– Claudia Andujar fotókiállítása a Néprajzi Múzeumban
2023. szeptember 08. /
A Néprajzi Múzeum Magyarországon elsőként ad otthont Claudia Andujar brazíliai fotóművész átfogó tárlatának. Bár a világ számos ismert közgyűjteménye őrzi képeit, és nemzetközi fotográfiai események rendszeres szereplője, az apai ágon magyar származású fotográfus munkáit a
régióban még kevesen ismerik. A tárlat az életmű egy kicsi, de fontos szeletét mutatja be a São Pauló-i Vermelho Galéria közreműködésével. A kronologikus vonalat követve a Brazíliába érkezést követő magazinfotós időszaktól és a kísérletezésektől kezdve jutunk el a janomami indiánok között készített művészi és aktivista képekig, majd az életmű időskori feldolgozásáig, az 1960-as évektől a 2010-es évekig. S hogy miért van helye egy kortárs fotóművészeti tárlatnak a Néprajzi Múzeum falai között? A képek középpontjában egy kis amazóniai őslakos népcsoport áll. Andujar azonban nem az etnográfiai jelenségek kimerítő dokumentálására törekszik, fotóin keresztül sokkal inkább egy személyes történetet ismerünk meg saját útkereséséről és a janomamikkal folytatott párbeszédéről. Ez a személyesség egy tágabb antropológiai kontextusba, a kulturális találkozás, a megismerés, a megértés témakörébe helyezi a képeket, és egy fontos történetet is elmond arról, miként válhatnak a fotók egy közösség megmentéséért vívott aktivista harc eszközévé.
régióban még kevesen ismerik. A tárlat az életmű egy kicsi, de fontos szeletét mutatja be a São Pauló-i Vermelho Galéria közreműködésével. A kronologikus vonalat követve a Brazíliába érkezést követő magazinfotós időszaktól és a kísérletezésektől kezdve jutunk el a janomami indiánok között készített művészi és aktivista képekig, majd az életmű időskori feldolgozásáig, az 1960-as évektől a 2010-es évekig. S hogy miért van helye egy kortárs fotóművészeti tárlatnak a Néprajzi Múzeum falai között? A képek középpontjában egy kis amazóniai őslakos népcsoport áll. Andujar azonban nem az etnográfiai jelenségek kimerítő dokumentálására törekszik, fotóin keresztül sokkal inkább egy személyes történetet ismerünk meg saját útkereséséről és a janomamikkal folytatott párbeszédéről. Ez a személyesség egy tágabb antropológiai kontextusba, a kulturális találkozás, a megismerés, a megértés témakörébe helyezi a képeket, és egy fontos történetet is elmond arról, miként válhatnak a fotók egy közösség megmentéséért vívott aktivista harc eszközévé.