2024. október 13. /
„A 2024/2025-ös évad a megújulás korszakát indítja el az Újszínház történetében” – mondja Dörner György, a teátrum igazgatója, akit a megújulás szükségességéről, az új bemutatókról, a közeljövő terveiről kérdeztünk.
Mitől lesz más ez az évad, mint a korábbiak?
D. Gy.: A 2024/2025-ös évad a megújulás korszakát indítja el az Újszínház történetében. Tavaly a mellettünk kezdődő építkezés miatt csonka évadot teljesíthettünk, de így is decembertől májusig három új bemutatóval tudott a társulat előrukkolni. Kabaré Parisiana műsorunkkal a 125 éves épületet ünnepeltük, továbbá Görgey Komámasszony, hol a stukker? és Csokonai Az özvegy Karnyóné című komédiákkal örvendeztettük meg a közönséget. Nyáron a kisvárdai, mikházi és bőközi fesztiválok meghívásainak tettünk eleget, színesítve előadásainkkal programjukat. Ezek az események már mind a változás szelét hozták. Jelen évadunkban hét új premierrel készülünk, mely magas bemutatószám nóvum a korábbi gyakorlathoz képest. Az ősz folyamán beindul edukációs programunk a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel és az SZFE-vel együttműködésben. Ismét jelentkezik a Keresztény Színházi Fesztivál (szám szerint a nyolcadik), megújult, hazai és nemzetközi programsorral, és két egyhetes mesterkurzust indít egy-egy világhírű rendező: Alexandru Colpacci és Martin Huba az évad során, mely alkotók jelenlétével az Újszínház mintegy kilép a nagyvilágba.
Miért érezte szükségét annak, hogy a színház megújuljon?
D. Gy.: A megújulás szerintem mindig jó és szükségszerű. Azok a klasszikus értékek, amiket vallunk, azok a hagyományok, amik számunkra fontosak, elvitathatatlanul örök érvényűek. Ezeknek a közvetítését továbbra is folytatjuk, de elismerem, hogy lépést kell tartani a világgal, friss gondolatok közlésével szeretnénk a közönség érdeklődését folyamatosan fenntartani, egyre korszerűbb művészi kifejezésmód megcélzásával és technikailag az előadások még igényesebb tálalásával. Természetesen figyelembe kell vennünk egy másik nagyon fontos tényezőt, a „piac” igényeit, mely szintén ösztönzi a változtatásokat. Pataki Andrással, az új főrendezőnkkel ezen kihívásokon dolgozunk, és biztos vagyok abban, hogy nagy dolgokat tudunk együtt véghez vinni.
Hogyan jelentkeznek ezek a tervek az új bemutatókat illetően?
D. Gy.: Az új repertoárban népszerű irodalmi csemegék találhatók, a már ismert és most felfedezendő jeles magyar szerzőkkel, követve a színházra jellemző műfaji sokszínűség elvét. Minden előadásban követjük a vállalt megújulási szándékot. Október 18-án Eisemann Mihály Zsákbamacskáját állítja színpadra Éry-Kovács András, ez egy nagyon kedves, zenés vígjáték, tánccal, mulatsággal. A funtineli boszorkány sikerén felbuzdulva újabb Wass Albert-bemutatót tervezünk Elvásik a veres csillag címmel. A gyerekek szurkolhatnak a híres egyfejűnek, Süsünek. Az egyik legnagyobb hatású Székely János-drámát, a Caligula helytartóját is szerepeltetjük a Bubik István Stúdiószínpadon, majd a nagyszínpadon családi viszályokról és feszültségekről mesélünk Szabó Magda Kígyómarás című színműve segítségével. Petőfi Sándor A hóhér kötele című regényének adaptációjából ősbemutatót tervezünk, melyhez Szarka Gyula komponál eredeti zenét. Már csak a műfaji besorolása is figyelemfelkeltő: zenés thriller. Végül egy családi, zenés tündérjáték előbemutatójával, Tamási Áron Ördögölő Józsiásával zárjuk az évadot. Az Újszínház kizárólag magyar szerzők darabjait állítja színpadra, ezen továbbra sem változtatunk.
Még az előző évadban megtartott sajtótájékoztatón beszámoltak arról, hogy nagy hangsúlyt fektet a színház a jövőben a fesztiváljelenlétre és -szervezésre, a hazai és külföldi tájelőadásokra, a több korosztályos színházi programokra, a kortárs dráma támogatására. Hol tartanak ezek a tervek?
D. Gy.: Kollégáim már dolgoznak a VIII. Keresztény Színházi Fesztivál előkészítésén, amelyet 2025 áprilisára tervezünk, izgalmas, új és sokakat megmozgató programsorral. Meghívás esetén szívesen visszük előadásainkat fesztiválokra vagy turné keretében. Folyamatosan építjük kapcsolatrendszerünket. Tervezzük drámaírói műhely indítását, sőt drámaírói pályázatot hirdettünk februári határidővel, hogy megismerjünk és kineveljünk minél több kortárs drámaírót, azzal a nem titkolt céllal, hogy felvehessük műveiket a repertoárunkba. A gyermekek és családok számára hétvégi, közönségkapcsolati matiné programokat tervezünk, a nyugdíjas nézőinkről sem fogunk elfeledkezni. Színészeinknek – a pázmányos és SZFE-s diákokkal együtt – lehetőségük lesz részt venni a hamarosan meghirdetendő mesterkurzusokon. Kérem, kövessék eseményeinket a honlapunkon és a közösségi oldalunkon, ígérem, mindig találnak újdonságot, érdekességet. Minden kedves minket látogató és leendő új nézőnket sok szeretettel várjuk!
