2024. március 11. / Trencsényi Zoltán
Számos világsztár részvételével idén tavasszal immáron harmadik alkalommal került be a főváros zenei kínálatába a JazzFest Budapest koncertsorozat, amelynek eseményei április 27. és május 15. között lesznek Budapest koncerttermeiben, klubjaiban, közterein.
Az eseményről Kleb Attilával, a fesztivál egyik alapítójával beszélgettünk.
A JazzFest Budapest már többször bebizonyította, hogy a jazz élt, él és élni fog…
K. A.: Egyértelmű, hogy van igény rá, ezt mutatja a fesztivál tavalyi sikere is: a telt házas koncertek, az álló tapsok, valamint az, hogy a világsztárokat néha három ráadás után is alig akarta elengedni a közönség. Stanley Clark technikusai már elkezdtek pakolni, de a zenekarnak még egyszer vissza kellett mennie a színpadra, és Avishai Cohen koncertjén is akkora volt a siker, hogy Cohen döbbenten kérdezte a végén: mi van itt?... Valamint az is a közönségigényt jelzi, hogy idén az első fesztiválhoz képest megduplázódott a koncerthelyszínek száma. Tavaly, azt hiszem, sikerült elkapni azt, amit divatos szóval úgy mondanak: flow.
Idén is nagy sztárok érkeznek?
K. A.: Igen, de ezek a sztárok, valamint a fantasztikus fiatal zenekarok most egy fontos gondolat jegyében zenélnek. Ez a gondolat pedig nem más, mint az, hogy idén éppen húsz éve annak, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Az Unió szinte valamennyi országából érkeznek fellépők, és szinte valamennyi koncerten csatlakozik hozzájuk magyar előadó is. Különlegességekben sem lesz hiány: a tizennyolc éves török zongoristától, a dél-koreai zenekaron és a szaxofonos Enzo Favatával fellépő szardíniai éneklő pásztorokon át a jazzkoncertekhez csatlakozó kortárs táncosokig. Vagy említhetném a tavaly nagy sikert aratott Gary Husband koncertjét, ő idén a fiatal Tálas Áronnal lép fel, és a dolog érdekessége az, hogy mindketten jól zongoráznak, és ugyancsak jól dobolnak, így aztán a koncert közben egyszer-kétszer hangszert is cserélnek majd.
Milyen helyszíneken lépnek közönség elé a zenészek?
K. A.: Lesz koncert a Jedermannban, a Fonóban, az IF kávézóban, a Lumenben, az Erkel Színházban, az Olasz Intézetben, és bekapcsolódik több új helyszín is. Például a Trafó, a Magnet Ház, a Premier Kultcafé, lesz Eötvös10, lesz egy lakáskoncertünk, és szerveztünk szabadtéri koncertet a Rákóczi térre, a Liszt Ferenc térre, a jazz világnapján, április 30-án pedig a Városháza Parkban fogjuk pótolni azt a szabadtéri, ingyenes koncertet, amit tavaly elmosott az eső. A tavaly elmaradt koncert fellépői mellett hallható lesz egy cseh és egy norvég zenekar is. Több ezer érdeklődő befér oda, mindenkit biztatok: jöjjön. És lesz olyan helyszín is, ahol fotókon jelenik meg a műfaj: a Hunyadi téren látható lesz egy válogatás az évente rendezett cseh Jazz World Photo kiállítások legjobb képeiből.
Mikor indul a koncertsorozat?
K. A.: Április 27-én, egy hajnali koncerttel, ami pontosan napfelkeltekor kezdődik a gellérthegyi Filozófusok kertjében, ahol a kurátorok lépnek fel: Oláh Krisztián, Borbély Mihály, Lukács Miklós és Mogyoró Kornél. Merthogy ők segítik kurátorként az egyes helyszínek fellépőit összeválogatni. S ha már szóba került a JazzFest Budapest idei fókusza, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, akkor meg kell említenem azt a koncertet is, ami viszont a csatlakozás napján, május elsején lesz, pontban éjfélkor, és ahol Oláh Krisztián kimondottan erre az alkalomra készült műve is hallható lesz, amely az akkor csatlakozott tíz ország népzenéjén alapul.
A JazzFest Budapest egyik nagy célja volt, hogy a magyar jazzmuzsikusokat bekapcsolja a világ jazzművészetének vérkeringésébe. Ez sikerült?
K. A.: Igen, egyre több a kölcsönösség. Amire nagyon büszke vagyok: Nagy Emma Quintetje ennek révén jut el a közeljövőben Ázsia legnagyobb, Jarasum nevű jazzfesztiváljára. Csak zárójelben: ott még a szakadó esőben is átlag húsz-harmincezer néző hallgatja a zenét. De említhetnék még hasonlókat, és most már létrehoztuk a JazzFest Budapest Alapítványt is, amely épp ezt a kulturális „cserekereskedelmet” segítené.
