2026. március 13. /
2026 februárjában tölti be századik életévét a legnagyobb ma élő magyar zeneszerző, Kurtág György. Ebből az alkalomból szervezi meg a Budapest Music Center február 15. és 28. között a Kurtág100 fesztivált, amelynek előhangjaként a BMC alapító-igazgatójával, Gőz Lászlóval beszélgettünk.
Mi az első Kurtághoz fűződő élményed?
G. L.: Az 1977/78-as tanévben találkoztunk először a Schola Hungarica egyik próbáján. Ezeken az alkalmakon a kóruséneklés mellett elmélyültünk az egyházi zenében és a latin nyelvben, a gregorián kották értelmezésében és előadásában. Az összes kortárs magyar zeneszerző ide járt, ellesni Dobszay László szakmai tudását. Különleges, baráti műhely alakult ki ebből a korhatár nélküli társaságból, amelyet én zeneakadémistaként látogattam, Kurtág pedig felnőtt zeneszerzőként csatlakozott.
Kurtág zenéjéhez is a személyes kapcsolaton keresztül jutottál el?
G. L.: A zenéjével már jóval előbb találkoztam. A Játékokat például mindenki játszotta zongoraórákon, olyan alapvető anyagnak számított, mint a Mikrokozmosz. Hallottam Kurtág 1968-ban elkészült első főművét, a Bornemisza Péter mondásait is. Ezt a zenei ismeretséget mélyítette el később a személyes kapcsolat, különösen azok az alkalmak, amikor a fia, ifj. Kurtág György harsonadarabjait tanította nekem a lakásán.
Melyik Kurtág-mű áll a legközelebb hozzád?
G. L.: A Grabstein für Stephan, amelyet a 21. századi létélmény legtökéletesebb zenei lenyomatának tartok.
Milyen projekteken dolgoztatok a későbbiekben?
G. L.: A BMC Records által kiadott első Kurtág-lemezen az Hommage à Robert Schumann szerepelt 2001-ben. Azóta tíz albumot jelentettünk meg a műveiből, a Kurtág100 fesztivál ideje alatt pedig további kettő fog napvilágot látni: a Fin de partie és a Lichtenberg-dalok felvétele. Az egyik legnagyobb közös projektünk 2009-ben volt, amikor a BMC szervezésében elutaztunk több hétre Amerikába. A Carnegie Hallban került sor egy Kurtág-, Ligeti- és Eötvös-művekből összeállított koncertre, a Kurtág házaspár duókoncertjére, illetve egy mesterkurzusra. Kurtág 80. születésnapján, 2006-ban szerveztük az első ünnepi koncertet, akkor még a Zeneakadémián, majd ezek a hangversenyek a BMC épületébe helyeződtek át – a 2026-os Kurtág100 fesztiválba pedig a Müpát, a Zeneakadémiát, a Magyar Zene Házát és a Zenetudományi Intézetet is be tudtuk kapcsolni.
Hogyan fonódott össze Kurtág élete a BMC-vel?
G. L.: A 2010-es évek elején Kurtág Márta egyre többet betegeskedett, és 2014-ben egy svájci szanatóriumba utaztak, ahol nem érezték magukat otthonosan. Ekkor már elkészült a BMC épülete a Mátyás utcában, és felajánlottam nekik a professzori lakást, a hozzátartozó dolgozószobával. Itt nemcsak a könnyen elérhető orvosi ellátást tudtuk biztosítani számukra, hanem az alkotómunkájuk és a magánéletük zavartalanságát is. Minden adott ahhoz, hogy Kurtág komponálhasson és próbálhasson, vállaltuk a megírt művek feldolgozásának, archiválásának koordinációját is. Emellett majdnem minden este sor kerül egy vagy akár több koncertre, amelyet Kurtágék az első néhány évben műfajtól függetlenül látogattak. Mártát 2019-ben elveszítettük, de Kurtág azóta is rendszeresen beül a koncertekre, és megszakítás nélkül dolgozik. Az ő jelenléte és a nála megforduló művészek – nemritkán nemzetközi sztárok – munkája alapvető eleme a BMC szellemiségének. A beköltözésük az együttműködésünket is szorosabbra fűzte, ennek betetőzése a Kurtág100 fesztiválon bemutatásra kerülő második opera, a Die Stechardin, amely a BMC megrendelésére készült.
Milyen programokra számíthatunk a fesztiválon?
G. L.: A születésnapon, február 19-én a Müpában Víkingur Ólafsson játszik, a megelőző este tartják Nagy Dénes Kurtág töredékek című dokumentumfilmjének premierjét, másnap pedig a Die Stechardin ősbemutatóját. A Zeneakadémián két koncert lesz, ahol elhangzik például a Kafka-töredékek, Juliane Banse és Keller András előadásában. A BMC Koncerttermében olyan művészek lépnek majd fel, mint Pierre-Laurent Aimard, Benjamin Appl, Steven Isserlis, Fejérvári Zoltán, Perényi Miklós, Rohmann Ditta, Várjon Dénes vagy a Kelemen Kvartett. A Zene Háza Hangdómjában Kurtág rajzai különleges audiovizuális előadáson lépnek párbeszédre zenéjével, emellett lesz egy zenetörténeti konferencia, valamint egy kiállítás is a Zenetudományi Intézet szervezésében. Ezt a gazdag, kéthetes fesztiválprogramot az év más időszakában, illetve vidéki városokban: Győrött, Pécsett, Szombathelyen és Szegeden megvalósuló programok teszik még teljesebbé.
