2022. július 07. / Nagy Klaudia
Budapest első közparkjának szabadtéri színházát pontosan 100 évvel ezelőtt, 1922-ben alapították. A Városmajori Szabadtéri Színpad a jubileumi évadra minden eddiginél impozánsabb programokkal készül: június 1-én a Szabadtéri Színházak Találkozója nyitotta az évadot, ahol 9
szabadtéri színházi produkció mutatkozhatott be a nagyközönségnek. A centenárium alkalmából Nyáry Krisztián írt darabot a Városmajor elmúlt 100 évéről, amelyet illusztris szereplőgárdával mutatnak be július 29-én. Mindemellett olyan zenekarok lépnek fel a nyár folyamán, mint a 30Y, a Szabó Balázs Bandája, a Honeybeast, a Kaláka és a Benkó Dixieland Band. Visszatérő vendég a Margó Irodalmi Fesztivál, a Katona József Színház, a Radnóti Miklós Színház és az Orlai Produkciós Iroda. A Városmajori Színházi Szemle zárja a mozgalmas évadot, amelyen budapesti, vidéki és határon túli előadások kapnak helyet. Hogy ezen kívül mi minden lesz látható még, arról Benkő Nóra színművésszel, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. igazgatójával beszélgettünk.
Kristály Színtér néven új kulturális helyet indítottatok a Margitszigeten. Mik a terveid ezzel a rendhagyó helyszínnel?
B. N.: 1936-ban építették, eredetileg ásványvíz-palackozó volt, 12 évig üresen állt. Megihlette már a kortárs táncosokat, a Duda Éva Társulat ott mutatta be a Golden Section és az I Shall Be Free című előadásait. A komolyzenészek körében is egyre népszerűbb, a Fesztivál Akadémia Budapest kamarazenei fesztivál egyik helyszínének választotta a Kristályt Színtért, mert a zenészek számára is különleges élmény az ablak előtt játszani, amely csodálatos kilátást nyújt a Margitszigetre. Nem klasszikusan színházi tér, nem egy fekete doboz, de szeretnénk átalakítani, hogy színházi előadásokat is elhívhassunk. A Tavaszi Fesztivál és az Őszi Fesztivál központja lesz minden évben egy-egy hónapig, a további 10 hónapot mi fogjuk megtölteni programokkal. Hatalmas udvarral is rendelkezik, amit szeretnék kihasználni, nagyon sok tervem van. Vállalkozó tevékenységre is szuper a tér, lehet jönni csapatépítőkre, céges rendezvényekre, lehet banketteket, esküvőket tartani. Létrehoztuk a Nyulam Presszót, amely külső és belső helyszínnel rendelkezik, a művészvilág szellemiségét tükrözi: laza, bohém, szabad szellemű. Nagyon tiszteltem a döntéshozókat azért, hogy úgy gondolták, nem adják el ezt az üres helyet, nem értékesítik, hanem kulturális célra használják fel. Megpróbálom kihozni belőle a legtöbbet, szeretnék olyan programokat létrehozni, amiktől a budapestiek és a fiatalok még jobban érzik magukat. A Margitsziget zöld terület, a fenntarthatóság pedig már nem egy szlogen, mint 10 évvel ezelőtt, mindenki a bőrén érzi, hogy nagy a baj: a radikális időjárásváltozás okozta áradások és erdőtüzek pusztítanak szerte a világban. Biztatunk mindenkit, jöjjenek biciklivel, rollerrel, létrehozunk egy biciklis módszertani központot, ahol igénybe vehető lesz javítás, szervizszolgáltatás, szeretnénk, ha a bicikliseknek lenne egy kis paradicsomuk a Margitszigeten. Fontosnak tartom, hogy edukáljuk a fiatalokat, hogyan tudjuk minél kevésbé szennyezni a környezetünket.
Az ünnepi évadot a Szabadtéri Színházak Találkozója indította, június 1. és 8. között emblematikus szabadtéri produkciókkal találkozhatott a közönség.