Az eseményről Kleb Attilával, a fesztivál egyik alapítójával beszélgettünk.
A JazzFest Budapest már többször bebizonyította, hogy a jazz élt, él és élni fog…
K. A.: Egyértelmű, hogy van igény rá, ezt mutatja a fesztivál tavalyi sikere is: a telt házas koncertek, az álló tapsok, valamint az, hogy a világsztárokat néha három ráadás után is alig akarta elengedni a közönség. Stanley Clark technikusai már elkezdtek pakolni, de a zenekarnak még egyszer vissza kellett mennie a színpadra, és Avishai Cohen koncertjén is akkora volt a siker, hogy Cohen döbbenten kérdezte a végén: mi van itt?... Valamint az is a közönségigényt jelzi, hogy idén az első fesztiválhoz képest megduplázódott a koncerthelyszínek száma. Tavaly, azt hiszem, sikerült elkapni azt, amit divatos szóval úgy mondanak: flow.
Idén is nagy sztárok érkeznek?
K. A.: Igen, de ezek a sztárok, valamint a fantasztikus fiatal zenekarok most egy fontos gondolat jegyében zenélnek. Ez a gondolat pedig nem más, mint az, hogy idén éppen húsz éve annak, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Az Unió szinte valamennyi országából érkeznek fellépők, és szinte valamennyi koncerten csatlakozik hozzájuk magyar előadó is. Különlegességekben sem lesz hiány: a tizennyolc éves török zongoristától, a dél-koreai zenekaron és a szaxofonos Enzo Favatával fellépő szardíniai éneklő pásztorokon át a jazzkoncertekhez csatlakozó kortárs táncosokig. Vagy említhetném a tavaly nagy sikert aratott Gary Husband koncertjét, ő idén a fiatal Tálas Áronnal lép fel, és a dolog érdekessége az, hogy mindketten jól zongoráznak, és ugyancsak jól dobolnak, így aztán a koncert közben egyszer-kétszer hangszert is cserélnek majd.
Milyen helyszíneken lépnek közönség elé a zenészek?
K. A.: Lesz koncert a Jedermannban, a Fonóban, az IF kávézóban, a Lumenben, az Erkel Színházban, az Olasz Intézetben, és bekapcsolódik több új helyszín is. Például a Trafó, a Magnet Ház, a Premier Kultcafé, lesz Eötvös10, lesz egy lakáskoncertünk, és szerveztünk szabadtéri koncertet a Rákóczi térre, a Liszt Ferenc térre, a jazz világnapján, április 30-án pedig a Városháza Parkban fogjuk pótolni azt a szabadtéri, ingyenes koncertet, amit tavaly elmosott az eső. A tavaly elmaradt koncert fellépői mellett hallható lesz egy cseh és egy norvég zenekar is. Több ezer érdeklődő befér oda, mindenkit biztatok: jöjjön. És lesz olyan helyszín is, ahol fotókon jelenik meg a műfaj: a Hunyadi téren látható lesz egy válogatás az évente rendezett cseh Jazz World Photo kiállítások legjobb képeiből.
Mikor indul a koncertsorozat?
K. A.: Április 27-én, egy hajnali koncerttel, ami pontosan napfelkeltekor kezdődik a gellérthegyi Filozófusok kertjében, ahol a kurátorok lépnek fel: Oláh Krisztián, Borbély Mihály, Lukács Miklós és Mogyoró Kornél. Merthogy ők segítik kurátorként az egyes helyszínek fellépőit összeválogatni. S ha már szóba került a JazzFest Budapest idei fókusza, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, akkor meg kell említenem azt a koncertet is, ami viszont a csatlakozás napján, május elsején lesz, pontban éjfélkor, és ahol Oláh Krisztián kimondottan erre az alkalomra készült műve is hallható lesz, amely az akkor csatlakozott tíz ország népzenéjén alapul.
A JazzFest Budapest egyik nagy célja volt, hogy a magyar jazzmuzsikusokat bekapcsolja a világ jazzművészetének vérkeringésébe. Ez sikerült?
K. A.: Igen, egyre több a kölcsönösség. Amire nagyon büszke vagyok: Nagy Emma Quintetje ennek révén jut el a közeljövőben Ázsia legnagyobb, Jarasum nevű jazzfesztiváljára. Csak zárójelben: ott még a szakadó esőben is átlag húsz-harmincezer néző hallgatja a zenét. De említhetnék még hasonlókat, és most már létrehoztuk a JazzFest Budapest Alapítványt is, amely épp ezt a kulturális „cserekereskedelmet” segítené.