2023. november 05. /
Balog József zongoraművész több hazai és nemzetközi versenyen nyert díjakat, amelyek kapcsán koncertezett Európában és Amerikában. Számos felvételt készített a Magyar Rádió és Televízió számára. Liszt-műveket tartalmazó, Hungaricum című első szólólemeze 2005-ben elnyerte
a Liszt Ferenc Nemzetközi Lemeznagydíjat. Ugyanebben az évben Fischer Annie-ösztöndíjat nyert, 2018-ban pedig kiemelkedő zenei előadóművészeti tevékenysége elismeréseként átvehette a Liszt Ferenc-díjat. Mind albumai, mind fellépései virtuóz játékáról és mély zenei érzékenységéről tanúskodnak. A 2023/2024-es évadban a Danubia Zenekar rezidens művészeként év végéig a Danubia három koncertjén is hallhatjuk majd játékát. Jó, rossz, kortárs és jazz-zenéről, valamint a Danubia Zenekarról beszélgettünk vele.
Melyik zenei műfaj áll hozzád legközelebb, ha nem klasszikus zenéről beszélünk?
B. J.: Szinte biztosan a jazz! Gyerekkorom óta rengeteg jazz-zenét hallgatok felvételről és élőben egyaránt. Én magam csak amatőr szinten, hobbiból játszom jazzt, de mindig jó hatással van rám. A 20. századi zenének nagy részében felfedezhetők jazzes elemek, illetve sok olyan mű van, amelyet kifejezetten a jazz inspirált. Ezen művek hiteles előadásához mind-mind nagy segítség, ha az előadó otthonosan mozog ebben a világban.
Van-e szerinted rossz zene?
B. J.: Természetesen van. A zenének meghatározható alapvető elemei vannak. Aki ezeket az elemeket rosszul használja és nem tölti meg tartalommal, az rossz zenét ír. A zene különböző síkjai – ritmus, hangmagasság, dinamika, előadói tehetség – végtelen lehetőséget kínálnak zeneszerzőnek és művésznek egyaránt, hogy jó zenék szülessenek.
Közel áll hozzád a jazz, illetve a kortárs zene, a ritkán játszott művek. Most például éppen Wolf Péter művének bemutatójára is készülsz. Szerinted miért félnek az emberek attól, ha valami „kortárs”?
B. J.: Mindig mindenki kortárs zenét írt a maga korában. Leginkább az újdonság riasztja az embereket, ebben pedig az segít, hogy megfelelőképpen motiváljuk és instruáljuk őket abban, hogy hogyan is érdemes zenét hallgatni. Nemcsak kortárs zenét, hanem bármilyen zenét. Az emberek gyakran tartanak az ismeretlentől, és a kortárs zene esetében is az újdonság és az ismeretlenség lehet az, ami elriasztja őket, de a kortárs zene is értékes és kifejező műfaj, amelynek felfedezése új zenei élményeket nyithat meg.
A Danubia Zenekar jelenleg is futó kampánya, a „Komolyzene nincs, csak zene van” már számtalan felületről visszaköszön ránk Budapest-szerte. Balog József mint a kampány egyik arca a következő gondolatokat fogalmazta meg a kampány provokatív szlogenjéről: „Komolyzene valóban nincs. Fantasztikus az ötlet, a szlogen, talán egy kicsit el is oszlatja a ’lila ködöt’ azok számára, akiknek ez a zenei világ megközelíthetetlen. Alapvető tapasztalatom az, hogy először kihívás ugyan valakit elhívni egy ’komolyzenei’ koncertre, de aki nyitott szívvel és értelemmel vesz részt rajta, az szinte biztosan visszatér. A koncertélmény nagy-nagy részben az előadók hitelességén múlik. A Danubia Zenekar ma már az egyik leghitelesebb előadó, hiszen vezető karmesterük és az együttes gyümölcsöző munkája révén Magyarország egyik vezető zenekarává vált. Személy szerint nagyon régi és különleges a kapcsolatom velük, hiszen a zenekar tagjai többnyire az én generációm tagjai, térben és időben együtt haladunk, fejlődünk az életben. Hámori Mátéval közös gondolkodásmódunk és értékrendszerünk barátsággá fejlődött, sok-sok nagyszerű előadás van már mögöttünk... Nagy lelkesedéssel várom az elkövetkezendő koncerteket!”
