2022. augusztus 15. /
Állandó kiállítóhellyel bővült a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK). Május 18-án költözött be a felújított Walter Rózsi-villába, amely 1936-os megépítése óta több átalakításon esett át, üzemelt óvodaként és gyermekorvosi rendelőként is.
A VII. kerületben, a Bajza utca 10. alatti modernista épület a Színtér és lakótér: Modern lakóházak Magyarországon 1928-1945 című kiállítással nyílt meg, amely bemutatja a két világháború közötti korszak magyar lakóházépítészetét. A kiállítás vezető kurátora Ritoók Pál, két kurátora Magyaróvári Fanni Izabella és Sebestyén Ágnes Anna, a MÉM MDK muzeológusai. Látogatásunkkor bebarangoltuk a villa összes zegzugát a két kurátorral, akiktől rengeteg izgalmas részletet tudhattunk meg.
Fischer József, a villa tervezője a hazai modernizmus vezető figurája volt. Mit tudhatunk róla és az épületről?
M. F. I.: A villa 1936-ban épült Fischer József építész és felesége, Pécsi Eszter statikus tervei alapján, Walter Rózsi operaénekes és Radó Géza textilkereskedő megbízásából. 1936 elején keresték meg Fischer Józsefet, hogy tervezzen nekik és akkor hatéves lányuk, Radó-Walter Marika részére egy házat. Egy háromfős családnak és személyzetüknek készült, a földszint kiszolgáló részként funkcionált, ott volt a konyha, mosókonyha, garázs. Az első emelet volt a reprezentatív tér, ahol a vendégeket fogadták, a második emeleten a privát terek kaptak helyet, hálószobák, gardróbok és fürdőszobák. 1949-ben államosították a házat és a területet, a Belügyminisztérium kórháza használta, jelentősen átalakították. 2020-ban a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozásában elkezdődtek a felújítások, kibontottuk az újonnan emelt falakat, az alaprajzot nagyjából visszaállítottuk. A földszintet úgy alakítottuk át, hogy közönségforgalmi térként lehessen használni.
S. Á. A.: Amikor Fischert megbízták, már mögötte volt jó néhány magánház megépítése, amelyek a magyar modernizmus kiemelkedő alkotásai. A Walter Rózsi-villa ennek az épületállománynak nagyon szép és jelentős példája. A második emeleten az egyik szobát Fischer Józsefnek szenteltük, ahol tárgyakat, tervrajzokat lehet megtekinteni, amik hozzá köthetők. Érdemes kiemelni Pécsi Esztert, Fischer József feleségét, aki a ház statikus mérnöke volt. Ő az első magyar mérnöknő, az első nő, aki diplomát kapott a budapesti Műegyetemen.
A nyitókiállítás alapkoncepciója, hogy a helyiségek eredeti funkcióit megfeleltettétek a modernizmus egy-egy hívószavával.
S. Á. A.: Az első emelet a Nyitottság hívószót kapta, jól látható, mekkora nyílásokkal nyílik a kert felé. Ugyanakkor reprezentatív tér, a nyilvánosság színtere, hiszen Walter Rózsi itt fogadta a vendégeit.
M. F. I.: Egy interaktív asztalt szenteltünk Walter Rózsinak, ahol különböző témák szerint lehet lapozgatni a róla megjelent korabeli cikkeket. Respighi A láng című operájában Silvana szerepét játszotta, az erről készült fotót nagy méretben is megtekinthetik a látogatók. Fellépett a milánói Scalában is, találkozott Respighi özvegyével, akinek nagyon tetszett az előadás.
A második emeleten található szobák közül milyen információkat rejt a gyerekszoba és a dolgozószoba?
M. F. I.: Radó-Walter Marika gyerekszobájának a Játék hívószót adtuk. A 19. század végétől elindultak a reformpedagógiai irányzatok, amik átformálták a gyerekekről való gondolkodást, hatottak a gyerekjátéktervezésre, a bútortervezésre és a gyerekszobákra, a gyerekek környezetének alakítására. Két központi tárgy tekinthető meg, egy 30-as évekbeli gyerekágy, valamint egy óvodaszekrény, ami Preisich Gábor és Vadász Mihály építészek munkája, akik több modernista bérházat és lakóházat is terveztek. Preisich feleségének, Preisich Ruthnak volt egy magánóvodája, ebben az óvodában állt a szekrény. A korszakban egyre divatosabb lett a játszóiskola. A Montessori-pedagógia szerint nevelték a gyerekeket, és ideális esetben Budán, a hegyvidéken létesítettek óvodákat, ahol nagyon jó a levegő, és a gyerekek sokat lehetnek a szabadban.
