2025. Április 06. /
Az örökifjú Vörös István énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró, producer, kultrock előadóművész jubileumi nagykoncertje a MOM Kulturális Központban lesz május 3-án. Ebből az alkalomból beszélgettünk.
Te, aki a zene megszállottjaként már a ’70-es évektől a színpadon vagy, hogyan emlékszel vissza az elmúlt évtizedekre?
V. I.: A ’70-es évek a készülődés és az álmodozások kora volt, naphosszat gyakoroltam, gitár- és énekórákra jártam. Zenekaroztam olyanokkal, mint Leslie Mándoki, Vikidál Gyula vagy Majsai Gábor. Bekerültem Radics Béla helyére a Nevadába, mely már egy neves másodvonalbeli formáció volt. Közben a szülők hatékony ráhatására elvégeztem a Külker Főiskolát, és katona is voltam. Már a ’80-as éveknél tartunk, mikor is a bajai Hadirock katonazenekarból megalakítottam a Prognózist. Itt már kinyílt a világ, nagy sikerek, Budai Ifjúsági Park, Dorogi Rockfesztivál, Tőserdő stb. A közönség támogatásával kiharcoltam a nagy hatalmú Hungarotonnál, hogy megjelenhettek lemezeink (Hajsza közben – Nyári éjszakák kislemez és a nagylemezek: Előjelek, Tele van a város szerelemmel, Piknik Club). Az évtized végére belefáradtam, hogy a zene és a szöveg megírásán kívül még a zenekar menedzselése is az én feladatom volt, így kaptam az alkalmon, és két év embert próbáló zenei vendéglátózás következett Svájcban. Hazatérve ismét zenekart alapítottam, új albumok, immár saját nevemen: Ez egy kutya világ, Minden viharon át, Szűk nekünk ez a város, és koncertek szerte az országban. Ez már a szóló pályám része volt. Mint Magányos utazó léptem a 2000-es évekbe szóló akusztikus műsorommal, majd pedig zenekarral koncerteztünk Mexikóban. Sorra jöttek a meghívások, Párizs, Brüsszel, Szöul, Torontó, Florida stb. Közben újabb lemezek: Tettenérés, Magaslesen, Anyu levelei, Mindenkinek jó lesz.
Én az időt nem sajnálom, csak élni szeretnék, Tele van a város szerelemmel, Neked valaki kell, Veled újrakezdeném, Minden viharon át, Ne zavarjon senki, Minden percért kár, Mindenkinek jó lesz és folytathatnám. Ezek a kedvenceim tőled, hány albumon hallhatjuk a dalaidat?
V. I.: Eddig 11 album dalai fűződnek a nevemhez (valamint élő és válogatáslemezek sokasága). A 12. albumomra készülök, mely dupla album lesz, 30 dallal. Nálam nagyon fontos a zene mellett a szöveg, a történet, fűszerezve egy kis filozófiával. A változatos hangszerelés és a fergeteges előadásmód is jellemzi ezt a stílust, melyet kultrocknak neveznek. Vallom, hogy az az igazi és a leghitelesebb, ha egy szerző saját maga írja és énekli a dalait. A közönség szeretete végigkísérte pályámat, ami nem volt egyszerű, hiszen tele volt buktatókkal, zenészcserékkel, küzdelem a lemezgyárral, a médiával. Az internetnek köszönhetően mindenki rám tálalhat, megismerheti a dalaimat és azt az egyéni „vöröspistis” hangzást, mely, ha szerényen is, csak rám jellemző :). A zenében mindig az önkifejezés vágya hajtott, hogy dokumentáljam az engem körbevevő világot, eseményeket, hangulatokat, szereplőket, történeteket.
Hú, ez igencsak izgalmas zenei út lehetett. Mikor láthatunk, hallhatunk legközelebb?
V. I.: Május 3-án a MOM Kulturális Központban lesz a jubileumi nagykoncertem. Meghívtam pályám korszakainak nagyjait: Vikidál Gyulát, Jankai Bélát, Cirmos-Kormos Gábort, St. Martint, Szalóki Anettet. 30 dal lesz terítéken, minden korszakomból a számomra – és remélem a közönség számára is – legkedvesebbek hangzanak el. Eme nagy eseményre, a szülinapomra, megírtam történetemet 9 versszakban, most az utolsó négy sort idézem: „Volt, ami volt, lesz, ami lesz, csak hordozzuk magunkban az emlékeket, most itt vagyunk, látod, sírunk, nevetünk, viseljük az időt és énekelünk!” És mit is üzenhetne közönségének egy megszállott zenebolond: a kultrock legyen veletek!
