2022. június 22. / Nagy Klaudia
25 éves a Szabadtéri Színházak Szövetsége, amelynek 14 tagintézménye – Kőszegtől Szentendrén át Szegedig és Gyuláig – festői környezetben sokszínű színházi, zenei és táncművészeti programokkal várja a kikapcsolódni vágyó közönséget. A jubileum alkalmából június 1-jén elstartol a
Szabadtéri Színházak Találkozója (SZSZT) a Városmajori Szabadtéri Színpadon, ahol 9 produkció mutatkozik be olyan művészekkel, mint Nagy Ervin, Szinetár Dóra, Makranczi Zalán, Beck Zoltán, Kálid Artúr, Ullmann Mónika és Epres Attila. A Szabadtéri Színházak Szövetségének elnökével, a Kőszegi Várszínház igazgatójával, Pócza Zoltánnal a Szövetség izgalmas nyári szezonjáról és jövőbeli terveiről beszélgettünk.
Első alkalommal rendezik meg idén a Szabadtéri Színházak Találkozóját. Mi volt a legfontosabb szempont a találkozó megvalósításánál?
P. Z.: Korábban sokat beszélgettünk arról a szabadtéri színházak vezetőivel, hogy nyaranta mindannyian létrehozunk saját produkciókat, amelyeket gyakran csak az adott szezonban játszunk, egyszer-kétszer. Pedig egyrészt bekerülhetnének a nyári évad után kőszínházba – erre egyébként egyre több koprodukcióban már van lehetőség –, márészt utaztathatnánk az előadásokat szerte az országban. Aztán a Szabadtéri Színházak Szövetségének 25. évfordulóján kitaláltuk: ünnepeljük meg a negyedszázados tevékenységünket egy országos közös találkozóval. Támogatást nyertünk hozzá az EMMI Kulturális Államtitkárságától. Így kezdtük el szervezni a Szabadtéri Színházak Találkozóját: egyik tagtársunk, az idén 100 éves Városmajori Szabadtéri Színpad ad otthont a találkozónak, ahová érkeznek nagyszínpadi és kamaraprodukciók – Kőszegről, Gyuláról, Szentendréről, a balatoni Kultkikötőből is. Június 1. és 8. között kilenc előadást játszunk majd, olyanokat, amelyeket 2021-ben mutattak be ezek az intézmények. Ez a szemle kicsit nyitánya is a szabadtéri szezonnak. Persze idén mindenki új produkciókkal várja saját helyszínén a nézőket.
A Szövetség elnökeként kiemelt célja a magas színvonalú produkciók létrehozása. A könnyedebb előadásokhoz szokott közönséget mennyire nehéz becsábítani egy fajsúlyosabb szabadtéri produkcióra?
P. Z.: Szerintem minden színház úgy gondolkodik: sokféle a közönség, mindenkinek játszanunk kell. Vagyis úgy kell kialakítani a nyári programot, hogy ki-ki megtalálja benne a számára legvonzóbb kínálatot. A szabadtéri színházak helyszínei, akár a várak, a vizek, a természet, akár más történelmi terek is erősen meghatározzák egy-egy produkció hangulatát. Sokan a nyaralók közül úgy választanak úti célt, hogy legyen ott szabadtéri színház. Például Kőszegre nagyon sokan érkeznek Budapestről is nyaranta.
Milyen feladatok állnak a Szövetség előtt a közeljövőben?
P. Z.: Felvettük a kapcsolatot a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekttel, folyamatosan tárgyalunk arról, hogy az ő égiszük alatt szervezzük majd a következő évi Szabadtéri Színházak Találkozóját. Reméljük, hogy ez az ötlet valóban szárba szökken. Bízunk benne, hogy így jövőre a Balaton partjára vihetjük a legjobb szabadtéri színházi előadásokat, a Kultkikötő helyszíneire, amely szintén a Szabadtéri Színházak Szövetségének tagja.
A másik fontos lépés a Színházi Olimpia.