A következő alkalomra pedig nem is kell olyan sokat várni: Balog József zongoraművészt a Danubia Zenekarral november 15-én a Zeneakadémián, december 21-én a Budapest Kongresszusi Központban, december 30-án pedig a Müpában láthatjuk, a Danubia 30 koncerten.
a Liszt Ferenc Nemzetközi Lemeznagydíjat. Ugyanebben az évben Fischer Annie-ösztöndíjat nyert, 2018-ban pedig kiemelkedő zenei előadóművészeti tevékenysége elismeréseként átvehette a Liszt Ferenc-díjat. Mind albumai, mind fellépései virtuóz játékáról és mély zenei érzékenységéről tanúskodnak. A 2023/2024-es évadban a Danubia Zenekar rezidens művészeként év végéig a Danubia három koncertjén is hallhatjuk majd játékát. Jó, rossz, kortárs és jazz-zenéről, valamint a Danubia Zenekarról beszélgettünk vele.
Melyik zenei műfaj áll hozzád legközelebb, ha nem klasszikus zenéről beszélünk?
B. J.: Szinte biztosan a jazz! Gyerekkorom óta rengeteg jazz-zenét hallgatok felvételről és élőben egyaránt. Én magam csak amatőr szinten, hobbiból játszom jazzt, de mindig jó hatással van rám. A 20. századi zenének nagy részében felfedezhetők jazzes elemek, illetve sok olyan mű van, amelyet kifejezetten a jazz inspirált. Ezen művek hiteles előadásához mind-mind nagy segítség, ha az előadó otthonosan mozog ebben a világban.Van-e szerinted rossz zene?
B. J.: Természetesen van. A zenének meghatározható alapvető elemei vannak. Aki ezeket az elemeket rosszul használja és nem tölti meg tartalommal, az rossz zenét ír. A zene különböző síkjai – ritmus, hangmagasság, dinamika, előadói tehetség – végtelen lehetőséget kínálnak zeneszerzőnek és művésznek egyaránt, hogy jó zenék szülessenek.
Közel áll hozzád a jazz, illetve a kortárs zene, a ritkán játszott művek. Most például éppen Wolf Péter művének bemutatójára is készülsz. Szerinted miért félnek az emberek attól, ha valami „kortárs”?
B. J.: Mindig mindenki kortárs zenét írt a maga korában. Leginkább az újdonság riasztja az embereket, ebben pedig az segít, hogy megfelelőképpen motiváljuk és instruáljuk őket abban, hogy hogyan is érdemes zenét hallgatni. Nemcsak kortárs zenét, hanem bármilyen zenét. Az emberek gyakran tartanak az ismeretlentől, és a kortárs zene esetében is az újdonság és az ismeretlenség lehet az, ami elriasztja őket, de a kortárs zene is értékes és kifejező műfaj, amelynek felfedezése új zenei élményeket nyithat meg.
A Danubia Zenekar jelenleg is futó kampánya, a „Komolyzene nincs, csak zene van” már számtalan felületről visszaköszön ránk Budapest-szerte. Balog József mint a kampány egyik arca a következő gondolatokat fogalmazta meg a kampány provokatív szlogenjéről: „Komolyzene valóban nincs. Fantasztikus az ötlet, a szlogen, talán egy kicsit el is oszlatja a ’lila ködöt’ azok számára, akiknek ez a zenei világ megközelíthetetlen. Alapvető tapasztalatom az, hogy először kihívás ugyan valakit elhívni egy ’komolyzenei’ koncertre, de aki nyitott szívvel és értelemmel vesz részt rajta, az szinte biztosan visszatér. A koncertélmény nagy-nagy részben az előadók hitelességén múlik. A Danubia Zenekar ma már az egyik leghitelesebb előadó, hiszen vezető karmesterük és az együttes gyümölcsöző munkája révén Magyarország egyik vezető zenekarává vált. Személy szerint nagyon régi és különleges a kapcsolatom velük, hiszen a zenekar tagjai többnyire az én generációm tagjai, térben és időben együtt haladunk, fejlődünk az életben. Hámori Mátéval közös gondolkodásmódunk és értékrendszerünk barátsággá fejlődött, sok-sok nagyszerű előadás van már mögöttünk... Nagy lelkesedéssel várom az elkövetkezendő koncerteket!”
A következő alkalomra pedig nem is kell olyan sokat várni: Balog József zongoraművészt a Danubia Zenekarral november 15-én a Zeneakadémián, december 21-én a Budapest Kongresszusi Központban, december 30-án pedig a Müpában láthatjuk, a Danubia 30 koncerten.