, mint a kezdetekkor. 25 évvel ezelőtt természetes volt, hogy csak és kizárólag élőszóban játszottunk, nem volt szükség hangosításra, de a technológia fejlődése miatt a közönség igényli, hogy mikroporttal játsszunk, és ezeknek az igényeknek meg kell felelni. Ennek megfelelően fejlesztjük technikai eszközparkunkat, köszönhetően az Előadó-művészeti többlettámogatás programnak.
Milyen szerepet kapnak a szabadtéri színházak a turizmusban?
P. Z.: Manapság egyes desztinációnál befolyásoló tényező, hogy az adott helyszín milyen kulturális programokat kínál. Nálunk, Kőszegen a látogatóink mindig úgy időzítik a nyaralásukat, hogy beleférjen egy vagy két előadás, hiszen nagyon fontos nekik, hogy a napi programok mellett este is színvonalas élménynyel koronázhassák meg az üdülésüket. Most már turisztikai tényezők is vagyunk, ezért a támogatások, amiket a szabadtéri színházakra fordítanak, nagy valószínűséggel meg is térülnek, ez a beruházás az államnak is jó, hiszen a gazdaságban élénkítő szerepe van. Az utóbbi két évben a pandémia miatt beszűkült a külföldre utazás lehetősége, sokan választottak magyarországi helyszínt a kikapcsolódásra. Emelkedett a nézőszámunk, olyan rétegek is megjelentek ezeken a településeken, akik komoly vásárlóerővel bírnak.
A tavalyi évben rendezték meg először a Grand Openinget. Idén is ezzel nyitják az évadot?
P. Z.: Együttműködünk a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségével, aminek Bán Teodóra az elnöke, aki a Margitszigeti Szabadtéri Színház vezetője is egyben, s a színház a mi Szövetségünknek is tagja. A két Szövetség szorosan működik együtt azzal a különbséggel, hogy a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége több komolyzenei programmal és rendezvénnyel rendelkezik. Mi alapvetően színházi eseményekre specializálódtunk, de nagyon szeretnénk, ha folytatódna a kezdeményezés, amelyhez nemcsak a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége, hanem a Szabadtéri Színházak Szövetségének tagjai is tudnának csatlakozni. Fontos, hogy a szezon elején legyen olyan közös akció, amire felfigyelnek. A mai világban a sok információ között sokszor elsikkad, hogy kezdődnek a nyári programok. Ez egy olyan évadnyitó ünnep, amire mindannyian vágytunk, és tavaly hatalmas sikert aratott. 2022-ben először rendezik meg a Szabadtéri Színházak Fesztiválját.
Hány produkció mutatkozik be és tervezik-e a folytatást?
P. Z.: Olyan fesztivált szeretnénk idén létrehozni, ahol valóban a legjobb szabadtéri előadásokat mutatjuk meg, Budapesten fogjuk megrendezni, hogy minél többen láthassák. Úgy tervezzük, hogy 5 nagyszínpadi és 5 kamaraszínházi produkciót mutatunk be. Az Előadó-művészeti többlettámogatás segítségével el tudjuk indítani a fesztivált, reméljük, hogy június elején olyan ünnepe lesz a szabadtéri színjátszásnak, amire sokan felkapják a fejüket. A nézők látják, milyen jó előadások vannak, és legközelebb elutaznak egy vidéki városba, ahol ezek az előadások bemutatásra kerülnek, például Szentendrére, Esztergomba, Kisvárdára vagy éppen a Balaton környékére. Az a célunk, hogy tovább éltessük a szabadtéri előadásokat, hisz nagyon sok esetben ezek a produkciók csak egy-egy nyarat élnek meg. Reményeink szerint a fesztivál után több előadásunk bekerül egy befogadó színházba, hiszen egy kőszínházi struktúrában nehezebb vendégművészekkel dolgozni, egyszerűbb a munka saját stábbal, saját színházi társulattal. Hálás vagyok azért, hogy Fekete Péter államtitkár úr támogatásra érdemesnek találta a fesztivált, és büszkén áll majd velünk a színpadon, amikor megnyitjuk a rendezvényt. Reméljük, a következő években akár folytatása is lehet a fesztiválnak.