P. Z.: Így van. Vidnyánszky Attila felhívott, hogy nagyon szeretné, ha a Színházi Olimpiának lenne szabadtéri színházas része, és ebben számít a Szövetség együttműködésére – elismerve a szakmai tevékenységünket. Minden szövetségi tag felkérést kapott arra, hogy meghívjon egy-egy határon túli magyar és egy-egy külföldi előadást, amelyeket 2023. június 20-ig be kell mutatnia. Két szempontból is hatalmas lehetőség. Az egyik, hogy a határon túli magyar színjátszás mérhetetlenül fontos számunkra, a magyar nyelv a határainkon túli magyar közösségek megtartóereje. Ha a nyelv él, ezek a közösségek is megmaradnak, és ezt a színház tudja a legszebben közvetíteni. A másik, hogy a Szövetség az elmúlt 25 évben nagyon sok országban járt, ahol remek szabadtéri színházakat ismerhettünk meg, és most tőlük is hívhatunk előadásokat. A Színházi Olimpia egy újabb lehetőség, hogy felhívjuk a figyelmet arra, milyen gazdag a magyar színházi kultúra, és azon belül milyen kiemelkedő szerepük van a szabadtéri színházaknak. Európában nincs máshol ilyen gazdag és sokszínű szabadtéri színjátszás. Tavaly félmillió látogatója volt a szabadtéri színházaknak a nyári hónapokban, ez óriási szám.
Hogy áll a szabadtéri színpadok infrastruktúrája, szükség van további fejlesztésekre?
P. Z.: Az előadóművészeti többlettámogatás révén az elmúlt években számos fejlesztés valósult meg különböző szabadtéri színhelyeken, de mindig van még min javítani, és olykor ez nem is egyszerű feladat. Például egyes szabadtéri helyszínek műemléki épületben működnek, sokkal bonyolultabb ebben a helyzetben a felújítás, a fejlesztés, de még egy büfé kialakítása is a közönségnek. De hiszek abban: ha jól végezzük a munkánkat és színvonalas előadásokat hozunk létre, az infrastrukturális támogatások is tovább bővülhetnek. Az előzetes jelzések szerint 2022-ben még nagyobb érdeklődés várható a nyári színházak kínálatai iránt, mint tavaly.
Szabadtéri Színházak Találkozója (SZSZT) a Városmajori Szabadtéri Színpadon, ahol 9 produkció mutatkozik be olyan művészekkel, mint Nagy Ervin, Szinetár Dóra, Makranczi Zalán, Beck Zoltán, Kálid Artúr, Ullmann Mónika és Epres Attila. A Szabadtéri Színházak Szövetségének elnökével, a Kőszegi Várszínház igazgatójával, Pócza Zoltánnal a Szövetség izgalmas nyári szezonjáról és jövőbeli terveiről beszélgettünk.
Első alkalommal rendezik meg idén a Szabadtéri Színházak Találkozóját. Mi volt a legfontosabb szempont a találkozó megvalósításánál?
P. Z.: Korábban sokat beszélgettünk arról a szabadtéri színházak vezetőivel, hogy nyaranta mindannyian létrehozunk saját produkciókat, amelyeket gyakran csak az adott szezonban játszunk, egyszer-kétszer. Pedig egyrészt bekerülhetnének a nyári évad után kőszínházba – erre egyébként egyre több koprodukcióban már van lehetőség –, márészt utaztathatnánk az előadásokat szerte az országban. Aztán a Szabadtéri Színházak Szövetségének 25. évfordulóján kitaláltuk: ünnepeljük meg a negyedszázados tevékenységünket egy országos közös találkozóval. Támogatást nyertünk hozzá az EMMI Kulturális Államtitkárságától. Így kezdtük el szervezni a Szabadtéri Színházak Találkozóját: egyik tagtársunk, az idén 100 éves Városmajori Szabadtéri Színpad ad otthont a találkozónak, ahová érkeznek nagyszínpadi és kamaraprodukciók – Kőszegről, Gyuláról, Szentendréről, a balatoni Kultkikötőből is. Június 1. és 8. között kilenc előadást játszunk majd, olyanokat, amelyeket 2021-ben mutattak be ezek az intézmények. Ez a szemle kicsit nyitánya is a szabadtéri szezonnak. Persze idén mindenki új produkciókkal várja saját helyszínén a nézőket.
