2023. december 14. /
Milyen szakaszokra tagolható a magyar könnyűzene 1957 és 1989 között? A Kádár-kor történetét, a korszak népesedéséről rendelkezésére álló adatokat, de a belügy és a könnyűzenei intézményrendszer működésének változásait is segítségül hívja a kérdés megvitatásához a Beatkorszak
Projekt december 6-ai konferenciája a Magyar Zene Házában.
A Beatkorszak Projekt a magyar könnyűzene történetét – egy 2017-es szakmai konszenzusnak megfelelően – az első hazai rock and roll lemezfelvétel (1957) megszületése és a Sziget Fesztivál indulása (1992) közötti időszakban vizsgálja. Az elmúlt években számtalan konferencia, kiállítás, könyv, rendezvény és beszélgetés született ennek a 35 évnek a hazai és határon túli könnyűzenéjéről. Az egyik legutóbbi rendezvényen, amit a Diósgyőri Popfesztivál fél évszázados évfordulóján rendezett a Beatkorszak Projekt, felvetődött a kérdés, hogy a magyar könnyűzene 1957 és 1992 közötti időszakát mennyire lehet korszakokra bontani, és a korszakhatárok mennyire eshetnek egybe más területek történetének periódusváltásaival.
E kérdésre épül a Korszakok a beatkorszakban című konferencia, amit december 6-án a Magyar Zene Háza könyvtárában rendez a Beatkorszak Projekt. A tanácskozást Romsics Ignác akadémikus Gulyáskommunizmus és a három „T” című előadása nyitja, amit a Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszékén oktató Balcsók István és Szarvák Tibor prezentációja követ A hazai rockzene és közönsége címmel, a népszámlálásokból kinyerhető szociológiai jelzőszámok tükrében vizsgálva a kérdést.
A második szekcióban elsőként Koszits Attila a globális és a magyar populáris zene fejlődésének szakaszait igyekszik felvázolni, amit Csatári Bence a kádári-aczéli könnyűzenei intézményrendszer történetében felfedezhető korszakokról szóló előadása követ. A szekció harmadik témáját Takács Tibor vezeti elő, aki az állambiztonság és a popzene kapcsolatának Kádár-kori szakaszait veszi górcső alá. A szekció végén Vass Norbert, a beatkorszak blog szerkesztőjének moderálása mellett a jelenlévők megpróbálnak konszenzusra jutni, hogy a három téma mentén a magyar könnyűzenében milyen korszakokat lehetne elkülöníteni.
A tanácskozás harmadik szekcióját Valuch Tibor történész, egyetemi tanár előadása nyitja az államszocializmus ifjúsági szubkultúráiról, társadalmi és divatjelenségeiről. Ezt követően Bajnai Zsolt, a konferencia szervezője Hazavihető zene és zenészek címmel egyfajta hanghordozótechnikai áttekintésre és korszakolásra vállalkozik, míg Bálint Csaba, a Rockmúzeum vezetője színpad- és hangtechnikai áttekintésre készül. Természetesen ezt a szekciót is egyfajta közös gondolkodás, korszakolási kísérlet zárja, ezúttal Horváth Gergely rádiós műsorvezető irányítása mellett.
Az NKA Hangfoglaló Program támogatása révén megvalósuló konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, és a korábbi évek gyakorlatának megfelelően online is követhető lesz.
Projekt december 6-ai konferenciája a Magyar Zene Házában.
A Beatkorszak Projekt a magyar könnyűzene történetét – egy 2017-es szakmai konszenzusnak megfelelően – az első hazai rock and roll lemezfelvétel (1957) megszületése és a Sziget Fesztivál indulása (1992) közötti időszakban vizsgálja. Az elmúlt években számtalan konferencia, kiállítás, könyv, rendezvény és beszélgetés született ennek a 35 évnek a hazai és határon túli könnyűzenéjéről. Az egyik legutóbbi rendezvényen, amit a Diósgyőri Popfesztivál fél évszázados évfordulóján rendezett a Beatkorszak Projekt, felvetődött a kérdés, hogy a magyar könnyűzene 1957 és 1992 közötti időszakát mennyire lehet korszakokra bontani, és a korszakhatárok mennyire eshetnek egybe más területek történetének periódusváltásaival. E kérdésre épül a Korszakok a beatkorszakban című konferencia, amit december 6-án a Magyar Zene Háza könyvtárában rendez a Beatkorszak Projekt. A tanácskozást Romsics Ignác akadémikus Gulyáskommunizmus és a három „T” című előadása nyitja, amit a Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszékén oktató Balcsók István és Szarvák Tibor prezentációja követ A hazai rockzene és közönsége címmel, a népszámlálásokból kinyerhető szociológiai jelzőszámok tükrében vizsgálva a kérdést.
A második szekcióban elsőként Koszits Attila a globális és a magyar populáris zene fejlődésének szakaszait igyekszik felvázolni, amit Csatári Bence a kádári-aczéli könnyűzenei intézményrendszer történetében felfedezhető korszakokról szóló előadása követ. A szekció harmadik témáját Takács Tibor vezeti elő, aki az állambiztonság és a popzene kapcsolatának Kádár-kori szakaszait veszi górcső alá. A szekció végén Vass Norbert, a beatkorszak blog szerkesztőjének moderálása mellett a jelenlévők megpróbálnak konszenzusra jutni, hogy a három téma mentén a magyar könnyűzenében milyen korszakokat lehetne elkülöníteni.
A tanácskozás harmadik szekcióját Valuch Tibor történész, egyetemi tanár előadása nyitja az államszocializmus ifjúsági szubkultúráiról, társadalmi és divatjelenségeiről. Ezt követően Bajnai Zsolt, a konferencia szervezője Hazavihető zene és zenészek címmel egyfajta hanghordozótechnikai áttekintésre és korszakolásra vállalkozik, míg Bálint Csaba, a Rockmúzeum vezetője színpad- és hangtechnikai áttekintésre készül. Természetesen ezt a szekciót is egyfajta közös gondolkodás, korszakolási kísérlet zárja, ezúttal Horváth Gergely rádiós műsorvezető irányítása mellett.
Az NKA Hangfoglaló Program támogatása révén megvalósuló konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, és a korábbi évek gyakorlatának megfelelően online is követhető lesz.