2024. február 08. /
Az újévi hangversenyek kihagyhatatlan eleme a keringő, de talán nem is gondolnánk, hogy ez a táncdallam milyen hosszú utat járt be a báltermekig. A közkedvelt műfaj kialakulásáról Liszt-díjas karmester, Érdemes művész mesélt, aki régóta dédelgetett álmát valósította meg A
keringő születése című lemezfelvétellel.
A régizene hazai úttörőjeként miért tartotta fontosnak, hogy a legnépszerűbb társastánc történetével mélyrehatóan foglalkozzon?
N. P.: A keringő gyermekkorom óta a kedvenc zenéim egyike: rengeteg Strauss-keringőt játszottam zongorán, majd szimfonikus zenekarban is, így ez a dallamvilág már akkor megfogott, olyannyira, hogy a 90-es években Szombathelyen több alkalommal rendeztem Keringő-bál elnevezésű farsangi mulatságot. Azóta is tart ez az érdeklődés a műfaj kialakulása iránt, most pedig elérkezett az idő, hogy hosszas kutatási munka és előkészítés után elkészítsem ezt a CD felvételt. Korábban egyébként már készítettem egy ehhez hasonló lemezt a verbunkos táncokról, amely a Hungaroton kiadó égisze alatt jelent meg.
Honnan ered a keringő műfaj, mit tudunk az előzményekről?
N. P.: A műfaj az 1700-as évek közepének népszerű táncaiból alakult ki. Az arisztokrácia köreiben a menüett, az alsóbb néposztálynál a „Ländler” (vidéki néptánc) és a „Dreher” (forgó) volt népszerű. Ezeknek a társastáncoknak az alap ritmikája a 3/4-es lüktetés volt.
A Gyertyafény keringőnek – mint a legismertebb keringődallamnak – több feldolgozása is született az idők során.
N. P.: Joggal lett a legnépszerűbb dallam a Gyertyafény keringőé, hiszen nincs is talán olyan ember, aki ne tudná eldúdolni. Ennek az alapja egy több száz éves skót népdal (Should auld lang syne), amely még páros ütemű, 2/4-es dal volt. Többek között L. v. Beethoven is feldolgozta – több népdallal együtt. 1940-ben már a Waterloo Bridge című film egyik jelenetében találkozunk ugyanezzel a dallammal. Tulajdonképpen ekkor kezdi meg hódító útját a Gyertyafény keringő, amely a mai napig elengedhetetlen része a báloknak.
Milyen darabok kaptak helyet a CD-n, és mi alapján esett a választás ezekre a művekre?
N. P.: A 18. század második fele és a 19. század eleje köré építettem a hangzóanyagokat, az osztrák fővárosból – a zenei világ akkori központjából –, Bécsből kiindulva. A keringő múltját kutatva rábukkantam J. Haydn egyik zongoraszonátájára 1767-ből, amelyben elsőként jelenik meg a „valse” szó leírva. Érdekes tény, hogy ekkortájt mind a komolyzenét, mind a szórakoztató könnyűzenét ugyanazok a mesterek komponálták, így a bécsi klasszikusok feldolgozásai mellett többek között Franz Schubert zenekari műve és dala, Martín y Soler: Una cosa rara című operájának részlete és idősebb Johann Strauss, akinek erős magyar kötődése volt, valamint Weber művei is mind helyet kaptak a lemezen. Ki kell emelni két nagyszerű muzsikus munkásságát, hiszen hozzájuk köthető a tánczenekarok és keringőzenekarok kialakulása. J. Lannerről és id. Johann Straussról van szó, akik kezdetben barátok, majd riválisok lettek. Útjuk szétválását követően id. Johann Strausst a „keringő atyja”-ként kezdték emlegetni, majd legtehetségesebb fia, ifj. J. Strauss, folytatva apja munkásságát, méltán viselhette a „Keringőkirály” címet.
2023 novemberében került sor A keringő születése című lemez felvételére, idén februárban pedig lemezbemutató koncerttel is készülnek.
N. P.: Két alkalommal is készülünk lemezbemutató koncerttel a farsangi időszakban: február 7-én 18:00 órától Hatvanban, a Kocsis Albert Zeneiskolában, majd február 14-én 19:30-kor Budapesten, a Nádor Teremben. Összesen 15 darabot vettünk lemezre. A felvételen a Savaria Barokk Zenekar mellett kiváló szólisták működtek közre: Ducza Nóra (szoprán), Szajkó Anita (szoprán), Kéringer László (tenor) és Jekl László (basszus), Egri Márton (klarinét), Vitárius Piroska (hegedű), Karasszon Dénes (gordonka), Győri István (gitár), valamint Várallyay Ágnes zongoraművész, aki kiemelkedően igényes szóló műveket szólaltatott meg.
keringő születése című lemezfelvétellel.
