2023. Április 11. /
2023. április 7-től a 20. századi magyar művészet egyik legkülönösebb alakjának, Gulácsy Lajosnak az életműkiállítása látható a Magyar Nemzeti Galériában. A mintegy kétszáz művet, azon belül nyolcvannégy festményt felsorakoztató nagyszabású tárlat új összefüggések megvilágításával
tárja fel Gulácsy művészetének változatos mélységeit. A kiállításon – a jól ismert remekműveken kívül – a művész több, újabban azonosított alkotása is látható. A festmények, rajzok és illusztrációk mellett Gulácsy-kéziratok, a művészről készült fotók, illetve kortársainak néhány jellemző alkotása teszik teljessé a tárlatot.
Gulácsy Lajos művészetében bejárta az egész művészettörténetet: volt ő firenzei lovag a középkor idejéből, velencei márki, piperkőc rokokó gavallér, aszketikus szerzetes, spiritualista mágus, és ehhez a képzeletbeli időutazáshoz új és új neveket talált ki magának. Louis, Lodovico, Luigi Gulaxy vagy éppen Na’Conxypán hercege. Életművének nagy részét Itáliában alkotta meg, ahol az 1902-es római utazását követően többször is megfordult. Tanult Velencében, Firenzében, festett Genovában, Chioggiában, Comóban, Bellaggióban, de Párizsban is megfordult. Írt verseket, novellákat, műkritikákat és egy regényt is, a modern szellemű Thália Társaságnál pedig színházi díszleteket tervezett.
A művész különös, álmokat, történeti hangulatokat és víziókat megidéző festészetét sokan szerették, s bár sok gyűjtője volt, élete anyagi gondok között zajlott. „Én csak félig álmodva élem a világot. Egyik szememmel a hazug, édes álomképek káprázatába bámulok, a másik szemem mindig a valóságot figyeli” – írta magáról, s a Magyar Nemzeti Galéria a kiállításban is az életműnek ezt a kettős karakterét szeretné hangsúlyozni.
A GULÁCSY. Na’Conxypán hercege című kiállításhoz kapcsolódóan számos kísérőprogrammal készül a múzeum, így rendhagyó tárlatvezetésekkel, előadássorozattal és hosszított esti nyitva tartású összművészeti eseményekkel is.
Magyar Nemzeti Galéria
04. 07. – 08. 27.
tárja fel Gulácsy művészetének változatos mélységeit. A kiállításon – a jól ismert remekműveken kívül – a művész több, újabban azonosított alkotása is látható. A festmények, rajzok és illusztrációk mellett Gulácsy-kéziratok, a művészről készült fotók, illetve kortársainak néhány jellemző alkotása teszik teljessé a tárlatot. Gulácsy Lajos művészetében bejárta az egész művészettörténetet: volt ő firenzei lovag a középkor idejéből, velencei márki, piperkőc rokokó gavallér, aszketikus szerzetes, spiritualista mágus, és ehhez a képzeletbeli időutazáshoz új és új neveket talált ki magának. Louis, Lodovico, Luigi Gulaxy vagy éppen Na’Conxypán hercege. Életművének nagy részét Itáliában alkotta meg, ahol az 1902-es római utazását követően többször is megfordult. Tanult Velencében, Firenzében, festett Genovában, Chioggiában, Comóban, Bellaggióban, de Párizsban is megfordult. Írt verseket, novellákat, műkritikákat és egy regényt is, a modern szellemű Thália Társaságnál pedig színházi díszleteket tervezett.
A művész különös, álmokat, történeti hangulatokat és víziókat megidéző festészetét sokan szerették, s bár sok gyűjtője volt, élete anyagi gondok között zajlott. „Én csak félig álmodva élem a világot. Egyik szememmel a hazug, édes álomképek káprázatába bámulok, a másik szemem mindig a valóságot figyeli” – írta magáról, s a Magyar Nemzeti Galéria a kiállításban is az életműnek ezt a kettős karakterét szeretné hangsúlyozni.
A GULÁCSY. Na’Conxypán hercege című kiállításhoz kapcsolódóan számos kísérőprogrammal készül a múzeum, így rendhagyó tárlatvezetésekkel, előadássorozattal és hosszított esti nyitva tartású összművészeti eseményekkel is.
Magyar Nemzeti Galéria
04. 07. – 08. 27.