2024. január 08. /
Gazdag hangulatvilágú koncerttel köszönti december 14-én a Concerto Budapest a Müpában Eötvös Pétert közelgő nyolcvanadik születésnapja alkalmából.
Elsőként a világhírű magyar komponista Triangel című műve hangzik el. Ez a kreatív ütőhangszeresre és huszonhét hangszerre írt tíztételes „akciódarab” nem az a fajta versenymű, amelyben a szólistát egy együttes kíséri. Itt az ütőhangszeres a vezető, egy „afrikai mesterdobos”, a többi hangszer pedig a „nép”, amely válaszol az ő játékára. Így a hallgatás és a reagálás gyakorlatát is jelenti e darab.
„Az ütőhangszeres szólistáknak megvan a maguk kis univerzuma: sajátos hangszerekkel, különleges játéktechnikákkal… A Triangel úgy van megkomponálva, hogy teret biztosítson ezeknek az egyéni kreatív erőknek. A négy csoportra osztott együttes részben rögzített, részben spontán módon reagál a szólistától érkező zenére. Ez a darab azokat az improvizált kadenciatechnikákat fedezi fel, amelyek mintegy száz évvel ezelőtt a versenyművek szerves részét képezték” – írja a Triangelről a zeneszerző.
A Triangel ütőhangszeres szólistája – akárcsak az 1993-as ősbemutatón – a japán Isao Nakamura lesz. A Concerto Budapestet ezen az estén Fabián Panisello argentin-spanyol vendégkarmester vezényli.
A koncert következő műsorszáma Maurice Ravel Bevezetés és allegro című darabja. A szerző 1905-ben üzleti jellegű felkérést kapott, hogy az Érard hangszerkészítő cég új konstrukciójú hárfáit előnyösen bemutató zeneművet írjon: így született meg az olykor miniatűr hárfaversenyként emlegetett opus. A vonósnégyes, fuvola, klarinét és hárfa hangján megszólaló, színekben gazdag művet hallva bizonyára nem is gondolnánk, hogy megalkotása a szó szoros értelmében álmatlan éjszakákat okozott az ilyesféle megpróbáltatásairól előszeretettel panaszkodó Ravel számára.
Az este második részében azt a Sinfoniát hallhatja a közönség, amelyet az idén húsz éve elhunyt Luciano Berio olasz zeneszerző 1969-ben, a New York-i Filharmonikusok fennállásának 125. évfordulójára komponált. Bár a mű ünnepi alkalomból született, nem nélkülözi a pesszimista felhangot. A zenekarra és nyolc énekszólamra írt darab zenei idézetek segítségével elvont és groteszk kultúratörténetet vázol fel. Az elhangzó szövegek (beszéd, suttogás, kiabálás) forrásai igen változatosak: az antropológus Claude Lévi-Strauss írásai, Samuel Beckett regényrészletei és Gustav Mahler partitúráinak előadói instrukciói is hangot kapnak e különleges műben, melynek énekesei ezen az estén a német Neue Vocalsolisten tagjai lesznek.
Az Eötvös 80 koncert újabb állomása a Concerto Budapest INZERT című sorozatának, melyet az Örkény Színházzal együttműködve indítottak el: az évad folyamán a zenekar Müpában hallható előadásain a teátrum művészei olvasnak fel a zenei anyaghoz illesztett irodalmi alkotásokat. A december 14-i estén Tenki Réka lép színpadra a társulat képviseletében.
Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója többek közt ezt mondta a Concertóval közös vállalkozásukról: „Az, hogy az irodalom egy klasszikus zenei koncerten megjelenjen, egyrészt természetes, másrészt misszió. […] Ez a színház- és zeneművészet egy tőről fakadását és egymásra utaltságát példázza. […] A színpadi szövegek nagy része tulajdonképpen zenei anyag. Sokszor egyenesen vers. Ennyiben éppúgy át vagyunk itatódva zenével, mint egy zenész, csak épp a saját hangunk, fizikumunk a hangszerünk. Ez az együtt lélegzés a zene és a szöveg között természetes.”
Az INZERT sorozat következő alkalmára január 19-én kerül sor, ekkor Brahms Variációk egy Haydn-témára (op. 56), Schumann Versenymű négy kürtre és zenekarra (op. 86), valamint Stravinsky Petruska című műve hangzik el Tóth Bálint, Benyus János, Lakatos Péter, Hamar Máté kürtművészek és a Concerto Budapest előadásában, a neves norvég karmester, Arvid Engegård vezényletével. Az Örkény Színház részéről ezúttal Csuja Imre lép majd színpadra.
