2024. március 11. /
46 éve töretlen lelkesedés és színvonal, baráti közösség. Így jellemezhető a Budapesti Vonósok kamarazenekar, amely nemrég ünnepelte telt házas zeneakadémiai koncerten alapítóját és örökös művészeti vezetőjét, Botvay Károlyt 91. születésnapján.
Ezúttal két tavaszi hangversenykülönlegességre invitálják önöket. Április 7-én a BMC-ben hallható az együttes szólistájaként Kelemen Barnabás és fia, Kelemen Gáspár az „Alma és fája” sorozatban Bach és Bartók műveivel. A koncerten elhangzik a vonószenekar-irodalom egyik csúcsa, a Bartók Divertimento is. Április 21-én pedig Sárközy Lajossal lép fel az együttes a Zeneakadémia Solti termében, vezérfonalként a virtuozitást választva. A koncert második felében Csajkovszkij: Firenzei emléke szólal meg. Mindkét estet a zenekar koncertmestere, Pilz János vezeti.
Idén lenne százéves Bartók Béla és Pásztory Ditta fia, Bartók Péter, aki nemcsak édesapja szellemi hagyatékának gondos őrzőjeként, hanem a zongorapedagógia egyik legzseniálisabb gyűjteménye, a Mikrokozmosz címzettjeként is örökre helyet biztosított magának a zenetörténet lapjain. „1933-ban kisfiam, Péter nagyon kért, taníttassuk zongorázni. Gondoltam egy nagyot és merészet – és magam fogtam hozzá ehhez a számomra kissé szokatlan feladathoz. Ének- és technikai gyakorlatokon kívül csakis Mikrokozmosz-muzsikát kapott a gyerek; remélem, hasznára vált, de azt is bevallhatom, hogy én is sokat tanultam ebből a kísérletből” – emlékezett vissza Bartók Béla. A ciklus legutolsó darabja Svájcban, a Divertimento komponálása közben született. Magától Bartóktól tudjuk, hogy a Divertimento harmadik tételének kompozíciós munkáiban egy rövid időre elakadt és – ahogy ő fogalmazott – „egy mikrokozmosz darabocskát szottyantottam ki. Már ideje hogy nyomdába adjam, különben sose lesz vége.” Kelemen Barnabás és Kelemen Gáspár koncertjén a zongorára írt Mikrokozmosz-darabok Soós András vonószenekari átiratában hangoznak el.
Johann Sebastian Bach zeneszerzővé cseperedett fiai közül minden bizonnyal Carl Philipp Emanuel volt a leginnovatívabb, és azt is megkockáztatjuk, hogy az édesapa szellemi örökségének megőrzésében is ő járt élen. Miként az édesapa, úgy a fiú is nagy hangsúlyt fektetett zenepedagógiai művek, gyakorlatok írására, a billentyűs hangszereken való játék művészetéről írt magisztrális értekezése a 18. századi zeneelméleti irodalom csúcsa, olyan alkotókra gyakorolt hatást, mint Haydn, Mozart és Beethoven.
A két Bach példája azt bizonyítja, hogy nem minden Alma esik messze a Fájától.
A Budapesti Vonósok április 21-i koncertje a virtuozitás témáját járja körül. Az izgalmas hegedűdarabjairól ismert barokk mester, Heinrich Ignaz Biber a kor jeles virtuóza volt. Az együttes elsőként a Battalia (Csata) című művét szólaltatja meg. A Bacchusnak dedikált darabban jókedvű katonákkal, harcias indulóval, csatajelenettel, valamint a sebesült katonákkal is találkozhatunk. A pirani születésű hegedűs, Giuseppe Tartini kapcsán már felmerült a gondolat, hogy talán lepaktált az ördöggel, és a legendára ő maga erősített rá. A darab létrejöttét a zeneszerző beszámolója szerint egy álomnak köszönheti, ugyanis egyik éjjel Tartini ágyánál megjelent az ördög, felkapta a mester hangszerét, és játszani kezdett – igen furcsa, ördögi, bonyolult dolgokat, a komponista pedig lejegyezte mindezt, amikor felébredt.
Aki végképp kiérdemelte az ördög hegedűse titulust, Niccolò Paganini volt: ő olyan hangokat csikart ki hangszeréből, amilyeneket korábban senki. Mindez rendkívül szuggesztív előadásmóddal társult, ami nagy hatással volt a korabeli hallgatóságra. Paganini két leghíresebb műve szólal meg ezen az estén, az egyik a Rossini operája által inspirált Mózes-fantázia, a másik pedig h-moll hegedűversenyének briliáns zárótétele, a La Campanella.
