2024. július 09. /
Az 1936 és 1944 közötti idő- szak a magyar filmtörténetírás fehér foltja. A szerző műfajtörténeti aspektusból vizsgálja meg a korszakot. Kétkötetes munkájának alapgondolata, hogy a magyar filmek kevéssé a témáikkal, inkább a műfajok modifikációi révén beszélnek feszültségek terhelte korukról:
mutatják meg, fedik fel a társadalom „mentalitását” vagy „habitusát”. A két kötet nem csupán a hazai filmekre figyel, azokat nemzetközi kontextusba helyezve tárgyalja. A tudományos elvárásoknak mindenben megfelelő, ugyanakkor közérthető stílusban megírt, ezért a laikus olvasó érdeklődésére is számot tartó könyvekben sok fontos, ám mára elfeledett magyar filmről esik szó. Számosról csak most, nyolcvan-kilencven évvel az elkészülte után olvasható előzör alapos elemzés (A papucshős, Dankó Pista, Szüts Mara házassága, A hegyek lánya, Az utolsó dal, Fekete hajnal, Kölcsönadott élet, Keresztúton, Az első).
Pápai Zsolt: Fény és árnyék I-II MMA Kiadó, 2024
mutatják meg, fedik fel a társadalom „mentalitását” vagy „habitusát”. A két kötet nem csupán a hazai filmekre figyel, azokat nemzetközi kontextusba helyezve tárgyalja. A tudományos elvárásoknak mindenben megfelelő, ugyanakkor közérthető stílusban megírt, ezért a laikus olvasó érdeklődésére is számot tartó könyvekben sok fontos, ám mára elfeledett magyar filmről esik szó. Számosról csak most, nyolcvan-kilencven évvel az elkészülte után olvasható előzör alapos elemzés (A papucshős, Dankó Pista, Szüts Mara házassága, A hegyek lánya, Az utolsó dal, Fekete hajnal, Kölcsönadott élet, Keresztúton, Az első).
Pápai Zsolt: Fény és árnyék I-II MMA Kiadó, 2024