B. N.: A Szabadtéri Színházak Szövetségének ötlete volt, hogy legyen egy találkozó, ahová a vidéki szabadtéri színházak elhozhatják a saját produkcióikat, és megmutathatják a pesti közönségnek. Ez egy nagyon fontos és jó kezdeményezés, örömmel támogatjuk, hiszen a mi színházunk is a Szövetség tagja. A nézőterünket tudjuk szűkíteni, ezért kisebb színházban készült prózai előadást is be tudunk fogadni. Nagy álmom volt egy olyan étterem, ahol egy színpadon mini színházi előadásokat lehet játszani, szerettem volna megvalósítani egy olyan éttermi részt, ami orfeumként is tud működni. Végre elkészült, ezáltal tudunk ősszel, a hidegebb időben is kulturális programokat szervezni a Városmajorban. A Szabadtéri Színházak Találkozóján két produkció, a Vera és a Karády zárkája is az éttermi részben került bemutatásra, a többi a nagyszínpadon volt, érkeztek előadások Gyuláról, Kőszegről, a balatoni Kultkikötőből, Szentendréről, illetve a Városmajori Szabadtéri Színpad is képviseltette magát.
Tavaly az Ahogy teccik című előadást mutattátok be, amely a covidjárvány következtében elszigetelődött fiatalok érzéseire fókuszált. Idén mivel készültök?
B. N.: Kiemelten fontosnak tartom, hogy saját produkciót hozzunk létre, bár nincs varrodánk, kellék- és jelmeztárunk, ezért számunkra ez nehezített pálya, de tavaly és idén is sikerült ennek megfelelni. Nyáry Krisztián írt számunkra egy darabot, amelynek címe SZÁZ ÉV MAJOR, avagy az eszméimet nem cserélem. A Városmajor Szabadtéri Színpadán fog találkozni Kosztolányi Dezső, Ady Endre, József Attila, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, mindenki, akinek kötődése volt a Városmajorhoz. Az ő találkozásaikon keresztül mutatjuk be ezt a 100 évet, a produkció társszerzője és rendezője Horváth János Antal. A szerepekben Peremartoni Krisztina, Radnay Csilla, Ladányi Júlia, Szatmári Alíz, Pál András, Mohai Tamás, Vízi Dávid, Kovács László és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei láthatóak.
Az évad ezúttal is a Városmajori Színházi Szemlével zárul, amely augusztus végétől szeptember közepéig tart.
B. N.: A Városmajori Színházi Szemle egy zsűrizett, válogatott program, vidéki és határon túli előadásokkal. Fontosnak tartom, hogy megmutassuk a nézőknek, milyen fantasztikus műhelyek vannak Szabadkán, Újvidéken, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen. A zsűri tagjai idén Szinetár Miklós, Tóth Ildikó, László Ferenc, jómagam, valamint lesz közönségzsűri is.
Rendkívül sokféle eseménnyel várjátok az érdeklődőket, koncertekkel, gyerekelőadásokkal, mozifilmekkel. A jubileum kapcsán milyen programokat emelnél ki?
