– ünnepi hónap a Nemzeti Színházban
2025. december 10. /
Az év utolsó hónapja különleges ajándékokat tartogat a Nemzeti Színház közönsége számára. A december az újjászületés, a megújulás és a közösségi élmények ideje – színpadon és szívben egyaránt. November végén a teátrum bemutatta Vörösmarty Mihály örök érvényű klasszikusát, a
Csongor és Tündét, december 5-én pedig Hobo hozza el legújabb önvallomását, a Túlélő tralala című előadást. December 12-én Eugène Ionesco remekműve, A király halódik kerül színre Tompa Gábor rendezésében, majd december 14-én a színház látogatói egy különleges pillanatnak is tanúi lesznek: felavatják a Nemzeti új nagyszínpadi díszfüggönyét.
Lélekszárnyalás – Csongor és Tünde újragondolva
„Lélekszárnyalás” – ezzel a szóval jellemezte Vidnyánszky Attila rendező a Csongor és Tünde új változatát az olvasópróbán. A Vörösmarty-mű 2016 óta a
Nemzeti Színház repertoárjának meghatározó darabja, ám ezúttal egészen különleges formában kel életre. A rendező a prózai változat után most zenei, költői és vizuális világot teremtett, amelyben a Ghymes együttes alapítója, Szarka Tamás Kossuth-díjas zeneszerző komponált új zenét.
„Most eljött az ideje, hogy a lassan tíz éve játszott Csongor és Tündét új szemmel közelítsük meg. A derűt, a fényt, a játékosságot szeretném előtérbe helyezni.” – mondta Vidnyánszky Attila.
Az előadás egy mai Csongor szobájából indul: az ő ablakán át pillantunk a városra, majd innen lépünk át a tündérvilágba, ahol Tünde vár. A valóság és álom határán mozgó díszletet Fejes Szabolcs, a kettős világot megidéző jelmezeket Berzsenyi Krisztina tervezte. A főbb szerepekben Juhász Péter (Csongor), Battai Lili Lujza (Tünde) és Katona Kinga (Mirigy) látható, mellettük fiatal színművészek egész sora lép színpadra.
Ionesco halhatatlansága – A király halódik
A december 12-i premier a 20. századi abszurd dráma egyik legmegrendítőbb művét hozza el: Eugène Ionesco A király halódik című darabját Tompa Gábor rendezésében.
„Nem a színház abszurd, hanem a világ” – mondta a rendező az olvasópróbán. Tompa Gábor – a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője, az Európai Színházi Unió elnöke – évtizedek óta az abszurd színház egyik legérzékenyebb tolmácsa. A darabban Bérenger király nemcsak egy uralkodó, hanem maga az ember: a leépülés, az elmúlás, a transzcendencia drámája bontakozik ki a színpadon.
A produkció sztárszereposztással valósul meg: Trill Zsolt alakítja a haldokló királyt, partnerei között Szűcs Nelli, Nagy Mari, Rácz József, Szilágyi Ágota és Pallag Márton lépnek színpadra.
A díszletet Both András, a jelmezeket Balogh Angela Calin tervezte, a zene Boros Csaba munkája, a dramaturg Szabó Réka.
Tompa Gábor szerint Ionesco darabja a végső találkozásról, az ember méltóságáról és a megváltás reményéről szól – arról, hogy miként segíthetjük egymást a sötétségen át a fény felé.
Egy nemzet szövete – a Nemzeti Színház új díszfüggönye
A december 14-i nap történelmi jelentőségű lesz a Nemzeti Színház életében: ekkor avatják fel a színház új nagyszínpadi díszfüggönyét.
Ez a monumentális, több mint 167 négyzetméteres alkotás nem pusztán látványelem, hanem egy nemzet szimbolikus textilműve. Központi motívuma tizenkét életfa, amelyek a magyar kultúra tájait és hagyományait jelképezik. A törzsek a honfoglalás kori ötvösművészet motívumaiból nőnek ki, lombjukat pedig a Kárpát-medence hatvan tájegységének mintái alkotják. A függöny elkészítésében 104 kézi hímző vett részt a Kárpát-medence minden szegletéből. Mindenki a saját vidékének mintáit, színeit és motívumait hímezte a közös textilre.
A projekt külön érdekessége, hogy a covid-időszakban a tervezők az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékével együttműködve kísérletet tettek a népi ornamentika AI-alapú továbbgondolására – ennek egyik motívuma fel is került a függönyre, összekapcsolva múltat és jövőt, hagyományt és innovációt.
A díszfüggöny tehát több mint színházi kellék: a magyar lélek és alkotóerő láthatóvá válása, amely emlékeztet minket arra, hogy a kultúra mindig közös munka, közös hit, közös álom.
Advent a Nemzetiben – közösségben a csoda
A decemberi hónapot idén is a már hagyományos Nemzeti Színház Advent rendezvénysorozat teszi teljessé. A színház tereiben zenével, mesével, kézműves foglalkozásokkal, gyertyagyújtással és közös ünnepléssel várjuk a látogatókat.