Mitől lesz más ez az évad, mint a korábbiak?
D. Gy.: A 2024/2025-ös évad a megújulás korszakát indítja el az Újszínház történetében. Tavaly a mellettünk kezdődő építkezés miatt csonka évadot teljesíthettünk, de így is decembertől májusig három új bemutatóval tudott a társulat előrukkolni. Kabaré Parisiana műsorunkkal a 125 éves épületet ünnepeltük, továbbá Görgey Komámasszony, hol a stukker? és Csokonai Az özvegy Karnyóné című komédiákkal örvendeztettük meg a közönséget. Nyáron a kisvárdai, mikházi és bőközi fesztiválok meghívásainak tettünk eleget, színesítve előadásainkkal programjukat. Ezek az események már mind a változás szelét hozták. Jelen évadunkban hét új premierrel készülünk, mely magas bemutatószám nóvum a korábbi gyakorlathoz képest. Az ősz folyamán beindul edukációs programunk a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel és az SZFE-vel együttműködésben. Ismét jelentkezik a Keresztény Színházi Fesztivál (szám szerint a nyolcadik), megújult, hazai és nemzetközi programsorral, és két egyhetes mesterkurzust indít egy-egy világhírű rendező: Alexandru Colpacci és Martin Huba az évad során, mely alkotók jelenlétével az Újszínház mintegy kilép a nagyvilágba.
Miért érezte szükségét annak, hogy a színház megújuljon?
D. Gy.: A megújulás szerintem mindig jó és szükségszerű. Azok a klasszikus értékek, amiket vallunk, azok a hagyományok, amik számunkra fontosak, elvitathatatlanul örök érvényűek. Ezeknek a közvetítését továbbra is folytatjuk, de elismerem, hogy lépést kell tartani a világgal, friss gondolatok közlésével szeretnénk a közönség érdeklődését folyamatosan fenntartani, egyre korszerűbb művészi kifejezésmód megcélzásával és technikailag az előadások még igényesebb tálalásával. Természetesen figyelembe kell vennünk egy másik nagyon fontos tényezőt, a „piac” igényeit, mely szintén ösztönzi a változtatásokat. Pataki Andrással, az új főrendezőnkkel ezen kihívásokon dolgozunk, és biztos vagyok abban, hogy nagy dolgokat tudunk együtt véghez vinni.
Hogyan jelentkeznek ezek a tervek az új bemutatókat illetően?
D. Gy.: Az új repertoárban népszerű irodalmi csemegék találhatók, a már ismert és most felfedezendő jeles magyar szerzőkkel, követve a színházra jellemző műfaji sokszínűség elvét. Minden előadásban követjük a vállalt megújulási szándékot. Október 18-án Eisemann Mihály Zsákbamacskáját állítja színpadra Éry-Kovács András, ez egy nagyon kedves, zenés vígjáték, tánccal, mulatsággal. A funtineli boszorkány sikerén felbuzdulva újabb Wass Albert-bemutatót tervezünk Elvásik a veres csillag címmel. A gyerekek szurkolhatnak a híres egyfejűnek, Süsünek. Az egyik legnagyobb hatású Székely János-drámát, a Caligula helytartóját is szerepeltetjük a Bubik István Stúdiószínpadon, majd a nagyszínpadon családi viszályokról és feszültségekről mesélünk Szabó Magda Kígyómarás című színműve segítségével. Petőfi Sándor A hóhér kötele című regényének adaptációjából ősbemutatót tervezünk, melyhez Szarka Gyula komponál eredeti zenét. Már csak a műfaji besorolása is figyelemfelkeltő: zenés thriller. Végül egy családi, zenés tündérjáték előbemutatójával, Tamási Áron Ördögölő Józsiásával zárjuk az évadot. Az Újszínház kizárólag magyar szerzők darabjait állítja színpadra, ezen továbbra sem változtatunk.
Még az előző évadban megtartott sajtótájékoztatón beszámoltak arról, hogy nagy hangsúlyt fektet a színház a jövőben a fesztiváljelenlétre és -szervezésre, a hazai és külföldi tájelőadásokra, a több korosztályos színházi programokra, a kortárs dráma támogatására. Hol tartanak ezek a tervek?
D. Gy.: Kollégáim már dolgoznak a VIII. Keresztény Színházi Fesztivál előkészítésén, amelyet 2025 áprilisára tervezünk, izgalmas, új és sokakat megmozgató programsorral. Meghívás esetén szívesen visszük előadásainkat fesztiválokra vagy turné keretében. Folyamatosan építjük kapcsolatrendszerünket. Tervezzük drámaírói műhely indítását, sőt drámaírói pályázatot hirdettünk februári határidővel, hogy megismerjünk és kineveljünk minél több kortárs drámaírót, azzal a nem titkolt céllal, hogy felvehessük műveiket a repertoárunkba. A gyermekek és családok számára hétvégi, közönségkapcsolati matiné programokat tervezünk, a nyugdíjas nézőinkről sem fogunk elfeledkezni. Színészeinknek – a pázmányos és SZFE-s diákokkal együtt – lehetőségük lesz részt venni a hamarosan meghirdetendő mesterkurzusokon. Kérem, kövessék eseményeinket a honlapunkon és a közösségi oldalunkon, ígérem, mindig találnak újdonságot, érdekességet. Minden kedves minket látogató és leendő új nézőnket sok szeretettel várjuk!