2023. szeptember 08. /
Reigl Judit (1923-2020) születésének századik évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria eddig nem látott, kisméretű műveinek bemutatásával tiszteleg a művész előtt.
A Reigl Judit Haláltánc című kiállítás az 1945 utáni európai képzőművészet kiemelkedő alakjának utolsó rajzsorozatát tárja elénk. A szeptember 24-ig látható, egyedülálló grafikai anyag Reigl életének páratlan képes krónikája, amely úgy összegzi termékeny éveit, ahogyan csak a halál kapujából visszatekintve lehet. A kiállításról Petrányi Zsoltot, a kiállítás társkurátorát, a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményvezetőjét kérdeztük.
A 100 éve született festőre emlékezve számos kiállítás nyílt a világ számos múzeumában, galériájában, így Budapesten is több tárlat mutatta be Reigl életművének jeles darabjait. Mi a különlegessége a Szépművészeti kiállításának?
P. Zs.: A tárlat ezer szálon kapcsolódik a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéhez. Reigl látásmódját jórészt a múzeum gyűjteményében fiatalon felfedezett remekművek határozták meg. Courbet korai, monumentális vászna, a Birkózók volt az első kép, amely igazán megrendítette még tizenhét évesen a pályakezdő művészt. Az évek során az alkotás több változatát is megfestette, köztük azt a kiállításon is látható, 1966-os Birkózók című falfestményét, amely később a Reigl lerombolt műterméből került a párizsi Musée Maillol gyűjteményébe. Az ihlető Courbet-mű négy olyan kapcsolódó munka mellett tekinthető meg, melyekből három a Szépművészeti gyűjteményében van. Leonardo Lóláb-tanulmányai és Delacroix Villámlástól megriadt ló című képe éppoly fontosak voltak Reigl utolsó alkotói korszakában, mint első látásra, nyolc évtizeddel korábban. Fra Angelico Jelenetek a sivatagi remeték életéből című művének részleteit már az 1950-es években készült szürrealista műveiben idézte, de a motívumok a kései rajzokon is felismerhetők.
Mondhatjuk, hogy a kiállítás így új rálátást is ad a múzeum gyűjteményére?
P. Zs.: Így is fogalmazhatunk, de a kiállítás azt szeretné sugallni, hogy a múzeum nem egy zárt archívum, nem csupán a múlt megidézője, hanem nyitott rendszer a kortárs művészet számára. A kiállított művek párbeszédet folytatnak Cranach, Dürer, Gaddi, Goltzius, Goya, El Greco, Hans Baldung Grien és más mesterek műveivel is, melyeket ő maga oly sokszor csodált és másolt budapesti diákévei alatt. Reigl művein többször utalt Holbein Haláltánc-sorozatának életvidám csontvázaira, valamint Gottfried Libalt döbbenetes koponyáira is. Fontos megemlíteni, hogy a Szépművészeti Reigl Judit kívánságát teljesíti azzal, hogy rajzait a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található kedvenc festményeivel együtt állítják ki.
A kiállítás is a Haláltánc címet viseli. Az előbb említett, Reigl Juditot is inspiráló alkotás mellett mire utal ez cím?
P. Zs.: A tárlaton látható művek Reigl időskori, a halála előtti 5 évben készült alkotásaiból nyújtanak válogatást. A kiállítás kurátorának, Gát Jánosnak a bátorítására született Haláltánc-sorozatban öt év alatt 810 rajz készült, ezekben Reigl Judit egyszerre járja végig a művészet és saját élete történetét. A kilencvenes éveiben járó művész érzékeny, egymásba fűződő rajzok láncolatát hozta létre, amelyről bátran kijelenthető, hogy Reigl ezzel egy maradandó és egyetemes értékű alkotó sorozatot hagyott hátra, és amelyről fontos megjegyezni azt is, hogy most először láthatja a művek nagy részét a nagyközönség. A művész ezekben az években úgy rajzolt, mintha naplót vezetne, mintha élettörténetét írná meg számunkra. Haláltánca többéves alkotói folyamat volt, melyben felidézte a félig megkopott vagy elfeledett, csak a lélek legmélyén megbúvó képeket. Ez az utolsó út egyszerre volt felemelő és végtelenül keserű. Ezekben a művekben úgy összegzi a művész termékeny éveit, ahogyan csak a halál kapujából visszatekintve lehet. E sorozatában – a középkori haláltáncmotívumot megidézve – e világi létünk esendősége és mulandósága, s egyben egyszeri, megismételhetetlen csodája bontakozik ki. Ez a rajzsorozat feltétlenül méltó lezárása Reigl Judit különleges életművének, amely e bemutatóval most hazaérkezett.