A programsorozat célja, hogy a színház ne csak a művészet, hanem a közösség tere is legyen – ahol a családok, barátok, kicsik és nagyok együtt élhetik át az advent meghitt csodáját.
Csongor és Tündét, december 5-én pedig Hobo hozza el legújabb önvallomását, a Túlélő tralala című előadást. December 12-én Eugène Ionesco remekműve, A király halódik kerül színre Tompa Gábor rendezésében, majd december 14-én a színház látogatói egy különleges pillanatnak is tanúi lesznek: felavatják a Nemzeti új nagyszínpadi díszfüggönyét.
Lélekszárnyalás – Csongor és Tünde újragondolva
„Lélekszárnyalás” – ezzel a szóval jellemezte Vidnyánszky Attila rendező a Csongor és Tünde új változatát az olvasópróbán. A Vörösmarty-mű 2016 óta a
Nemzeti Színház repertoárjának meghatározó darabja, ám ezúttal egészen különleges formában kel életre. A rendező a prózai változat után most zenei, költői és vizuális világot teremtett, amelyben a Ghymes együttes alapítója, Szarka Tamás Kossuth-díjas zeneszerző komponált új zenét.„Most eljött az ideje, hogy a lassan tíz éve játszott Csongor és Tündét új szemmel közelítsük meg. A derűt, a fényt, a játékosságot szeretném előtérbe helyezni.” – mondta Vidnyánszky Attila.
Az előadás egy mai Csongor szobájából indul: az ő ablakán át pillantunk a városra, majd innen lépünk át a tündérvilágba, ahol Tünde vár. A valóság és álom határán mozgó díszletet Fejes Szabolcs, a kettős világot megidéző jelmezeket Berzsenyi Krisztina tervezte. A főbb szerepekben Juhász Péter (Csongor), Battai Lili Lujza (Tünde) és Katona Kinga (Mirigy) látható, mellettük fiatal színművészek egész sora lép színpadra.
Ionesco halhatatlansága – A király halódik
A december 12-i premier a 20. századi abszurd dráma egyik legmegrendítőbb művét hozza el: Eugène Ionesco A király halódik című darabját Tompa Gábor rendezésében.
„Nem a színház abszurd, hanem a világ” – mondta a rendező az olvasópróbán. Tompa Gábor – a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője, az Európai Színházi Unió elnöke – évtizedek óta az abszurd színház egyik legérzékenyebb tolmácsa. A darabban Bérenger király nemcsak egy uralkodó, hanem maga az ember: a leépülés, az elmúlás, a transzcendencia drámája bontakozik ki a színpadon.
A produkció sztárszereposztással valósul meg: Trill Zsolt alakítja a haldokló királyt, partnerei között Szűcs Nelli, Nagy Mari, Rácz József, Szilágyi Ágota és Pallag Márton lépnek színpadra.
A díszletet Both András, a jelmezeket Balogh Angela Calin tervezte, a zene Boros Csaba munkája, a dramaturg Szabó Réka.
Tompa Gábor szerint Ionesco darabja a végső találkozásról, az ember méltóságáról és a megváltás reményéről szól – arról, hogy miként segíthetjük egymást a sötétségen át a fény felé.
Egy nemzet szövete – a Nemzeti Színház új díszfüggönye
A december 14-i nap történelmi jelentőségű lesz a Nemzeti Színház életében: ekkor avatják fel a színház új nagyszínpadi díszfüggönyét.
Ez a monumentális, több mint 167 négyzetméteres alkotás nem pusztán látványelem, hanem egy nemzet szimbolikus textilműve. Központi motívuma tizenkét életfa, amelyek a magyar kultúra tájait és hagyományait jelképezik. A törzsek a honfoglalás kori ötvösművészet motívumaiból nőnek ki, lombjukat pedig a Kárpát-medence hatvan tájegységének mintái alkotják. A függöny elkészítésében 104 kézi hímző vett részt a Kárpát-medence minden szegletéből. Mindenki a saját vidékének mintáit, színeit és motívumait hímezte a közös textilre.
A projekt külön érdekessége, hogy a covid-időszakban a tervezők az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékével együttműködve kísérletet tettek a népi ornamentika AI-alapú továbbgondolására – ennek egyik motívuma fel is került a függönyre, összekapcsolva múltat és jövőt, hagyományt és innovációt.
A díszfüggöny tehát több mint színházi kellék: a magyar lélek és alkotóerő láthatóvá válása, amely emlékeztet minket arra, hogy a kultúra mindig közös munka, közös hit, közös álom.
Advent a Nemzetiben – közösségben a csoda
A decemberi hónapot idén is a már hagyományos Nemzeti Színház Advent rendezvénysorozat teszi teljessé. A színház tereiben zenével, mesével, kézműves foglalkozásokkal, gyertyagyújtással és közös ünnepléssel várjuk a látogatókat.
A programsorozat célja, hogy a színház ne csak a művészet, hanem a közösség tere is legyen – ahol a családok, barátok, kicsik és nagyok együtt élhetik át az advent meghitt csodáját.