B. N.: Az összes programunk a 100 évről szól, például lesz Kaddis címmel egy zsidó ima, amellyel a 44-45-ös borzalmakra szeretnénk emlékezni, hogy ilyen soha többet ne fordulhasson elő. Lesznek tematikus sétáink a Budasteppel, akik a regisztrált nézőket végigvezetik a Városmajoron, elmagyarázzák, mi is történt az elmúlt 100 évben, utána be lehet ülni egy filmvetítésre vagy egy színházi próbára. Mindegyik film egy-egy fellépőnk kedvenc alkotása, akiknek az ajánlását le is fogjuk vetíteni a filmek előtt. Szervezünk egy fotókiállítást, ami az elmúlt 100 év képeiből áll, a Városmajori Szabadtéri Színpad előadásait, történéseit mutatja meg. Meghirdettük a Te sztorid!-at, amelyben megkérjük a nézőket, írjanak nekünk, meséljék el, mi történt itt velük az elmúlt években, tárgyakat, ereklyéket is beküldhetnek, amiket közszemlére fogunk tenni. Ahogy az ember öregszik, elkezdi közelinek találni a múltat, mintha most történt volna. Hogyha nem emlékszünk, és nem idézzük fel, mi történt a szüleinkkel, nagyszüleinkkel, ha elfelejtjük a jót és a rosszat is, akkor gyökértelenek leszünk. Fontos, hogy felfedezzük, mennyire izgalmas a Városmajor múltja. Sokáig elhanyagolt park volt, majd a 20-as évek elején arra gondoltak, hogyha hoznak ide egy kis kultúrát, talán nem lesz annyira zűrzavaros hely, így alakítottak ki itt egy filmszínházat. A színpad mellett található vetítőgépházat Makovecz Imre tervezte, ez volt a diplomamunkája. Ezekről érdemes tudni, mert jobban megismerjük magunkat is, ha ismerjük a múltunkat.
Mi a Városmajori Szabadtéri Színpad legfontosabb küldetése?
B. N.: Nagy szükség van a közösségre a járványidőszak után, amikor mindenki elszigetelten ücsörögött otthon. A közösségi élményekre úgy tudunk szert tenni, hogy együtt éljük meg a katarzist. Együtt emelkedünk fel, vagy süllyedünk le a székünkben, mert amikor ennyire megérint minket valami, egy pillanatra eggyé válunk a többiekkel. Mindig olyan előadásokat hívunk ide, amelyek mind katarzist nyújtanak. Nekem ez a legfontosabb, hogy ezek az előadások tényleg megváltoztatják az életünket, mert elgondolkoztatnak, hatnak az érzelmeinkre. Nemcsak egy könnyed nyári szórakozást kínálunk, hanem ennél sokkal többet. Nem beszélve arról, hogy a budapesti közönség láthatja a vidéki és a határon túli produkciókat, nyáron hiánypótló, hiszen a kőszínházak bezárnak erre az időszakra. Évente hatvanezer ember jár ide, ami szintén azt mutatja, mennyire nagy szükség van ránk.
szabadtéri színházi produkció mutatkozhatott be a nagyközönségnek. A centenárium alkalmából Nyáry Krisztián írt darabot a Városmajor elmúlt 100 évéről, amelyet illusztris szereplőgárdával mutatnak be július 29-én. Mindemellett olyan zenekarok lépnek fel a nyár folyamán, mint a 30Y, a Szabó Balázs Bandája, a Honeybeast, a Kaláka és a Benkó Dixieland Band. Visszatérő vendég a Margó Irodalmi Fesztivál, a Katona József Színház, a Radnóti Miklós Színház és az Orlai Produkciós Iroda. A Városmajori Színházi Szemle zárja a mozgalmas évadot, amelyen budapesti, vidéki és határon túli előadások kapnak helyet. Hogy ezen kívül mi minden lesz látható még, arról Benkő Nóra színművésszel, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. igazgatójával beszélgettünk.
Kristály Színtér néven új kulturális helyet indítottatok a Margitszigeten. Mik a terveid ezzel a rendhagyó helyszínnel?
