2022. november 14. / P. T. CS.
Hogyan juthatna nagyobb szerephez a könnyűzene az iskolákban, a tanórákon vagy akár a szabadidős tevékenységek során? Többek között erre is kereste a választ a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának négy panelbeszélgetésből álló októberi fóruma, aminek felvételei
hamarosan elérhetővé válnak a poptanitas.blog felületen.
A könnyűzenei oktatással is foglalkozó Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának tavaly őszi „Mindenki zenéljen!” című konferenciáján több előadásban is egyértelműen rámutattak arra, hogy miközben a diákság a legnagyobb zenefogyasztó, mennyire alacsony és esetleges a popzene jelenléte az iskolákban. Azzal együtt, hogy a 2021-es tanácskozás szinte valamennyi előadója valamilyen formában kitért arra is, hogy a zenét, akár a könnyűzenét tanulók mennyivel jobban teljesítenek például matematikából, idegen nyelvekből, mennyivel együttműködőbbek, szociálisan érzékenyebbek, sőt a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását is nagyban segítheti az iskolai zenehasználat. Azonban továbbra is kérdés, mit lehetne tenni azért, hogy a jelenleginél több könnyűzene jusson be az iskolákba, az órákra és a diákok szervezett szabadidős programjaiba vagy éppen a közművelődés 12-25 éves korosztály által is használt intézményeibe? Távlati célként akár azt megfogalmazva, hogy a könnyűzene legalább úgy és annyira legyen jelen a közoktatásban és a közművelődésben, mint a képzőművészet, a komolyzene, a sport vagy éppen már sok helyen a népzene.
A Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportja által lapzárta után szervezett „Könnyű zenét vinni az iskolákba?” fórum négy panelbeszélgetésen próbálta körüljárni a témát, egyben feszegetni a könnyűzene lehetőségeit. Az első panelbeszélgetés az ifjúság és a könnyűzene kapcsolatát tárgyalta a zenefogyasztási szokások kutatásaira alapozva, nem utolsósorban amiatt is, hogy felmérések igazolják, az oktatásba fektetett erőforrások lényegében a jövő piacait építik. A második beszélgetést a Nemzeti Alaptanterv és a zene kapcsolatáról szóló előadás vezette fel, hogy aztán egy gyakorló iskolaigazgató, az ének-zene pedagógusképzés meghatározó szereplője, a zenetanárok civil szervezetének vezetője és egy alternatív zenei képzőhely képviselője osszák meg tapasztalataikat arról, mit lehet és mit nem az iskolák, a tanórák keretei között a zenével tenni. A harmadik blokk ugyancsak a lehetőségek és buktatók számbavételére koncentrált a sokfelé eljutó rendhagyó énekórák művelőinek tapasztalatai alapján, külön kitérve a mobil eszközök és a különböző alkalmazások jelentette konkurenciára. A fórum utolsó panelbeszélgetését a könnyűzene iskolán kívüli alkalmazási lehetőségei foglalták el, így szó esett a különböző zeneterápiákról, a hangszeres csapatépítésekről és az egészségügyben történő használatról is.
A Hangfoglaló Program támogatásával, a Budapest Music Centerben megvalósuló „Könnyű zenét vinni az iskolákba?” fórumot élőben közvetítették a Hangőr Egyesület közösségi felületein. A panelbeszélgetések hamarosan visszanézhetők lesznek a poptanitas.blog felületen is, így talán sokak számára egyértelművé válik a Hangőr Egyesület azon szándéka, hogy a fórum révén legalább szakmai körökben témává tegye, miként lehetne több könnyűzene a magyar közoktatásban.
hamarosan elérhetővé válnak a poptanitas.blog felületen.A könnyűzenei oktatással is foglalkozó Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának tavaly őszi „Mindenki zenéljen!” című konferenciáján több előadásban is egyértelműen rámutattak arra, hogy miközben a diákság a legnagyobb zenefogyasztó, mennyire alacsony és esetleges a popzene jelenléte az iskolákban. Azzal együtt, hogy a 2021-es tanácskozás szinte valamennyi előadója valamilyen formában kitért arra is, hogy a zenét, akár a könnyűzenét tanulók mennyivel jobban teljesítenek például matematikából, idegen nyelvekből, mennyivel együttműködőbbek, szociálisan érzékenyebbek, sőt a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását is nagyban segítheti az iskolai zenehasználat. Azonban továbbra is kérdés, mit lehetne tenni azért, hogy a jelenleginél több könnyűzene jusson be az iskolákba, az órákra és a diákok szervezett szabadidős programjaiba vagy éppen a közművelődés 12-25 éves korosztály által is használt intézményeibe? Távlati célként akár azt megfogalmazva, hogy a könnyűzene legalább úgy és annyira legyen jelen a közoktatásban és a közművelődésben, mint a képzőművészet, a komolyzene, a sport vagy éppen már sok helyen a népzene.
A Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportja által lapzárta után szervezett „Könnyű zenét vinni az iskolákba?” fórum négy panelbeszélgetésen próbálta körüljárni a témát, egyben feszegetni a könnyűzene lehetőségeit. Az első panelbeszélgetés az ifjúság és a könnyűzene kapcsolatát tárgyalta a zenefogyasztási szokások kutatásaira alapozva, nem utolsósorban amiatt is, hogy felmérések igazolják, az oktatásba fektetett erőforrások lényegében a jövő piacait építik. A második beszélgetést a Nemzeti Alaptanterv és a zene kapcsolatáról szóló előadás vezette fel, hogy aztán egy gyakorló iskolaigazgató, az ének-zene pedagógusképzés meghatározó szereplője, a zenetanárok civil szervezetének vezetője és egy alternatív zenei képzőhely képviselője osszák meg tapasztalataikat arról, mit lehet és mit nem az iskolák, a tanórák keretei között a zenével tenni. A harmadik blokk ugyancsak a lehetőségek és buktatók számbavételére koncentrált a sokfelé eljutó rendhagyó énekórák művelőinek tapasztalatai alapján, külön kitérve a mobil eszközök és a különböző alkalmazások jelentette konkurenciára. A fórum utolsó panelbeszélgetését a könnyűzene iskolán kívüli alkalmazási lehetőségei foglalták el, így szó esett a különböző zeneterápiákról, a hangszeres csapatépítésekről és az egészségügyben történő használatról is.
A Hangfoglaló Program támogatásával, a Budapest Music Centerben megvalósuló „Könnyű zenét vinni az iskolákba?” fórumot élőben közvetítették a Hangőr Egyesület közösségi felületein. A panelbeszélgetések hamarosan visszanézhetők lesznek a poptanitas.blog felületen is, így talán sokak számára egyértelművé válik a Hangőr Egyesület azon szándéka, hogy a fórum révén legalább szakmai körökben témává tegye, miként lehetne több könnyűzene a magyar közoktatásban.