A táncművészet is egyre nagyobb térhez jut a nyári szezonban?
P. Z.: Kiemelt célkitűzésünk a társművészetekkel való együttműködés. Kiss János, az EMMI Táncművészeti Bizottságának elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke azon fáradozik, hogy minél több táncprodukció kerülhessen színre, a néptánctól kezdve a klasszikus baletten át a kortárs táncművészetig. A Szövetség legtöbb tagja tervezi, hogy idén nyáron táncprodukció is színre kerül, örülünk annak, hogy ehhez megvan a szakmai támogatásunk. Kicsit más a szabadtér, mint egy kőszínház, a táncosoknál nagyon fontos, hogy olyan színpadborítás legyen, ami megfelelő nekik, egyenletes legyen a felület, ezeket szabadtéren nehezebb megvalósítani, mint egy kőszínházban. Igyekszünk egyre jobb feltételekkel fogadni a táncprodukciókat is.
Mi lesz a következő lépés, mit tekintenek kiemelt feladatuknak a jövőre nézve?
P. Z.: Megpróbáljuk minél több helyszínen játszani az előadásainkat, akár egymás közötti műsorcserével, akár az őszi-téli időszakban egy fedett helyen. Tervezzük, hogy együttműködünk a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programmal, hiszen 2023-ban lehet, hogy az ő kapcsolatrendszerükön és lehetőségeiken keresztül tudjuk majd megrendezni a Szabadtéri Színházak Fesztiválját, ráadásul mindig fontosnak éreztük, hogy európai kitekintésben is meg tudjuk mutatni azt a kincset, amit a magyarországi szabadtéri színjátszás jelent. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a külföldi fesztiválok jobbak, de ha a külföldiek eljönnek Magyarországra, és meglátják ezt a szabadtéri kultúrát, mind elismerően nyilatkoznak. Két nagy fesztiválunk is van, a Margitszigeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok, amelyek olyan gyémántjai a szabadtéri színjátszásnak, amikre mindannyian büszkék lehetünk. Mi, kisebb helyszínek pedig lokálisan olyan színvonalat tudunk produkálni, ami kielégíti a színházkedvelők igényeit. Nyáron könnyebb becsábítani egy-egy előadásra a turistákat, és ezek a látogatók, akik nyáron találkoznak egy jó színházi élménnyel, várható, hogy ősszel-télen bátrabban jönnek el a kőszínházba, váltanak bérletet, lesznek állandó színházlátogatók. Ezt a színháznevelési funkciót továbbra is szeretnénk folytatni.
létre, az előadásokra pedig nem kevesebb, mint 450 ezer néző látogatott el, ami egészen kivételes teljesítmény. A 14 tagintézményből álló szakmai szervezet idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját, aminek alkalmából különleges nyári programokkal készül a látogatók számára. Megrendezésre kerül a Szabadtéri Színházak Fesztiválja is, ahol az ország legnívósabb szabadtéri előadásai lesznek megtekinthetők. Pócza Zoltánnal, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnökével, a Kőszegi Várszínház igazgatójával a jubileumi szezonról beszélgettünk.
Évről évre egyre magasabb nézőszámmal büszkélkedhetnek. Miben rejlik a szabadtéri színházak vonzereje?
P. Z.: Az egyik fontos szempont, hogy a pandémia okozta nehézségek ellenére szabadtérre bátrabban jöttek az emberek színházba, mint zárt térbe. A másik pedig a sok évtizedes munka, amit elvégeztünk, hogy mindig tudtunk alkalmazkodni az adott helyzetekhez. A járványhelyzet alatt az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy az alkalmazkodóképesség, a rugalmasság nagyon szükséges ahhoz, hogy eredményesek lehessünk, és úgy gondolom, eddigi sikereink azt bizonyítják, hogy bármilyen helyzethez jól alkalmazkodunk. A harmadik szempont, hogy a kulturális területről nem volt elvonás. A kormányzati kommunikációban is hallhattuk, hogy nem akartak elvonni a kultúrától, sőt, még nagyobb támogatásokat próbáltak adni azért, hogy előadásainkkal javítsunk az emberek hangulatán. Pozitív élményeket nyújtunk magas színvonalon, ez a siker kulcsa.