A koncert második részében Csajkovszkij szenvedélyes, sodró lendületű kamaraműve, az 1890-ben eredetileg vonósszextettre komponált Firenzei emlék csendül fel.
www.budapestivonosok.hu
Ezúttal két tavaszi hangversenykülönlegességre invitálják önöket. Április 7-én a BMC-ben hallható az együttes szólistájaként Kelemen Barnabás és fia, Kelemen Gáspár az „Alma és fája” sorozatban Bach és Bartók műveivel. A koncerten elhangzik a vonószenekar-irodalom egyik csúcsa, a Bartók Divertimento is. Április 21-én pedig Sárközy Lajossal lép fel az együttes a Zeneakadémia Solti termében, vezérfonalként a virtuozitást választva. A koncert második felében Csajkovszkij: Firenzei emléke szólal meg. Mindkét estet a zenekar koncertmestere, Pilz János vezeti.
Idén lenne százéves Bartók Béla és Pásztory Ditta fia, Bartók Péter, aki nemcsak édesapja szellemi hagyatékának gondos őrzőjeként, hanem a zongorapedagógia egyik legzseniálisabb gyűjteménye, a Mikrokozmosz címzettjeként is örökre helyet biztosított magának a zenetörténet lapjain. „1933-ban kisfiam, Péter nagyon kért, taníttassuk zongorázni. Gondoltam egy nagyot és merészet – és magam fogtam hozzá ehhez a számomra kissé szokatlan feladathoz. Ének- és technikai gyakorlatokon kívül csakis Mikrokozmosz-muzsikát kapott a gyerek; remélem, hasznára vált, de azt is bevallhatom, hogy én is sokat tanultam ebből a kísérletből” – emlékezett vissza Bartók Béla. A ciklus legutolsó darabja Svájcban, a Divertimento komponálása közben született. Magától Bartóktól tudjuk, hogy a Divertimento harmadik tételének kompozíciós munkáiban egy rövid időre elakadt és – ahogy ő fogalmazott – „egy mikrokozmosz darabocskát szottyantottam ki. Már ideje hogy nyomdába adjam, különben sose lesz vége.” Kelemen Barnabás és Kelemen Gáspár koncertjén a zongorára írt Mikrokozmosz-darabok Soós András vonószenekari átiratában hangoznak el.
Johann Sebastian Bach zeneszerzővé cseperedett fiai közül minden bizonnyal Carl Philipp Emanuel volt a leginnovatívabb, és azt is megkockáztatjuk, hogy az édesapa szellemi örökségének megőrzésében is ő járt élen. Miként az édesapa, úgy a fiú is nagy hangsúlyt fektetett zenepedagógiai művek, gyakorlatok írására, a billentyűs hangszereken való játék művészetéről írt magisztrális értekezése a 18. századi zeneelméleti irodalom csúcsa, olyan alkotókra gyakorolt hatást, mint Haydn, Mozart és Beethoven.
A két Bach példája azt bizonyítja, hogy nem minden Alma esik messze a Fájától.
A Budapesti Vonósok április 21-i koncertje a virtuozitás témáját járja körül. Az izgalmas hegedűdarabjairól ismert barokk mester, Heinrich Ignaz Biber a kor jeles virtuóza volt. Az együttes elsőként a Battalia (Csata) című művét szólaltatja meg. A Bacchusnak dedikált darabban jókedvű katonákkal, harcias indulóval, csatajelenettel, valamint a sebesült katonákkal is találkozhatunk. A pirani születésű hegedűs, Giuseppe Tartini kapcsán már felmerült a gondolat, hogy talán lepaktált az ördöggel, és a legendára ő maga erősített rá. A darab létrejöttét a zeneszerző beszámolója szerint egy álomnak köszönheti, ugyanis egyik éjjel Tartini ágyánál megjelent az ördög, felkapta a mester hangszerét, és játszani kezdett – igen furcsa, ördögi, bonyolult dolgokat, a komponista pedig lejegyezte mindezt, amikor felébredt.
Aki végképp kiérdemelte az ördög hegedűse titulust, Niccolò Paganini volt: ő olyan hangokat csikart ki hangszeréből, amilyeneket korábban senki. Mindez rendkívül szuggesztív előadásmóddal társult, ami nagy hatással volt a korabeli hallgatóságra. Paganini két leghíresebb műve szólal meg ezen az estén, az egyik a Rossini operája által inspirált Mózes-fantázia, a másik pedig h-moll hegedűversenyének briliáns zárótétele, a La Campanella.
A koncert második részében Csajkovszkij szenvedélyes, sodró lendületű kamaraműve, az 1890-ben eredetileg vonósszextettre komponált Firenzei emlék csendül fel.
www.budapestivonosok.hu