Reigl Judit Haláltánc
Szépművészeti Múzeum, Michelangelo-terem
2023. május 26. – szeptember 24.
A Reigl Judit Haláltánc című kiállítás az 1945 utáni európai képzőművészet kiemelkedő alakjának utolsó rajzsorozatát tárja elénk. A szeptember 24-ig látható, egyedülálló grafikai anyag Reigl életének páratlan képes krónikája, amely úgy összegzi termékeny éveit, ahogyan csak a halál kapujából visszatekintve lehet. A kiállításról Petrányi Zsoltot, a kiállítás társkurátorát, a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményvezetőjét kérdeztük.
A 100 éve született festőre emlékezve számos kiállítás nyílt a világ számos múzeumában, galériájában, így Budapesten is több tárlat mutatta be Reigl életművének jeles darabjait. Mi a különlegessége a Szépművészeti kiállításának?
P. Zs.: A tárlat ezer szálon kapcsolódik a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéhez. Reigl látásmódját jórészt a múzeum gyűjteményében fiatalon felfedezett remekművek határozták meg. Courbet korai, monumentális vászna, a Birkózók volt az első kép, amely igazán megrendítette még tizenhét évesen a pályakezdő művészt. Az évek során az alkotás több változatát is megfestette, köztük azt a kiállításon is látható, 1966-os Birkózók című falfestményét, amely később a Reigl lerombolt műterméből került a párizsi Musée Maillol gyűjteményébe. Az ihlető Courbet-mű négy olyan kapcsolódó munka mellett tekinthető meg, melyekből három a Szépművészeti gyűjteményében van. Leonardo Lóláb-tanulmányai és Delacroix Villámlástól megriadt ló című képe éppoly fontosak voltak Reigl utolsó alkotói korszakában, mint első látásra, nyolc évtizeddel korábban. Fra Angelico Jelenetek a sivatagi remeték életéből című művének részleteit már az 1950-es években készült szürrealista műveiben idézte, de a motívumok a kései rajzokon is felismerhetők.
Mondhatjuk, hogy a kiállítás így új rálátást is ad a múzeum gyűjteményére?
P. Zs.: Így is fogalmazhatunk, de a kiállítás azt szeretné sugallni, hogy a múzeum nem egy zárt archívum, nem csupán a múlt megidézője, hanem nyitott rendszer a kortárs művészet számára. A kiállított művek párbeszédet folytatnak Cranach, Dürer, Gaddi, Goltzius, Goya, El Greco, Hans Baldung Grien és más mesterek műveivel is, melyeket ő maga oly sokszor csodált és másolt budapesti diákévei alatt. Reigl művein többször utalt Holbein Haláltánc-sorozatának életvidám csontvázaira, valamint Gottfried Libalt döbbenetes koponyáira is. Fontos megemlíteni, hogy a Szépművészeti Reigl Judit kívánságát teljesíti azzal, hogy rajzait a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található kedvenc festményeivel együtt állítják ki.
A kiállítás is a Haláltánc címet viseli. Az előbb említett, Reigl Juditot is inspiráló alkotás mellett mire utal ez cím?
P. Zs.: A tárlaton látható művek Reigl időskori, a halála előtti 5 évben készült alkotásaiból nyújtanak válogatást. A kiállítás kurátorának, Gát Jánosnak a bátorítására született Haláltánc-sorozatban öt év alatt 810 rajz készült, ezekben Reigl Judit egyszerre járja végig a művészet és saját élete történetét. A kilencvenes éveiben járó művész érzékeny, egymásba fűződő rajzok láncolatát hozta létre, amelyről bátran kijelenthető, hogy Reigl ezzel egy maradandó és egyetemes értékű alkotó sorozatot hagyott hátra, és amelyről fontos megjegyezni azt is, hogy most először láthatja a művek nagy részét a nagyközönség. A művész ezekben az években úgy rajzolt, mintha naplót vezetne, mintha élettörténetét írná meg számunkra. Haláltánca többéves alkotói folyamat volt, melyben felidézte a félig megkopott vagy elfeledett, csak a lélek legmélyén megbúvó képeket. Ez az utolsó út egyszerre volt felemelő és végtelenül keserű. Ezekben a művekben úgy összegzi a művész termékeny éveit, ahogyan csak a halál kapujából visszatekintve lehet. E sorozatában – a középkori haláltáncmotívumot megidézve – e világi létünk esendősége és mulandósága, s egyben egyszeri, megismételhetetlen csodája bontakozik ki. Ez a rajzsorozat feltétlenül méltó lezárása Reigl Judit különleges életművének, amely e bemutatóval most hazaérkezett.
Reigl Judit Haláltánc
Szépművészeti Múzeum, Michelangelo-terem
2023. május 26. – szeptember 24.