https://www.facebook.com/voros.istvan.produkcio.online/
https://vorosistvan.hu/
https://www.youtube.com/@VIPvideok
https://open.spotify.com/artist/2J9FlYoYDNafJcx9WXpn8B
Te, aki a zene megszállottjaként már a ’70-es évektől a színpadon vagy, hogyan emlékszel vissza az elmúlt évtizedekre? V. I.: A ’70-es évek a készülődés és az álmodozások kora volt, naphosszat gyakoroltam, gitár- és énekórákra jártam. Zenekaroztam olyanokkal, mint Leslie Mándoki, Vikidál Gyula vagy Majsai Gábor. Bekerültem Radics Béla helyére a Nevadába, mely már egy neves másodvonalbeli formáció volt. Közben a szülők hatékony ráhatására elvégeztem a Külker Főiskolát, és katona is voltam. Már a ’80-as éveknél tartunk, mikor is a bajai Hadirock katonazenekarból megalakítottam a Prognózist. Itt már kinyílt a világ, nagy sikerek, Budai Ifjúsági Park, Dorogi Rockfesztivál, Tőserdő stb. A közönség támogatásával kiharcoltam a nagy hatalmú Hungarotonnál, hogy megjelenhettek lemezeink (Hajsza közben – Nyári éjszakák kislemez és a nagylemezek: Előjelek, Tele van a város szerelemmel, Piknik Club). Az évtized végére belefáradtam, hogy a zene és a szöveg megírásán kívül még a zenekar menedzselése is az én feladatom volt, így kaptam az alkalmon, és két év embert próbáló zenei vendéglátózás következett Svájcban. Hazatérve ismét zenekart alapítottam, új albumok, immár saját nevemen: Ez egy kutya világ, Minden viharon át, Szűk nekünk ez a város, és koncertek szerte az országban. Ez már a szóló pályám része volt. Mint Magányos utazó léptem a 2000-es évekbe szóló akusztikus műsorommal, majd pedig zenekarral koncerteztünk Mexikóban. Sorra jöttek a meghívások, Párizs, Brüsszel, Szöul, Torontó, Florida stb. Közben újabb lemezek: Tettenérés, Magaslesen, Anyu levelei, Mindenkinek jó lesz.
Én az időt nem sajnálom, csak élni szeretnék, Tele van a város szerelemmel, Neked valaki kell, Veled újrakezdeném, Minden viharon át, Ne zavarjon senki, Minden percért kár, Mindenkinek jó lesz és folytathatnám. Ezek a kedvenceim tőled, hány albumon hallhatjuk a dalaidat?
V. I.: Eddig 11 album dalai fűződnek a nevemhez (valamint élő és válogatáslemezek sokasága). A 12. albumomra készülök, mely dupla album lesz, 30 dallal. Nálam nagyon fontos a zene mellett a szöveg, a történet, fűszerezve egy kis filozófiával. A változatos hangszerelés és a fergeteges előadásmód is jellemzi ezt a stílust, melyet kultrocknak neveznek. Vallom, hogy az az igazi és a leghitelesebb, ha egy szerző saját maga írja és énekli a dalait. A közönség szeretete végigkísérte pályámat, ami nem volt egyszerű, hiszen tele volt buktatókkal, zenészcserékkel, küzdelem a lemezgyárral, a médiával. Az internetnek köszönhetően mindenki rám tálalhat, megismerheti a dalaimat és azt az egyéni „vöröspistis” hangzást, mely, ha szerényen is, csak rám jellemző :). A zenében mindig az önkifejezés vágya hajtott, hogy dokumentáljam az engem körbevevő világot, eseményeket, hangulatokat, szereplőket, történeteket.
Hú, ez igencsak izgalmas zenei út lehetett. Mikor láthatunk, hallhatunk legközelebb?
V. I.: Május 3-án a MOM Kulturális Központban lesz a jubileumi nagykoncertem. Meghívtam pályám korszakainak nagyjait: Vikidál Gyulát, Jankai Bélát, Cirmos-Kormos Gábort, St. Martint, Szalóki Anettet. 30 dal lesz terítéken, minden korszakomból a számomra – és remélem a közönség számára is – legkedvesebbek hangzanak el. Eme nagy eseményre, a szülinapomra, megírtam történetemet 9 versszakban, most az utolsó négy sort idézem: „Volt, ami volt, lesz, ami lesz, csak hordozzuk magunkban az emlékeket, most itt vagyunk, látod, sírunk, nevetünk, viseljük az időt és énekelünk!” És mit is üzenhetne közönségének egy megszállott zenebolond: a kultrock legyen veletek!
https://www.facebook.com/voros.istvan.produkcio.online/
https://vorosistvan.hu/
https://www.youtube.com/@VIPvideok
https://open.spotify.com/artist/2J9FlYoYDNafJcx9WXpn8B