Elsőként a világhírű magyar komponista Triangel című műve hangzik el. Ez a kreatív ütőhangszeresre és huszonhét hangszerre írt tíztételes „akciódarab” nem az a fajta versenymű, amelyben a szólistát egy együttes kíséri. Itt az ütőhangszeres a vezető, egy „afrikai mesterdobos”, a többi hangszer pedig a „nép”, amely válaszol az ő játékára. Így a hallgatás és a reagálás gyakorlatát is jelenti e darab.
„Az ütőhangszeres szólistáknak megvan a maguk kis univerzuma: sajátos hangszerekkel, különleges játéktechnikákkal… A Triangel úgy van megkomponálva, hogy teret biztosítson ezeknek az egyéni kreatív erőknek. A négy csoportra osztott együttes részben rögzített, részben spontán módon reagál a szólistától érkező zenére. Ez a darab azokat az improvizált kadenciatechnikákat fedezi fel, amelyek mintegy száz évvel ezelőtt a versenyművek szerves részét képezték” – írja a Triangelről a zeneszerző.
A Triangel ütőhangszeres szólistája – akárcsak az 1993-as ősbemutatón – a japán Isao Nakamura lesz. A Concerto Budapestet ezen az estén Fabián Panisello argentin-spanyol vendégkarmester vezényli.
A koncert következő műsorszáma Maurice Ravel Bevezetés és allegro című darabja. A szerző 1905-ben üzleti jellegű felkérést kapott, hogy az Érard hangszerkészítő cég új konstrukciójú hárfáit előnyösen bemutató zeneművet írjon: így született meg az olykor miniatűr hárfaversenyként emlegetett opus. A vonósnégyes, fuvola, klarinét és hárfa hangján megszólaló, színekben gazdag művet hallva bizonyára nem is gondolnánk, hogy megalkotása a szó szoros értelmében álmatlan éjszakákat okozott az ilyesféle megpróbáltatásairól előszeretettel panaszkodó Ravel számára.
Az este második részében azt a Sinfoniát hallhatja a közönség, amelyet az idén húsz éve elhunyt Luciano Berio olasz zeneszerző 1969-ben, a New York-i Filharmonikusok fennállásának 125. évfordulójára komponált. Bár a mű ünnepi alkalomból született, nem nélkülözi a pesszimista felhangot. A zenekarra és nyolc énekszólamra írt darab zenei idézetek segítségével elvont és groteszk kultúratörténetet vázol fel. Az elhangzó szövegek (beszéd, suttogás, kiabálás) forrásai igen változatosak: az antropológus Claude Lévi-Strauss írásai, Samuel Beckett regényrészletei és Gustav Mahler partitúráinak előadói instrukciói is hangot kapnak e különleges műben, melynek énekesei ezen az estén a német Neue Vocalsolisten tagjai lesznek.
Az Eötvös 80 koncert újabb állomása a Concerto Budapest INZERT című sorozatának, melyet az Örkény Színházzal együttműködve indítottak el: az évad folyamán a zenekar Müpában hallható előadásain a teátrum művészei olvasnak fel a zenei anyaghoz illesztett irodalmi alkotásokat. A december 14-i estén Tenki Réka lép színpadra a társulat képviseletében.
Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója többek közt ezt mondta a Concertóval közös vállalkozásukról: „Az, hogy az irodalom egy klasszikus zenei koncerten megjelenjen, egyrészt természetes, másrészt misszió. […] Ez a színház- és zeneművészet egy tőről fakadását és egymásra utaltságát példázza. […] A színpadi szövegek nagy része tulajdonképpen zenei anyag. Sokszor egyenesen vers. Ennyiben éppúgy át vagyunk itatódva zenével, mint egy zenész, csak épp a saját hangunk, fizikumunk a hangszerünk. Ez az együtt lélegzés a zene és a szöveg között természetes.”
Az INZERT sorozat következő alkalmára január 19-én kerül sor, ekkor Brahms Variációk egy Haydn-témára (op. 56), Schumann Versenymű négy kürtre és zenekarra (op. 86), valamint Stravinsky Petruska című műve hangzik el Tóth Bálint, Benyus János, Lakatos Péter, Hamar Máté kürtművészek és a Concerto Budapest előadásában, a neves norvég karmester, Arvid Engegård vezényletével. Az Örkény Színház részéről ezúttal Csuja Imre lép majd színpadra.