Aranyhangok a Margitszigeten
2023. augusztus 12. /

A két fiatal szopránt, Pretty Yende-t és Nadine Sierrát a világ szinte valamennyi jelentős szín­há­zában láthatta már a közönség, többek között a Royal Opera House-ban, a Covent Gardenben, az
Opéra National de Paris-ban, a New York-i Metropolitan Operában, a milánói Teatro alla Scalában, a zürichi Opernhausban és a bécsi Staatsoperben, valamint számos jelentős koncerthelyszínen. Operaszerepeik mellett a művésznők egy egyedülállóan különleges koncertsorozatban vesznek részt Európa-szerte. A Golden Age című koncert bemutatója a Wiener Konzerthausban volt, és ezt az érzelmekkel teli programot hozzák el a Margitszigeti Színház közönségének július 29-én. A koncert műsorán többek között Bellini, Verdi, Rossini és Bernstein legszebb művei szerepelnek.

Pretty, gratulálok, hogy ön volt a kiválasztott művészek egyike, aki éne­kel­hetett III. Károly koronázási ünnepségén a Westminster apát­ságban.
P. Y.: Hálás és boldog vagyok, amiért Őfelsége meghívott erre a kü­lönleges alkalomra. Úgy érzem, megint kegyes volt hozzám a sors, hogy lehetőséget kaptam megmutatni a tehetségemet az uralko­dó­család és az egész világ előtt. A következő nemzedékek, akik tanulni fognak erről a történelmi eseményről, talán annak az Afrika csücskéből származó lánynak, Pretty Yende-nek a nevét is megjegyzik majd, aki ezen a különleges ceremónián énekelhetett.

Ez kétségtelenül egy pálya csúcspontja, de térjünk vissza a kez­de­tekhez. Nadine, úgy olvastam, hogy gyerekként a Bohéméletet látva szeretett bele az operába.
N. S.: Tízéves voltam, amikor anyukám megmutatta nekem videón a Bohéméletet. Arra gondolt, hogy talán tetszene nekem, hiszen hatéves koromtól kezdve jártam énektanárhoz, szerettem magasan énekelni, szopránszerű hangom volt. Az még hozzátartozik a történethez, hogy portugál származású, anyai nagymamámnak gyönyörű szoprán hangja volt. Operaénekes szeretett volna lenni, de énekesi babérok helyett az apja a háziasszonyi karriert szánta neki. Ennek tudatában anyám nekem mindenképpen sze­ret­te volna megadni az esélyt, hogy megismerjem és megszeressem az operát, aztán majd meglátjuk, mi sül ki mindebből. És igaza lett! Beleszerelmesedtem a műfajba, és tízévesen elhatároztam, hogy operaénekes leszek. Ettől kezdve állandóan tanulni akartam, hogy minél többet megtudjak a műfajról és a szakmáról. Furcsa egy gyerek voltam!

A koncert, amit júliusban Budapesten énekelnek, igen változatos, van benne opera, operett és egy musical: a West Side Story. Ehhez más énektechnikát kell használni, mint az operához?
N. S: Más technika nem kell, de valóban más stílussal kell megközelíteni, mint egy operát. Egyébként Leonard Bernstein operának szánta a West Side Storyt, és nem musicalnek. Mivel ezt angolul énekelem, ami az anyanyelvem, valahogy jobban előjön az egyéniségem, és a szavak is természetesebben folynak belőlem.
P. Y.: Az embernek egy hangja és egy technikája van. Ahhoz, hogy különböző stílusban írt darabokat tud­jon megszólaltatni, nem kell túl messzire mennie az alaptechnikájától és hangjától.
Budapestre most nyáron jönnek először, vagy ismerik már a várost?
N. S.: Egyszer már jártam Budapesten, Thomas Hampsonnal énekeltünk egy koncerten. Nagyon jól érez­tem magam, a hangversenyterem is csodálatos volt. Várom már, hogy újra ott legyek, és elmehessek va­la­melyik jó fürdőbe! A gőzfürdő az énekesek vágyálma!
P. Y.: Ha csak rövid időre is, de szerencsére már volt alkalmam látni Budapestet! Most meg már számolom a napokat, nagyon várom, hogy megint ott legyek, és izgalommal várom a koncertet!

Önök profik lévén nyilván bárkivel tudnak duettet énekelni. Az, hogy önök barátok, hozzátesz valamit a kö­zös produkcióhoz?
N. S.: Abszolút! Egészen más egy baráttal énekelni! Főleg egy olyan baráttal, akitől tanulhatok, és aki inspirál! A zene ilyenkor nemcsak csodálatos, de mágikus és határtalan is lesz, olyan sok körülöttünk a pozitív energia! Azt hiszem, a közönség is érezni fogja ezt, amikor majd együtt énekelünk Prettyvel Buda­pesten!

www.margitszigetiszinhaz.hu