S. Á. A.: Radó Géza dolgozószobája a Munka hívószót kapta. A tervezőasztalt Fischer József használta, a csőszékeket Breuer Marcell tervezte, ő volt a csőbútor feltalálója. A magyar piacon is megjelentek a csőbútorok a két világháború között, Fischer József is ilyen bútorokat választott az irodájába. A bútoregyüttest a Fischer család őrizte meg, a kiállítás idejére Fischer József unokájától kölcsönözzük, aki maga is statikus.
Milyen hívószót kapott a hálószóba és a fürdőszoba?
M. F. I.: A hálószóba a Komfort hívószót kapta, itt olyan témákkal foglalkozunk, amelyek arról szólnak, hogyan tették otthonossá a korabeli lakásokat. Ilyen volt az ergonomikus bútor, a lakástextilek, illetve a szórakoztató berendezések. Utóbbit példázza egy koncertszekrény az Iparművészeti Múzeumból, ami egyszerre gramofon és rádió is. Bozzay Dezső tervezte, aki később az ipari formatervezés úttörője lett.
S. Á. A.: A szülők fürdőszobájában a Higiénia és egészség témáját mutatjuk be, ugyanis egy modern lakóépületben alapelvárás volt az összkomfort. A fürdőszobák a legmodernebb technológiai eszközökkel voltak felszerelve. A modern építészek ugyanakkor nagyon fontosnak tartották, hogy legyen lapostető és tetőterasz, mert a levegőnek és a napfénynek gyógyító hatást tulajdonítottak, és ezt a lakóépületekben is ki akarták használni.
Miért érdemes ellátogatni Walter Rózsi villájába?
M. F. I.: Nagyon izgalmas látni, hogy az a formavilág, azok a bútortípusok, amiket ma használunk a lakásunkban, a két világháború között jelentek meg. Ezen kívül a modernistáknak nagyon fontos volt, hogy kis helyen sokféleképpen lehessen használni a tereket és a bútorokat, a praktikusságra törekedtek.
S. Á. A.: Azért is különleges, mert Budapesten nincs még egy látogatható modernista villa. Ez egy olyan 30-as évekbeli ház, ami közel eredeti formájában látható, az érdeklődők megismerhetik, hogy a 30-as években hogyan éltek egy nagypolgári lakóházban.
A VII. kerületben, a Bajza utca 10. alatti modernista épület a Színtér és lakótér: Modern lakóházak Magyarországon 1928-1945 című kiállítással nyílt meg, amely bemutatja a két világháború közötti korszak magyar lakóházépítészetét. A kiállítás vezető kurátora Ritoók Pál, két kurátora Magyaróvári Fanni Izabella és Sebestyén Ágnes Anna, a MÉM MDK muzeológusai. Látogatásunkkor bebarangoltuk a villa összes zegzugát a két kurátorral, akiktől rengeteg izgalmas részletet tudhattunk meg.
Fischer József, a villa tervezője a hazai modernizmus vezető figurája volt. Mit tudhatunk róla és az épületről?
M. F. I.: A villa 1936-ban épült Fischer József építész és felesége, Pécsi Eszter statikus tervei alapján, Walter Rózsi operaénekes és Radó Géza textilkereskedő megbízásából. 1936 elején keresték meg Fischer Józsefet, hogy tervezzen nekik és akkor hatéves lányuk, Radó-Walter Marika részére egy házat. Egy háromfős családnak és személyzetüknek készült, a földszint kiszolgáló részként funkcionált, ott volt a konyha, mosókonyha, garázs. Az első emelet volt a reprezentatív tér, ahol a vendégeket fogadták, a második emeleten a privát terek kaptak helyet, hálószobák, gardróbok és fürdőszobák. 1949-ben államosították a házat és a területet, a Belügyminisztérium kórháza használta, jelentősen átalakították. 2020-ban a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozásában elkezdődtek a felújítások, kibontottuk az újonnan emelt falakat, az alaprajzot nagyjából visszaállítottuk. A földszintet úgy alakítottuk át, hogy közönségforgalmi térként lehessen használni.
S. Á. A.: Amikor Fischert megbízták, már mögötte volt jó néhány magánház megépítése, amelyek a magyar modernizmus kiemelkedő alkotásai. A Walter Rózsi-villa ennek az épületállománynak nagyon szép és jelentős példája. A második emeleten az egyik szobát Fischer Józsefnek szenteltük, ahol tárgyakat, tervrajzokat lehet megtekinteni, amik hozzá köthetők. Érdemes kiemelni Pécsi Esztert, Fischer József feleségét, aki a ház statikus mérnöke volt. Ő az első magyar mérnöknő, az első nő, aki diplomát kapott a budapesti Műegyetemen.
