2024. Április 03. /
Sulyok Gabriella zenével és költészettel átkarolt rajzaiban mindannyiunk közös emlékeit jegyzi, és öröknek ható idő-terekbe helyezve vándorlásunkat, a jelenben elérhető életélménybe sűríti azokat, segítve az élet-pillanat felfogását. Számára alapvetően fontos a fehér és a fekete − e két
szín találkozásának ritmusa, egymás szépségének veszteség nélküli kiemelése által teljesedhetett ki a feketefehér tartományban is ámulatba ejtő, egyedi atmoszféra. Ceruzával, tussal, krétával készült képei és rézkarcai Mezopotámiába, Orfeusz és Euridiké világába, a zsidó-keresztény kultúra alapvetéseinek a Bibliában megőrzött, megunhatatlan útvesztőjébe, egyúttal a saját, mindennel közös világunkba, a jelen és a múlt-jövő dimenzióinak origójába repítenek.
A tárlaton egészen korai és a legutóbbi pár hónapban készült munkák is láthatók. A három terem az ókori keleti és a görög mitológia által ihletett, fehér papíron fekete tussal készült rajzokat, foltmaratott rézkarcokat, valamint a zsidó-keresztény világ Bibliája, különösen a Zsoltárok Könyve tanulmányozása során életre kelt, személyes érintettségéből született grafikákat mutatja be.
A mezopotámiai kultúra vizuális művészetének és a tőle elválaszthatatlan költészetnek hatására kezdte el a Sumer agyagtáblákhoz című tusrajz-sorozatát, amelynek minden darabja egy-egy sumer vers részletét kapta címül. A kétezres évek elején született meg az Orfeusz sorozat, amelyben sem Orfeusz, sem Euridiké nem ölt testet, de érezhető a jelenlétük, és azt látjuk, amit ők láttak, vagy amit ők is láthattak volna. A grafikák térszerkezetének, a mélységbe és magasba irányultságnak, ezen belül a gyakran felbukkanó „ürességnek” köszönhető az az élmény, amely a döbbenet és az ujjongás határán lévő állapotot idéz elő a szemlélőben. Ugyanez vonatkozik a bibliai történetek feldolgozását célzó és a történetek helyszínét feltérképezni-elképzelni segítő gesztussal készült rajzokra is.
Sulyok Gabriella művei imaként is értelmezhetők: már-már bizonyító erejű látomás-képek, amelyek kaput nyitnak az időtlenségbe.
A kiállítás kurátora: Reischl Szilvia.
Műcsarnok#Box
2024. március 15. – május 26.
szín találkozásának ritmusa, egymás szépségének veszteség nélküli kiemelése által teljesedhetett ki a feketefehér tartományban is ámulatba ejtő, egyedi atmoszféra. Ceruzával, tussal, krétával készült képei és rézkarcai Mezopotámiába, Orfeusz és Euridiké világába, a zsidó-keresztény kultúra alapvetéseinek a Bibliában megőrzött, megunhatatlan útvesztőjébe, egyúttal a saját, mindennel közös világunkba, a jelen és a múlt-jövő dimenzióinak origójába repítenek.
A tárlaton egészen korai és a legutóbbi pár hónapban készült munkák is láthatók. A három terem az ókori keleti és a görög mitológia által ihletett, fehér papíron fekete tussal készült rajzokat, foltmaratott rézkarcokat, valamint a zsidó-keresztény világ Bibliája, különösen a Zsoltárok Könyve tanulmányozása során életre kelt, személyes érintettségéből született grafikákat mutatja be.
A mezopotámiai kultúra vizuális művészetének és a tőle elválaszthatatlan költészetnek hatására kezdte el a Sumer agyagtáblákhoz című tusrajz-sorozatát, amelynek minden darabja egy-egy sumer vers részletét kapta címül. A kétezres évek elején született meg az Orfeusz sorozat, amelyben sem Orfeusz, sem Euridiké nem ölt testet, de érezhető a jelenlétük, és azt látjuk, amit ők láttak, vagy amit ők is láthattak volna. A grafikák térszerkezetének, a mélységbe és magasba irányultságnak, ezen belül a gyakran felbukkanó „ürességnek” köszönhető az az élmény, amely a döbbenet és az ujjongás határán lévő állapotot idéz elő a szemlélőben. Ugyanez vonatkozik a bibliai történetek feldolgozását célzó és a történetek helyszínét feltérképezni-elképzelni segítő gesztussal készült rajzokra is.
Sulyok Gabriella művei imaként is értelmezhetők: már-már bizonyító erejű látomás-képek, amelyek kaput nyitnak az időtlenségbe.
A kiállítás kurátora: Reischl Szilvia.
Műcsarnok#Box
2024. március 15. – május 26.