B. N.: 1936-ban építették, eredetileg ásványvíz-palackozó volt, 12 évig üresen állt. Megihlette már a kortárs táncosokat, a Duda Éva Társulat ott mutatta be a Golden Section és az I Shall Be Free című előadásait. A komolyzenészek körében is egyre népszerűbb, a Fesztivál Akadémia Budapest kamarazenei fesztivál egyik helyszínének választotta a Kristályt Színtért, mert a zenészek számára is különleges élmény az ablak előtt játszani, amely csodálatos kilátást nyújt a Margitszigetre. Nem klasszikusan színházi tér, nem egy fekete doboz, de szeretnénk átalakítani, hogy színházi előadásokat is elhívhassunk. A Tavaszi Fesztivál és az Őszi Fesztivál központja lesz minden évben egy-egy hónapig, a további 10 hónapot mi fogjuk megtölteni programokkal. Hatalmas udvarral is rendelkezik, amit szeretnék kihasználni, nagyon sok tervem van. Vállalkozó tevékenységre is szuper a tér, lehet jönni csapatépítőkre, céges rendezvényekre, lehet banketteket, esküvőket tartani. Létrehoztuk a Nyulam Presszót, amely külső és belső helyszínnel rendelkezik, a művészvilág szellemiségét tükrözi: laza, bohém, szabad szellemű. Nagyon tiszteltem a döntéshozókat azért, hogy úgy gondolták, nem adják el ezt az üres helyet, nem értékesítik, hanem kulturális célra használják fel. Megpróbálom kihozni belőle a legtöbbet, szeretnék olyan programokat létrehozni, amiktől a budapestiek és a fiatalok még jobban érzik magukat. A Margitsziget zöld terület, a fenntarthatóság pedig már nem egy szlogen, mint 10 évvel ezelőtt, mindenki a bőrén érzi, hogy nagy a baj: a radikális időjárásváltozás okozta áradások és erdőtüzek pusztítanak szerte a világban. Biztatunk mindenkit, jöjjenek biciklivel, rollerrel, létrehozunk egy biciklis módszertani központot, ahol igénybe vehető lesz javítás, szervizszolgáltatás, szeretnénk, ha a bicikliseknek lenne egy kis paradicsomuk a Margitszigeten. Fontosnak tartom, hogy edukáljuk a fiatalokat, hogyan tudjuk minél kevésbé szennyezni a környezetünket.
Az ünnepi évadot a Szabadtéri Színházak Találkozója indította, június 1. és 8. között emblematikus szabadtéri produkciókkal találkozhatott a közönség.
B. N.: A Szabadtéri Színházak Szövetségének ötlete volt, hogy legyen egy találkozó, ahová a vidéki szabadtéri színházak elhozhatják a saját produkcióikat, és megmutathatják a pesti közönségnek. Ez egy nagyon fontos és jó kezdeményezés, örömmel támogatjuk, hiszen a mi színházunk is a Szövetség tagja. A nézőterünket tudjuk szűkíteni, ezért kisebb színházban készült prózai előadást is be tudunk fogadni. Nagy álmom volt egy olyan étterem, ahol egy színpadon mini színházi előadásokat lehet játszani, szerettem volna megvalósítani egy olyan éttermi részt, ami orfeumként is tud működni. Végre elkészült, ezáltal tudunk ősszel, a hidegebb időben is kulturális programokat szervezni a Városmajorban. A Szabadtéri Színházak Találkozóján két produkció, a Vera és a Karády zárkája is az éttermi részben került bemutatásra, a többi a nagyszínpadon volt, érkeztek előadások Gyuláról, Kőszegről, a balatoni Kultkikötőből, Szentendréről, illetve a Városmajori Szabadtéri Színpad is képviseltette magát.
Tavaly az Ahogy teccik című előadást mutattátok be, amely a covidjárvány következtében elszigetelődött fiatalok érzéseire fókuszált. Idén mivel készültök?
B. N.: Kiemelten fontosnak tartom, hogy saját produkciót hozzunk létre, bár nincs varrodánk, kellék- és jelmeztárunk, ezért számunkra ez nehezített pálya, de tavaly és idén is sikerült ennek megfelelni. Nyáry Krisztián írt számunkra egy darabot, amelynek címe SZÁZ ÉV MAJOR, avagy az eszméimet nem cserélem. A Városmajor Szabadtéri Színpadán fog találkozni Kosztolányi Dezső, Ady Endre, József Attila, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, mindenki, akinek kötődése volt a Városmajorhoz. Az ő találkozásaikon keresztül mutatjuk be ezt a 100 évet, a produkció társszerzője és rendezője Horváth János Antal. A szerepekben Peremartoni Krisztina, Radnay Csilla, Ladányi Júlia, Szatmári Alíz, Pál András, Mohai Tamás, Vízi Dávid, Kovács László és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei láthatóak.