A régizene hazai úttörőjeként miért tartotta fontosnak, hogy a legnépszerűbb társastánc történetével mélyrehatóan foglalkozzon?
N. P.: A keringő gyermekkorom óta a kedvenc zenéim egyike: rengeteg Strauss-keringőt játszottam zongorán, majd szimfonikus zenekarban is, így ez a dallamvilág már akkor megfogott, olyannyira, hogy a 90-es években Szombathelyen több alkalommal rendeztem Keringő-bál elnevezésű farsangi mulatságot. Azóta is tart ez az érdeklődés a műfaj kialakulása iránt, most pedig elérkezett az idő, hogy hosszas kutatási munka és előkészítés után elkészítsem ezt a CD felvételt. Korábban egyébként már készítettem egy ehhez hasonló lemezt a verbunkos táncokról, amely a Hungaroton kiadó égisze alatt jelent meg.
Honnan ered a keringő műfaj, mit tudunk az előzményekről?
N. P.: A műfaj az 1700-as évek közepének népszerű táncaiból alakult ki. Az arisztokrácia köreiben a menüett, az alsóbb néposztálynál a „Ländler” (vidéki néptánc) és a „Dreher” (forgó) volt népszerű. Ezeknek a társastáncoknak az alap ritmikája a 3/4-es lüktetés volt.
A Gyertyafény keringőnek – mint a legismertebb keringődallamnak – több feldolgozása is született az idők során.
N. P.: Joggal lett a legnépszerűbb dallam a Gyertyafény keringőé, hiszen nincs is talán olyan ember, aki ne tudná eldúdolni. Ennek az alapja egy több száz éves skót népdal (Should auld lang syne), amely még páros ütemű, 2/4-es dal volt. Többek között L. v. Beethoven is feldolgozta – több népdallal együtt. 1940-ben már a Waterloo Bridge című film egyik jelenetében találkozunk ugyanezzel a dallammal. Tulajdonképpen ekkor kezdi meg hódító útját a Gyertyafény keringő, amely a mai napig elengedhetetlen része a báloknak.
Milyen darabok kaptak helyet a CD-n, és mi alapján esett a választás ezekre a művekre?
N. P.: A 18. század második fele és a 19. század eleje köré építettem a hangzóanyagokat, az osztrák fővárosból – a zenei világ akkori központjából –, Bécsből kiindulva. A keringő múltját kutatva rábukkantam J. Haydn egyik zongoraszonátájára 1767-ből, amelyben elsőként jelenik meg a „valse” szó leírva. Érdekes tény, hogy ekkortájt mind a komolyzenét, mind a szórakoztató könnyűzenét ugyanazok a mesterek komponálták, így a bécsi klasszikusok feldolgozásai mellett többek között Franz Schubert zenekari műve és dala, Martín y Soler: Una cosa rara című operájának részlete és idősebb Johann Strauss, akinek erős magyar kötődése volt, valamint Weber művei is mind helyet kaptak a lemezen. Ki kell emelni két nagyszerű muzsikus munkásságát, hiszen hozzájuk köthető a tánczenekarok és keringőzenekarok kialakulása. J. Lannerről és id. Johann Straussról van szó, akik kezdetben barátok, majd riválisok lettek. Útjuk szétválását követően id. Johann Strausst a „keringő atyja”-ként kezdték emlegetni, majd legtehetségesebb fia, ifj. J. Strauss, folytatva apja munkásságát, méltán viselhette a „Keringőkirály” címet.
2023 novemberében került sor A keringő születése című lemez felvételére, idén februárban pedig lemezbemutató koncerttel is készülnek.
N. P.: Két alkalommal is készülünk lemezbemutató koncerttel a farsangi időszakban: február 7-én 18:00 órától Hatvanban, a Kocsis Albert Zeneiskolában, majd február 14-én 19:30-kor Budapesten, a Nádor Teremben. Összesen 15 darabot vettünk lemezre. A felvételen a Savaria Barokk Zenekar mellett kiváló szólisták működtek közre: Ducza Nóra (szoprán), Szajkó Anita (szoprán), Kéringer László (tenor) és Jekl László (basszus), Egri Márton (klarinét), Vitárius Piroska (hegedű), Karasszon Dénes (gordonka), Győri István (gitár), valamint Várallyay Ágnes zongoraművész, aki kiemelkedően igényes szóló műveket szólaltatott meg.