A Szövetség elnökeként kiemelt célja a magas színvonalú produkciók létrehozása. A könnyedebb előadásokhoz szokott közönséget mennyire nehéz becsábítani egy fajsúlyosabb szabadtéri produkcióra?
P. Z.: Szerintem minden színház úgy gondolkodik: sokféle a közönség, mindenkinek játszanunk kell. Vagyis úgy kell kialakítani a nyári programot, hogy ki-ki megtalálja benne a számára legvonzóbb kínálatot. A szabadtéri színházak helyszínei, akár a várak, a vizek, a természet, akár más történelmi terek is erősen meghatározzák egy-egy produkció hangulatát. Sokan a nyaralók közül úgy választanak úti célt, hogy legyen ott szabadtéri színház. Például Kőszegre nagyon sokan érkeznek Budapestről is nyaranta.
Milyen feladatok állnak a Szövetség előtt a közeljövőben?
P. Z.: Felvettük a kapcsolatot a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekttel, folyamatosan tárgyalunk arról, hogy az ő égiszük alatt szervezzük majd a következő évi Szabadtéri Színházak Találkozóját. Reméljük, hogy ez az ötlet valóban szárba szökken. Bízunk benne, hogy így jövőre a Balaton partjára vihetjük a legjobb szabadtéri színházi előadásokat, a Kultkikötő helyszíneire, amely szintén a Szabadtéri Színházak Szövetségének tagja.
A másik fontos lépés a Színházi Olimpia.
P. Z.: Így van. Vidnyánszky Attila felhívott, hogy nagyon szeretné, ha a Színházi Olimpiának lenne szabadtéri színházas része, és ebben számít a Szövetség együttműködésére – elismerve a szakmai tevékenységünket. Minden szövetségi tag felkérést kapott arra, hogy meghívjon egy-egy határon túli magyar és egy-egy külföldi előadást, amelyeket 2023. június 20-ig be kell mutatnia. Két szempontból is hatalmas lehetőség. Az egyik, hogy a határon túli magyar színjátszás mérhetetlenül fontos számunkra, a magyar nyelv a határainkon túli magyar közösségek megtartóereje. Ha a nyelv él, ezek a közösségek is megmaradnak, és ezt a színház tudja a legszebben közvetíteni. A másik, hogy a Szövetség az elmúlt 25 évben nagyon sok országban járt, ahol remek szabadtéri színházakat ismerhettünk meg, és most tőlük is hívhatunk előadásokat. A Színházi Olimpia egy újabb lehetőség, hogy felhívjuk a figyelmet arra, milyen gazdag a magyar színházi kultúra, és azon belül milyen kiemelkedő szerepük van a szabadtéri színházaknak. Európában nincs máshol ilyen gazdag és sokszínű szabadtéri színjátszás. Tavaly félmillió látogatója volt a szabadtéri színházaknak a nyári hónapokban, ez óriási szám.
Hogy áll a szabadtéri színpadok infrastruktúrája, szükség van további fejlesztésekre?
P. Z.: Az előadóművészeti többlettámogatás révén az elmúlt években számos fejlesztés valósult meg különböző szabadtéri színhelyeken, de mindig van még min javítani, és olykor ez nem is egyszerű feladat. Például egyes szabadtéri helyszínek műemléki épületben működnek, sokkal bonyolultabb ebben a helyzetben a felújítás, a fejlesztés, de még egy büfé kialakítása is a közönségnek. De hiszek abban: ha jól végezzük a munkánkat és színvonalas előadásokat hozunk létre, az infrastrukturális támogatások is tovább bővülhetnek. Az előzetes jelzések szerint 2022-ben még nagyobb érdeklődés várható a nyári színházak kínálatai iránt, mint tavaly.