2025. március 06. /
A világszerte legismertebb magyar modern nagymester, Victor Vasarely vendégeskedik a balatonfüredi Vaszary Galériában március elejéig. A világ úgy ismeri, mint az optikai művészet, azaz az op art szupersztárja, Magyarország viszont Vásárhelyi Győzőként is, hiszen ezen a néven
látta meg a napvilágot Pécsett a 20. század elején. A világhírnevet viszont Párizsban vívta ki a pörgő ’60-as években.
A kiállítás kurátora, Rieder Gábor művészettörténész elmondta, hogy Vasarely elsősorban szülővárosába látogatott vissza, ahol saját múzeuma is nyílt a 70-es években. De hogy kerül akkor Füredre? Rieder felhívta a figyelmet a Balaton című kompozícióra, amit még a fiatal Vasarely festett. Ezen fekete íves hullámvonalak idézik meg a magyar tenger hullámait.
„Az első ihletet – magyarázta a kurátor – nem a Balaton adta. Az ’50-es években az absztrakció új útjait kereső művész a párizsi Denfert-Rochereau metróállomás csempéin megfigyelt repedéshálókat alakította át vonalas, nonfiguratív kompozícióvá. Ennek a Denfert korszaknak a képviselője az ekkoriban készült Balaton című kompozíció is.” A képen a balatoni látkép a horizontális repedésekből áll össze. Vasarely felfedező útja ugyanis a természeti formák absztrahálásán át vezetett a nonfiguratív művészethez. Elvont rajzolattá egyszerűsítette le – a parti kavicsok és a városok sziluettje mellett – a régi csempék repedéshálóját. Tulajdonképpen a repedéseken át jutott el ahhoz a nonfiguratív nyelvezethez, amely megalapozta világhírű op art életművét.
A Balatonfüreden látható kiállítás a csempék hajszálrepedései miatt viseli a Repedéseken át címet. A tárlatot Vasarely legismertebb motívuma, a közkedvelt Zebrák nyitják. Van köztük szitanyomat, karikatúra, intarzia és plexidobozba
zárt alkotás is. A játékosan hajladozó, fekete-fehér mintázatból összeálló zebrák sora jelzi, hogy az op art mestere mindenféle technikára nyitott volt. Vasarely ugyanis a műtárgyak terjedését, sokszorozódását és demokratizálódását hirdette. Elképzelése szerint a korábban egyedi táblaképeket készítő festők inkább a modern vizuális tárgykultúrán dolgoznak majd a jövőben. Mindenféle típusú sokszorosításban részt vett, legyen az motívumai alapján szőtt kárpit, monumentális relief, asztalra kirakható plexiobjekt vagy éppen szitanyomat. Elutasította az egyéni táblakép elsőbbségét, minden műtárgyat saját motívuma egyenrangú megtestesülésének tartott.
Ennek megfelelően a képi mintázatai „népművészetként” terjedtek el a 20. század második felének vizuális környezetében. Ennek a programnak köszönhetően születtek meg a ’80-as évekbeli „magyarországi Vasarelyk”, a szitanyomással sokszorosított egyedi Vasarely-grafikák is.
Az op art szupersztár legjobb hazai tolmácsolója a neves absztrakt képzőművész, Fajó János volt. Műhelyével, az úgynevezett Pesti Műhellyel a vasfüggönyön innen segítette a Vasarely-motívumok világhódító törekvését. A ’80-as években Fajóék műhelyében jó pár szitanyomat készült. Köztük a repedéseket hordozó alkotások. A mintákat a mester postázta, a kivitelezésért a pesti kollégák feleltek. A kész műveket visszaküldték láttamozásra, azaz aláírásra Franciaországba. Az így született alkotások már saját korukban is komoly értéket képviseltek. Egy tízlapos sorozatért akár egy Lada 1200-as árát is kifizette a szocializmus végének műértő közönsége. A kurátor összegyűjtötte a Fajó közreműködésével készült Vasarely-alkotásokat a kiállításra. A témából külön könyve is megjelent tavaly nyáron a HAB kiadásában, most pedig a művek Füredre látogattak el, hogy jelezzék: a Balaton télen is első rangú kulturális programmal várja a látogatókat.
