Mélység/élesség és az amerikai magyar fotóművészek 2024. Április 04. / A Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményének legfontosabb alkotásaiból nyílt kiállítás a városligeti NEO Kortárs Művészeti Terében. A Mélység/élesség című, május közepéig látható tárlaton a legismertebb magyar vagy magyar származású fotográfusok – többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, Robert Capa – művei mellett 19. századi fotográfusok, világhírű külföldi fotóművészek és kortárs alkotók munkáival is találkozhat a nagyközönség. A kiállításról Baki Péter kurátort kérdeztük, aki az április elején, a Szépművészeti Múzeumban nyíló Kertész, Moholy-Nagy, Capa…című nagyszabású bemutatóról is beszélt, amelynek szintén ő az egyik szervezője. Az elmúlt években több kiállításon is találkozhatott a közönség a Fotográfiai Múzeum anyagával. Mi volt a válogatás szempontja a városligeti NEO-ban nyílt tárlat esetében? B. P.: A Mélység/élesség című kiállítás a Fotográfiai Múzeum mintegy hétszázezer művet számláló gyűjteményének kiemelkedő alkotásait vonultatja fel, tematikus egységekbe rendezve. A tárlat képanyagának kiválasztásakor több szempont is előtérbe került. Egyrészről a múzeum gyűjteményeinek legfontosabb képei kerültek olyan összetett szempontoknak megfelelően kiválasztásra, melyek egyben magukban hordozzák a magyar fotótörténet megismerésének lehetőségét, valamint hét tematikus csoport mentén mutatják be a fotográfia műfajainak alkotói attitűdváltozásait a 19. századtól napjainkig. Emellett a több mint 150 művet felvonultató tárlat nem csupán fotográfiákat mutat be, hanem felhívja a figyelmet a fotó mint médium eszközigényére is, így a tárlaton fototechnikai eszközök, különleges fényképezőgépek érzékeltetik a művészeti ág alkotáshoz szükséges készülékeinek sokszínűségét. A Szépművészeti Múzeumban áprilisban nyílik a Kertész, Moholy-Nagy, Capa… – Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) című kiállítás. A címből ítélve a tárlaton látható fotográfusok átfedést mutatnak a NEO-beli kiállítással… B. P.: Valóban, mindkét kiállításon láthatóak a legismertebb magyar fotográfusok munkái, ám a Szépművészeti kiállítása az Egyesült Államokba kivándorolt magyar származású fotográfusok munkáit mutatja be, amerikai nézőpontból. A Virginia Museum of Fine Artsszal együttműködésben megvalósuló, nagyszabású, több mint 30 fotóművész, köztük a fentebb felsorolt művészek műveit bemutató tárlat a rendkívül gazdag amerikai-magyar fotográfiai örökség bemutatását tűzte ki célul, egymás mellé téve világhírű és itthon kevésbé ismert alkotók munkáit. Amerikában érdekes lehet egy ilyen kiállítás, de nekünk, magyaroknak mi lesz az újdonság? B. P.: Az amerikai-magyar fotográfiai kapcsolatok és az Amerikába vándorolt magyar származású fotográfusok hatásával eddig csupán néhány kiadvány foglalkozott. Az eddig kevésbé ismert fotóművészek munkáinak kiállításával az amerikai-magyar fotográfiai kapcsolatok bemutatása mérföldkőhöz érkezett, ugyanis Alex Nyerges, a virginiai múzeum igazgatója egy évtizede tanulmányozza az amerikai-magyar fotográfiai kapcsolatokat, amely kutatás eredményei először a most nyíló budapesti kiállításon mutatkoznak be. Ha nagy fotográfussá kívánsz válni, „nem elég a tehetség, magyarnak is kell lenni” – mondta a 20. század egyik legismertebb amerikai magyar fotográfusa, Robert Capa. Egy amerikai szakember kutatásai menyire tükrözik ezt vissza? B. P.: A kutatások abszolút igazolják Capa szavait. Az Amerikába kivándorolt tehetséges és elismert magyar fotográfusok száma önmagában is figyelemre méltó. 1931-ben, a brit Modern Photography magazinban megjelent a világ száz legjobb fotóművészének névsora, itt minden más nemzetet megelőzve a listán kilenc magyar származású alkotó szerepelt, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László és Munkácsi Márton (később Martin Munkácsi). 1937-ben a Coronet fotográfiai magazin pedig egyértelműen kijelentette: „A legjobb fotográfusok, úgy tűnik, mind Magyarországon születnek.” |