A kezdetekhez képest milyen szakmai előrelépés történt az elmúlt években?
P. Z.: Jóval tudatosabban tudunk készülni, több tapasztalat áll rendelkezésünkre, sok helyszínen jártunk külföldön is, megnéztük, hogy megy ez Európa más országaiban. Annak idején Gedeon József volt a Szabadtéri Színházak Szövetségének a vezetője, ő szorgalmazta, hogy mindig nézzük meg a külföldi példákat, nekik milyen ötleteik vannak, ott milyen a gyakorlat, ebből sokat lehetett tanulni. A saját bőrünkön tapasztalhattuk, hogyan változik a világ, és ennek függvényében próbáltunk mi is fejlődni és fejleszteni. Egyrészről van egy minőségi fejlesztés, hogy egyre jobb előadások jöhessenek létre, másrészről pedig van egy infrastrukturális fejlesztés, mert az utóbbi évek támogatásának köszönhetően sokat fejlődött az infrastruktúránk is. Jobb körülmények között várhatjuk a látogatókat, hiszen a látogatók jóval igényesebbek, mint a kezdetekkor. 25 évvel ezelőtt természetes volt, hogy csak és kizárólag élőszóban játszottunk, nem volt szükség hangosításra, de a technológia fejlődése miatt a közönség igényli, hogy mikroporttal játsszunk, és ezeknek az igényeknek meg kell felelni. Ennek megfelelően fejlesztjük technikai eszközparkunkat, köszönhetően az Előadó-művészeti többlettámogatás programnak.
Milyen szerepet kapnak a szabadtéri színházak a turizmusban?
P. Z.: Manapság egyes desztinációnál befolyásoló tényező, hogy az adott helyszín milyen kulturális programokat kínál. Nálunk, Kőszegen a látogatóink mindig úgy időzítik a nyaralásukat, hogy beleférjen egy vagy két előadás, hiszen nagyon fontos nekik, hogy a napi programok mellett este is színvonalas élménynyel koronázhassák meg az üdülésüket. Most már turisztikai tényezők is vagyunk, ezért a támogatások, amiket a szabadtéri színházakra fordítanak, nagy valószínűséggel meg is térülnek, ez a beruházás az államnak is jó, hiszen a gazdaságban élénkítő szerepe van. Az utóbbi két évben a pandémia miatt beszűkült a külföldre utazás lehetősége, sokan választottak magyarországi helyszínt a kikapcsolódásra. Emelkedett a nézőszámunk, olyan rétegek is megjelentek ezeken a településeken, akik komoly vásárlóerővel bírnak.
A tavalyi évben rendezték meg először a Grand Openinget. Idén is ezzel nyitják az évadot?
P. Z.: Együttműködünk a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségével, aminek Bán Teodóra az elnöke, aki a Margitszigeti Szabadtéri Színház vezetője is egyben, s a színház a mi Szövetségünknek is tagja. A két Szövetség szorosan működik együtt azzal a különbséggel, hogy a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége több komolyzenei programmal és rendezvénnyel rendelkezik. Mi alapvetően színházi eseményekre specializálódtunk, de nagyon szeretnénk, ha folytatódna a kezdeményezés, amelyhez nemcsak a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége, hanem a Szabadtéri Színházak Szövetségének tagjai is tudnának csatlakozni. Fontos, hogy a szezon elején legyen olyan közös akció, amire felfigyelnek. A mai világban a sok információ között sokszor elsikkad, hogy kezdődnek a nyári programok. Ez egy olyan évadnyitó ünnep, amire mindannyian vágytunk, és tavaly hatalmas sikert aratott. 2022-ben először rendezik meg a Szabadtéri Színházak Fesztiválját.
Hány produkció mutatkozik be és tervezik-e a folytatást?