Az évad ezúttal is a Városmajori Színházi Szemlével zárul, amely augusztus végétől szeptember közepéig tart.
B. N.: A Városmajori Színházi Szemle egy zsűrizett, válogatott program, vidéki és határon túli előadásokkal. Fontosnak tartom, hogy megmutassuk a nézőknek, milyen fantasztikus műhelyek vannak Szabadkán, Újvidéken, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen. A zsűri tagjai idén Szinetár Miklós, Tóth Ildikó, László Ferenc, jómagam, valamint lesz közönségzsűri is.
Rendkívül sokféle eseménnyel várjátok az érdeklődőket, koncertekkel, gyerekelőadásokkal, mozifilmekkel. A jubileum kapcsán milyen programokat emelnél ki?
B. N.: Az összes programunk a 100 évről szól, például lesz Kaddis címmel egy zsidó ima, amellyel a 44-45-ös borzalmakra szeretnénk emlékezni, hogy ilyen soha többet ne fordulhasson elő. Lesznek tematikus sétáink a Budasteppel, akik a regisztrált nézőket végigvezetik a Városmajoron, elmagyarázzák, mi is történt az elmúlt 100 évben, utána be lehet ülni egy filmvetítésre vagy egy színházi próbára. Mindegyik film egy-egy fellépőnk kedvenc alkotása, akiknek az ajánlását le is fogjuk vetíteni a filmek előtt. Szervezünk egy fotókiállítást, ami az elmúlt 100 év képeiből áll, a Városmajori Szabadtéri Színpad előadásait, történéseit mutatja meg. Meghirdettük a Te sztorid!-at, amelyben megkérjük a nézőket, írjanak nekünk, meséljék el, mi történt itt velük az elmúlt években, tárgyakat, ereklyéket is beküldhetnek, amiket közszemlére fogunk tenni. Ahogy az ember öregszik, elkezdi közelinek találni a múltat, mintha most történt volna. Hogyha nem emlékszünk, és nem idézzük fel, mi történt a szüleinkkel, nagyszüleinkkel, ha elfelejtjük a jót és a rosszat is, akkor gyökértelenek leszünk. Fontos, hogy felfedezzük, mennyire izgalmas a Városmajor múltja. Sokáig elhanyagolt park volt, majd a 20-as évek elején arra gondoltak, hogyha hoznak ide egy kis kultúrát, talán nem lesz annyira zűrzavaros hely, így alakítottak ki itt egy filmszínházat. A színpad mellett található vetítőgépházat Makovecz Imre tervezte, ez volt a diplomamunkája. Ezekről érdemes tudni, mert jobban megismerjük magunkat is, ha ismerjük a múltunkat.
Mi a Városmajori Szabadtéri Színpad legfontosabb küldetése?
B. N.: Nagy szükség van a közösségre a járványidőszak után, amikor mindenki elszigetelten ücsörögött otthon. A közösségi élményekre úgy tudunk szert tenni, hogy együtt éljük meg a katarzist. Együtt emelkedünk fel, vagy süllyedünk le a székünkben, mert amikor ennyire megérint minket valami, egy pillanatra eggyé válunk a többiekkel. Mindig olyan előadásokat hívunk ide, amelyek mind katarzist nyújtanak. Nekem ez a legfontosabb, hogy ezek az előadások tényleg megváltoztatják az életünket, mert elgondolkoztatnak, hatnak az érzelmeinkre. Nemcsak egy könnyed nyári szórakozást kínálunk, hanem ennél sokkal többet. Nem beszélve arról, hogy a budapesti közönség láthatja a vidéki és a határon túli produkciókat, nyáron hiánypótló, hiszen a kőszínházak bezárnak erre az időszakra. Évente hatvanezer ember jár ide, ami szintén azt mutatja, mennyire nagy szükség van ránk.