A nyitókiállítás alapkoncepciója, hogy a helyiségek eredeti funkcióit megfeleltettétek a modernizmus egy-egy hívószavával.
S. Á. A.: Az első emelet a Nyitottság hívószót kapta, jól látható, mekkora nyílásokkal nyílik a kert felé. Ugyanakkor reprezentatív tér, a nyilvánosság színtere, hiszen Walter Rózsi itt fogadta a vendégeit.
M. F. I.: Egy interaktív asztalt szenteltünk Walter Rózsinak, ahol különböző témák szerint lehet lapozgatni a róla megjelent korabeli cikkeket. Respighi A láng című operájában Silvana szerepét játszotta, az erről készült fotót nagy méretben is megtekinthetik a látogatók. Fellépett a milánói Scalában is, találkozott Respighi özvegyével, akinek nagyon tetszett az előadás.
A második emeleten található szobák közül milyen információkat rejt a gyerekszoba és a dolgozószoba?
M. F. I.: Radó-Walter Marika gyerekszobájának a Játék hívószót adtuk. A 19. század végétől elindultak a reformpedagógiai irányzatok, amik átformálták a gyerekekről való gondolkodást, hatottak a gyerekjátéktervezésre, a bútortervezésre és a gyerekszobákra, a gyerekek környezetének alakítására. Két központi tárgy tekinthető meg, egy 30-as évekbeli gyerekágy, valamint egy óvodaszekrény, ami Preisich Gábor és Vadász Mihály építészek munkája, akik több modernista bérházat és lakóházat is terveztek. Preisich feleségének, Preisich Ruthnak volt egy magánóvodája, ebben az óvodában állt a szekrény. A korszakban egyre divatosabb lett a játszóiskola. A Montessori-pedagógia szerint nevelték a gyerekeket, és ideális esetben Budán, a hegyvidéken létesítettek óvodákat, ahol nagyon jó a levegő, és a gyerekek sokat lehetnek a szabadban.
S. Á. A.: Radó Géza dolgozószobája a Munka hívószót kapta. A tervezőasztalt Fischer József használta, a csőszékeket Breuer Marcell tervezte, ő volt a csőbútor feltalálója. A magyar piacon is megjelentek a csőbútorok a két világháború között, Fischer József is ilyen bútorokat választott az irodájába. A bútoregyüttest a Fischer család őrizte meg, a kiállítás idejére Fischer József unokájától kölcsönözzük, aki maga is statikus.
Milyen hívószót kapott a hálószóba és a fürdőszoba?
M. F. I.: A hálószóba a Komfort hívószót kapta, itt olyan témákkal foglalkozunk, amelyek arról szólnak, hogyan tették otthonossá a korabeli lakásokat. Ilyen volt az ergonomikus bútor, a lakástextilek, illetve a szórakoztató berendezések. Utóbbit példázza egy koncertszekrény az Iparművészeti Múzeumból, ami egyszerre gramofon és rádió is. Bozzay Dezső tervezte, aki később az ipari formatervezés úttörője lett.
S. Á. A.: A szülők fürdőszobájában a Higiénia és egészség témáját mutatjuk be, ugyanis egy modern lakóépületben alapelvárás volt az összkomfort. A fürdőszobák a legmodernebb technológiai eszközökkel voltak felszerelve. A modern építészek ugyanakkor nagyon fontosnak tartották, hogy legyen lapostető és tetőterasz, mert a levegőnek és a napfénynek gyógyító hatást tulajdonítottak, és ezt a lakóépületekben is ki akarták használni.
Miért érdemes ellátogatni Walter Rózsi villájába?
M. F. I.: Nagyon izgalmas látni, hogy az a formavilág, azok a bútortípusok, amiket ma használunk a lakásunkban, a két világháború között jelentek meg. Ezen kívül a modernistáknak nagyon fontos volt, hogy kis helyen sokféleképpen lehessen használni a tereket és a bútorokat, a praktikusságra törekedtek.
S. Á. A.: Azért is különleges, mert Budapesten nincs még egy látogatható modernista villa. Ez egy olyan 30-as évekbeli ház, ami közel eredeti formájában látható, az érdeklődők megismerhetik, hogy a 30-as években hogyan éltek egy nagypolgári lakóházban.