P. Z.: Olyan fesztivált szeretnénk idén létrehozni, ahol valóban a legjobb szabadtéri előadásokat mutatjuk meg, Budapesten fogjuk megrendezni, hogy minél többen láthassák. Úgy tervezzük, hogy 5 nagyszínpadi és 5 kamaraszínházi produkciót mutatunk be. Az Előadó-művészeti többlettámogatás segítségével el tudjuk indítani a fesztivált, reméljük, hogy június elején olyan ünnepe lesz a szabadtéri színjátszásnak, amire sokan felkapják a fejüket. A nézők látják, milyen jó előadások vannak, és legközelebb elutaznak egy vidéki városba, ahol ezek az előadások bemutatásra kerülnek, például Szentendrére, Esztergomba, Kisvárdára vagy éppen a Balaton környékére. Az a célunk, hogy tovább éltessük a szabadtéri előadásokat, hisz nagyon sok esetben ezek a produkciók csak egy-egy nyarat élnek meg. Reményeink szerint a fesztivál után több előadásunk bekerül egy befogadó színházba, hiszen egy kőszínházi struktúrában nehezebb vendégművészekkel dolgozni, egyszerűbb a munka saját stábbal, saját színházi társulattal. Hálás vagyok azért, hogy Fekete Péter államtitkár úr támogatásra érdemesnek találta a fesztivált, és büszkén áll majd velünk a színpadon, amikor megnyitjuk a rendezvényt. Reméljük, a következő években akár folytatása is lehet a fesztiválnak.
A táncművészet is egyre nagyobb térhez jut a nyári szezonban?
P. Z.: Kiemelt célkitűzésünk a társművészetekkel való együttműködés. Kiss János, az EMMI Táncművészeti Bizottságának elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke azon fáradozik, hogy minél több táncprodukció kerülhessen színre, a néptánctól kezdve a klasszikus baletten át a kortárs táncművészetig. A Szövetség legtöbb tagja tervezi, hogy idén nyáron táncprodukció is színre kerül, örülünk annak, hogy ehhez megvan a szakmai támogatásunk. Kicsit más a szabadtér, mint egy kőszínház, a táncosoknál nagyon fontos, hogy olyan színpadborítás legyen, ami megfelelő nekik, egyenletes legyen a felület, ezeket szabadtéren nehezebb megvalósítani, mint egy kőszínházban. Igyekszünk egyre jobb feltételekkel fogadni a táncprodukciókat is.
Mi lesz a következő lépés, mit tekintenek kiemelt feladatuknak a jövőre nézve?
P. Z.: Megpróbáljuk minél több helyszínen játszani az előadásainkat, akár egymás közötti műsorcserével, akár az őszi-téli időszakban egy fedett helyen. Tervezzük, hogy együttműködünk a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programmal, hiszen 2023-ban lehet, hogy az ő kapcsolatrendszerükön és lehetőségeiken keresztül tudjuk majd megrendezni a Szabadtéri Színházak Fesztiválját, ráadásul mindig fontosnak éreztük, hogy európai kitekintésben is meg tudjuk mutatni azt a kincset, amit a magyarországi szabadtéri színjátszás jelent. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a külföldi fesztiválok jobbak, de ha a külföldiek eljönnek Magyarországra, és meglátják ezt a szabadtéri kultúrát, mind elismerően nyilatkoznak. Két nagy fesztiválunk is van, a Margitszigeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok, amelyek olyan gyémántjai a szabadtéri színjátszásnak, amikre mindannyian büszkék lehetünk. Mi, kisebb helyszínek pedig lokálisan olyan színvonalat tudunk produkálni, ami kielégíti a színházkedvelők igényeit. Nyáron könnyebb becsábítani egy-egy előadásra a turistákat, és ezek a látogatók, akik nyáron találkoznak egy jó színházi élménnyel, várható, hogy ősszel-télen bátrabban jönnek el a kőszínházba, váltanak bérletet, lesznek állandó színházlátogatók. Ezt a színháznevelési funkciót továbbra is szeretnénk folytatni.