2025. május 14. /
Paul Jarret – Tilia
A Tilia személyében a francia származású, jelenleg Svédországban élő gitáros-zeneszerző, Paul Jarret egy új, ízig-vérig európai kvartett létrehozásával folytatja személyes és kompromisszummentes
művészi útját. Repertoárjuk Jarret kompozícióin alapul, amelyek lírai, absztrakt és filmszerű hangulatokat ötvöznek, bőséges teret hagyva a spontán alkotásnak és a zenészek interakcióinak. A darabok karaktere, a zenekar energiája és a gondosan kialakított hangzás nyíltan árulkodik a gitáros szívének oly kedves alternatív rock hatásáról; a kollektív, free jazz improvizációk és az afroamerikai hagyomány libertárius irányvonalainak sűrűjében a Deerhoof, a Sonic Youth, a Battles és a Bon Iver lenyomatai is felsejlenek. A teljes repertoár allegorikus kiindulópontja a hársfa, növénytani nevén tilia, amely a mítoszokban gyakran fenséges, szent növényként, az igazságosság és a szabadság szimbólumaként jelenik meg, és akár ezer évig is élhet. Valamennyi kompozíció címét ez a fa ihlette, legyen az a Baucis (Philemon és Baucis történetéből) vagy a Laima (a hársfa által jelképezett balti istenségről).
BMC – Opus Jazz Club
05. 08. 20:00
Korossy Kvartett: Bartók Béla vonósnégyesei 6. / Bartók, Mozart és Webern
2023 őszén indult a Korossy Kvartett Bartók-sorozata, amelyben az együttes 2 év alatt, 6 koncerten Bartók összes vonósnégyesét szólaltatja meg, a zeneirodalom legnagyobb szerzőitől, különböző koncepciók szerint válogatott művekkel társítva. A sorozat utolsó, májusi koncertjének középpontjában Bartók 6. vonósnégyese áll. A mű első három tételét ugyanaz a szomorú lassú bevezető előzi meg, míg a negyedik tételben ez a Mesto-dallam bontakozik ki önálló tétellé. Bartók eredeti terveiben egy életigenlő finálé szerepelt, azonban a zeneszerző életének eseményei közbeszóltak: édesanyja halálának, valamint a II. világháború kitörésének hatására a vonósnégyes a gyász és a lemondás hangjaival zárul. Az egész mű karakterén és a d-moll hangnemen keresztül szintén a halál és az elmúlás témáira asszociálhatunk Mozart d-moll vonósnégyesével kapcsolatban, amely a hangversenyt zárja, a műsor elején pedig Webern 1909-ben komponált öt vonósnégyes-tétele hangzik el, amelyet a zeneszerző édesanyjának halála ihletett.
BMC Koncertterem
05. 12. 19:00
[kep3]
BMC Records Goes Live / Black Sea Songs
„Egy török énekesnő-csellista Trabzon tengerparti városából, egy gitáros-brácsás a Románia belsejében fekvő Bakóból és kiszámíthatatlan dzsókerként egy flamand klarinétos-szaxofonos Antwerpenből: három igazi karakter régre visszanyúló közös zenei gyakorlattal maga mögött találkozott Hollandia urbánus deltájában, hogy a Fekete-tenger vidékéről származó dalokat dolgozzanak fel. Az általuk megszűrt levegőben a három zenész tíz, hozzájuk közel álló ősi dalt juttat lélegzethez, hogy a török, grúz, lazi, pontusi görög és tatár eredetű válogatás a ráeső fényben ragyogni kezdjen. Nem újonnan polírozott verziókat adnak elő, hanem bevonnak minket a régóta élő dalok pillanatnyi felfedezésének folyamatába. A körvonalazódás határán, átmeneti illékonyságukban, összeolvadva és semmibe veszve éppúgy képesek megragadni őket, mint teljes fényességükben, a legjátékosabban ficánkoló, életerős karakterükben” – írta Henning Bolte a Black Sea Songs trióról. Az együttes a koncert napjaiban lemezt is rögzít, amely a BMC Records kiadásában fog megjelenni.
BMC – Opus Jazz Club
05. 17. 20:00
Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével / Schubert és a reménytelenség
A 20. század elején zenéje gond nélkül talált utat az operett negédes világába, és életműve tele van zenekedvelők számára írt könnyed, alkalmi darabokkal, mégis, a nyugati művészi zene történetében kevesen jutottak olyan mélyre az emberi reménytelenség megragadásában, mint Franz Schubert. „Minden gyalázatosan megy – írta egy barátjának az 1820-as évek elején –, mert e nyomorúságos világban majd’ minden értelmes embernek ez a sorsa. És mihez is kezdenénk a boldogsággal, amikor a boldogtalanság immár egyetlen izgatószerünk.” Hogy ennek a boldogtalanságnak milyen életrajzi okai voltak, az kevésbé érdekes annál, mint hogy 200 évvel később miként vagyunk képesek átélni a schuberti zenében megjelenített reménytelenséget. Csalog Gábor koncertjén a nagyszabású a-moll zongoraszonáta fog lehetőséget nyújtani ennek kipróbálására, az est első felében pedig a zongoraművész és Fazekas Gergely zenetörténész arról is beszélget, hogy milyen eszközökkel jeleníthető meg a zenében a reménytelenség érzése.