Mi az első Kurtághoz fűződő élményed?
G. L.: Az 1977/78-as tanévben találkoztunk először a Schola Hungarica egyik próbáján. Ezeken az alkalmakon a kóruséneklés mellett elmélyültünk az egyházi zenében és a latin nyelvben, a gregorián kották értelmezésében és előadásában. Az összes kortárs magyar zeneszerző ide járt, ellesni Dobszay László szakmai tudását. Különleges, baráti műhely alakult ki ebből a korhatár nélküli társaságból, amelyet én zeneakadémistaként látogattam, Kurtág pedig felnőtt zeneszerzőként csatlakozott.
Kurtág zenéjéhez is a személyes kapcsolaton keresztül jutottál el?
G. L.: A zenéjével már jóval előbb találkoztam. A Játékokat például mindenki játszotta zongoraórákon, olyan alapvető anyagnak számított, mint a Mikrokozmosz. Hallottam Kurtág 1968-ban elkészült első főművét, a Bornemisza Péter mondásait is. Ezt a zenei ismeretséget mélyítette el később a személyes kapcsolat, különösen azok az alkalmak, amikor a fia, ifj. Kurtág György harsonadarabjait tanította nekem a lakásán.
Melyik Kurtág-mű áll a legközelebb hozzád?
G. L.: A Grabstein für Stephan, amelyet a 21. századi létélmény legtökéletesebb zenei lenyomatának tartok.
Milyen projekteken dolgoztatok a későbbiekben?
G. L.: A BMC Records által kiadott első Kurtág-lemezen az Hommage à Robert Schumann szerepelt 2001-ben. Azóta tíz albumot jelentettünk meg a műveiből, a Kurtág100 fesztivál ideje alatt pedig további kettő fog napvilágot látni: a Fin de partie és a Lichtenberg-dalok felvétele. Az egyik legnagyobb közös projektünk 2009-ben volt, amikor a BMC szervezésében elutaztunk több hétre Amerikába. A Carnegie Hallban került sor egy Kurtág-, Ligeti- és Eötvös-művekből összeállított koncertre, a Kurtág házaspár duókoncertjére, illetve egy mesterkurzusra. Kurtág 80. születésnapján, 2006-ban szerveztük az első ünnepi koncertet, akkor még a Zeneakadémián, majd ezek a hangversenyek a BMC épületébe helyeződtek át – a 2026-os Kurtág100 fesztiválba pedig a Müpát, a Zeneakadémiát, a Magyar Zene Házát és a Zenetudományi Intézetet is be tudtuk kapcsolni.
Hogyan fonódott össze Kurtág élete a BMC-vel?
G. L.: A 2010-es évek elején Kurtág Márta egyre többet betegeskedett, és 2014-ben egy svájci szanatóriumba utaztak, ahol nem érezték magukat otthonosan. Ekkor már elkészült a BMC épülete a Mátyás utcában, és felajánlottam nekik a professzori lakást, a hozzátartozó dolgozószobával. Itt nemcsak a könnyen elérhető orvosi ellátást tudtuk biztosítani számukra, hanem az alkotómunkájuk és a magánéletük zavartalanságát is. Minden adott ahhoz, hogy Kurtág komponálhasson és próbálhasson, vállaltuk a megírt művek feldolgozásának, archiválásának koordinációját is. Emellett majdnem minden este sor kerül egy vagy akár több koncertre, amelyet Kurtágék az első néhány évben műfajtól függetlenül látogattak. Mártát 2019-ben elveszítettük, de Kurtág azóta is rendszeresen beül a koncertekre, és megszakítás nélkül dolgozik. Az ő jelenléte és a nála megforduló művészek – nemritkán nemzetközi sztárok – munkája alapvető eleme a BMC szellemiségének. A beköltözésük az együttműködésünket is szorosabbra fűzte, ennek betetőzése a Kurtág100 fesztiválon bemutatásra kerülő második opera, a Die Stechardin, amely a BMC megrendelésére készült.
Milyen programokra számíthatunk a fesztiválon?
G. L.: A születésnapon, február 19-én a Müpában Víkingur Ólafsson játszik, a megelőző este tartják Nagy Dénes Kurtág töredékek című dokumentumfilmjének premierjét, másnap pedig a Die Stechardin ősbemutatóját. A Zeneakadémián két koncert lesz, ahol elhangzik például a Kafka-töredékek, Juliane Banse és Keller András előadásában. A BMC Koncerttermében olyan művészek lépnek majd fel, mint Pierre-Laurent Aimard, Benjamin Appl, Steven Isserlis, Fejérvári Zoltán, Perényi Miklós, