2024. szeptember 03. /
A litván származású, Párizsban világhírűvé vált szobrász, Jacques Lipchitz műveivel találkozhat a nagyközönség a Szépművészeti Múzeum június végén nyílt tárlatán. A szobrokat, egyedi és sokszorosított grafikákat felvonultató tárlaton
Lipchitz korai kubista alkotásaiból és a művész későbbi alkotói periódusaiból láthat műveket a közönség, de a mintegy 40 művet bemutató kiállításon a szobrász szakmai-baráti kapcsolatrendszere is kirajzolódik.
Lipchitz 1909-ben érkezett Párizsba, szinte ugyanabban az évben, amikor a kubizmus képviselői az új stílus jegyében ábrázolták a figurákat és a tárgyakat. Lipchitz hamar felismerte, milyen lehetőségeket rejt a kubizmus a szobrászat területén, azonban később műveinek szigorú geometrikus szerkezete fellazult, a formák egyre nyitottabbá, lendületesebbé, a szobrok felülete expresszívebbé vált. Érdekelni kezdték a mitológiai és bibliai témák, melyek a harmincas évektől műveiben olykor nácizmus-, majd háborúellenes állásfoglalásokként nyertek aktuális jelentést. Az avantgárd művészetre nagy veszélyt jelentő politikai fenyegetések hatására, majd a német megszállást követően előbb Dél-Franciaországba menekült, majd 1941 nyarán New Yorkban telepedett le. Egyre nagyobb léptékekben gondolkodott, az életmű utolsó két évtizedében pedig több monumentális alkotása is megvalósulhatott.
A kiállításon Lipchitz alkotásai mellett Amédée Ozenfant, André Lhote, Arbit Blatas és Boris Taslitzky művei is helyet kapnak, így ahhoz a közeghez is közelebb kerülhetünk, melyben egykor Lipchitz alkotott.
Szépművészeti Múzeum
2024. június 21. – szeptember 1.
Lipchitz korai kubista alkotásaiból és a művész későbbi alkotói periódusaiból láthat műveket a közönség, de a mintegy 40 művet bemutató kiállításon a szobrász szakmai-baráti kapcsolatrendszere is kirajzolódik.
Lipchitz 1909-ben érkezett Párizsba, szinte ugyanabban az évben, amikor a kubizmus képviselői az új stílus jegyében ábrázolták a figurákat és a tárgyakat. Lipchitz hamar felismerte, milyen lehetőségeket rejt a kubizmus a szobrászat területén, azonban később műveinek szigorú geometrikus szerkezete fellazult, a formák egyre nyitottabbá, lendületesebbé, a szobrok felülete expresszívebbé vált. Érdekelni kezdték a mitológiai és bibliai témák, melyek a harmincas évektől műveiben olykor nácizmus-, majd háborúellenes állásfoglalásokként nyertek aktuális jelentést. Az avantgárd művészetre nagy veszélyt jelentő politikai fenyegetések hatására, majd a német megszállást követően előbb Dél-Franciaországba menekült, majd 1941 nyarán New Yorkban telepedett le. Egyre nagyobb léptékekben gondolkodott, az életmű utolsó két évtizedében pedig több monumentális alkotása is megvalósulhatott.
A kiállításon Lipchitz alkotásai mellett Amédée Ozenfant, André Lhote, Arbit Blatas és Boris Taslitzky művei is helyet kapnak, így ahhoz a közeghez is közelebb kerülhetünk, melyben egykor Lipchitz alkotott.
Szépművészeti Múzeum
2024. június 21. – szeptember 1.