BMC Koncertterem
05. 25. 19:00
bmc.hu
A Tilia személyében a francia származású, jelenleg Svédországban élő gitáros-zeneszerző, Paul Jarret egy új, ízig-vérig európai kvartett létrehozásával folytatja személyes és kompromisszummentes
művészi útját. Repertoárjuk Jarret kompozícióin alapul, amelyek lírai, absztrakt és filmszerű hangulatokat ötvöznek, bőséges teret hagyva a spontán alkotásnak és a zenészek interakcióinak. A darabok karaktere, a zenekar energiája és a gondosan kialakított hangzás nyíltan árulkodik a gitáros szívének oly kedves alternatív rock hatásáról; a kollektív, free jazz improvizációk és az afroamerikai hagyomány libertárius irányvonalainak sűrűjében a Deerhoof, a Sonic Youth, a Battles és a Bon Iver lenyomatai is felsejlenek. A teljes repertoár allegorikus kiindulópontja a hársfa, növénytani nevén tilia, amely a mítoszokban gyakran fenséges, szent növényként, az igazságosság és a szabadság szimbólumaként jelenik meg, és akár ezer évig is élhet. Valamennyi kompozíció címét ez a fa ihlette, legyen az a Baucis (Philemon és Baucis történetéből) vagy a Laima (a hársfa által jelképezett balti istenségről).BMC – Opus Jazz Club
05. 08. 20:00
Korossy Kvartett: Bartók Béla vonósnégyesei 6. / Bartók, Mozart és Webern
2023 őszén indult a Korossy Kvartett Bartók-sorozata, amelyben az együttes 2 év alatt, 6 koncerten Bartók összes vonósnégyesét szólaltatja meg, a zeneirodalom legnagyobb szerzőitől, különböző koncepciók szerint válogatott művekkel társítva. A sorozat utolsó, májusi koncertjének középpontjában Bartók 6. vonósnégyese áll. A mű első három tételét ugyanaz a szomorú lassú bevezető előzi meg, míg a negyedik tételben ez a Mesto-dallam bontakozik ki önálló tétellé. Bartók eredeti terveiben egy életigenlő finálé szerepelt, azonban a zeneszerző életének eseményei közbeszóltak: édesanyja halálának, valamint a II. világháború kitörésének hatására a vonósnégyes a gyász és a lemondás hangjaival zárul. Az egész mű karakterén és a d-moll hangnemen keresztül szintén a halál és az elmúlás témáira asszociálhatunk Mozart d-moll vonósnégyesével kapcsolatban, amely a hangversenyt zárja, a műsor elején pedig Webern 1909-ben komponált öt vonósnégyes-tétele hangzik el, amelyet a zeneszerző édesanyjának halála ihletett.
BMC Koncertterem
05. 12. 19:00
[kep3]
BMC Records Goes Live / Black Sea Songs
„Egy török énekesnő-csellista Trabzon tengerparti városából, egy gitáros-brácsás a Románia belsejében fekvő Bakóból és kiszámíthatatlan dzsókerként egy flamand klarinétos-szaxofonos Antwerpenből: három igazi karakter régre visszanyúló közös zenei gyakorlattal maga mögött találkozott Hollandia urbánus deltájában, hogy a Fekete-tenger vidékéről származó dalokat dolgozzanak fel. Az általuk megszűrt levegőben a három zenész tíz, hozzájuk közel álló ősi dalt juttat lélegzethez, hogy a török, grúz, lazi, pontusi görög és tatár eredetű válogatás a ráeső fényben ragyogni kezdjen. Nem újonnan polírozott verziókat adnak elő, hanem bevonnak minket a régóta élő dalok pillanatnyi felfedezésének folyamatába. A körvonalazódás határán, átmeneti illékonyságukban, összeolvadva és semmibe veszve éppúgy képesek megragadni őket, mint teljes fényességükben, a legjátékosabban ficánkoló, életerős karakterükben” – írta Henning Bolte a Black Sea Songs trióról. Az együttes a koncert napjaiban lemezt is rögzít, amely a BMC Records kiadásában fog megjelenni.
BMC – Opus Jazz Club
05. 17. 20:00
Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével / Schubert és a reménytelenség
A 20. század elején zenéje gond nélkül talált utat az operett negédes világába, és életműve tele van zenekedvelők számára írt könnyed, alkalmi darabokkal, mégis, a nyugati művészi zene történetében kevesen jutottak olyan mélyre az emberi reménytelenség megragadásában, mint Franz Schubert. „Minden gyalázatosan megy – írta egy barátjának az 1820-as évek elején –, mert e nyomorúságos világban majd’ minden értelmes embernek ez a sorsa. És mihez is kezdenénk a boldogsággal, amikor a boldogtalanság immár egyetlen izgatószerünk.” Hogy ennek a boldogtalanságnak milyen életrajzi okai voltak, az kevésbé érdekes annál, mint hogy 200 évvel később miként vagyunk képesek átélni a schuberti zenében megjelenített reménytelenséget. Csalog Gábor koncertjén a nagyszabású a-moll zongoraszonáta fog lehetőséget nyújtani ennek kipróbálására, az est első felében pedig a zongoraművész és Fazekas Gergely zenetörténész arról is beszélget, hogy milyen eszközökkel jeleníthető meg a zenében a reménytelenség érzése.
BMC Koncertterem
05. 25. 19:00
bmc.hu