VASARELY – Repedéseken át
Vaszary Galéria, Balatonfüred
Megtekinthető: 2025. január 18. – március 9.
látta meg a napvilágot Pécsett a 20. század elején. A világhírnevet viszont Párizsban vívta ki a pörgő ’60-as években.
A kiállítás kurátora, Rieder Gábor művészettörténész elmondta, hogy Vasarely elsősorban szülővárosába látogatott vissza, ahol saját múzeuma is nyílt a 70-es években. De hogy kerül akkor Füredre? Rieder felhívta a figyelmet a Balaton című kompozícióra, amit még a fiatal Vasarely festett. Ezen fekete íves hullámvonalak idézik meg a magyar tenger hullámait.
„Az első ihletet – magyarázta a kurátor – nem a Balaton adta. Az ’50-es években az absztrakció új útjait kereső művész a párizsi Denfert-Rochereau metróállomás csempéin megfigyelt repedéshálókat alakította át vonalas, nonfiguratív kompozícióvá. Ennek a Denfert korszaknak a képviselője az ekkoriban készült Balaton című kompozíció is.” A képen a balatoni látkép a horizontális repedésekből áll össze. Vasarely felfedező útja ugyanis a természeti formák absztrahálásán át vezetett a nonfiguratív művészethez. Elvont rajzolattá egyszerűsítette le – a parti kavicsok és a városok sziluettje mellett – a régi csempék repedéshálóját. Tulajdonképpen a repedéseken át jutott el ahhoz a nonfiguratív nyelvezethez, amely megalapozta világhírű op art életművét.
A Balatonfüreden látható kiállítás a csempék hajszálrepedései miatt viseli a Repedéseken át címet. A tárlatot Vasarely legismertebb motívuma, a közkedvelt Zebrák nyitják. Van köztük szitanyomat, karikatúra, intarzia és plexidobozba
zárt alkotás is. A játékosan hajladozó, fekete-fehér mintázatból összeálló zebrák sora jelzi, hogy az op art mestere mindenféle technikára nyitott volt. Vasarely ugyanis a műtárgyak terjedését, sokszorozódását és demokratizálódását hirdette. Elképzelése szerint a korábban egyedi táblaképeket készítő festők inkább a modern vizuális tárgykultúrán dolgoznak majd a jövőben. Mindenféle típusú sokszorosításban részt vett, legyen az motívumai alapján szőtt kárpit, monumentális relief, asztalra kirakható plexiobjekt vagy éppen szitanyomat. Elutasította az egyéni táblakép elsőbbségét, minden műtárgyat saját motívuma egyenrangú megtestesülésének tartott. Ennek megfelelően a képi mintázatai „népművészetként” terjedtek el a 20. század második felének vizuális környezetében. Ennek a programnak köszönhetően születtek meg a ’80-as évekbeli „magyarországi Vasarelyk”, a szitanyomással sokszorosított egyedi Vasarely-grafikák is.
Az op art szupersztár legjobb hazai tolmácsolója a neves absztrakt képzőművész, Fajó János volt. Műhelyével, az úgynevezett Pesti Műhellyel a vasfüggönyön innen segítette a Vasarely-motívumok világhódító törekvését. A ’80-as években Fajóék műhelyében jó pár szitanyomat készült. Köztük a repedéseket hordozó alkotások. A mintákat a mester postázta, a kivitelezésért a pesti kollégák feleltek. A kész műveket visszaküldték láttamozásra, azaz aláírásra Franciaországba. Az így született alkotások már saját korukban is komoly értéket képviseltek. Egy tízlapos sorozatért akár egy Lada 1200-as árát is kifizette a szocializmus végének műértő közönsége. A kurátor összegyűjtötte a Fajó közreműködésével készült Vasarely-alkotásokat a kiállításra. A témából külön könyve is megjelent tavaly nyáron a HAB kiadásában, most pedig a művek Füredre látogattak el, hogy jelezzék: a Balaton télen is első rangú kulturális programmal várja a látogatókat.
VASARELY – Repedéseken át
Vaszary Galéria, Balatonfüred
Megtekinthető: 2025. január 18. – március 9.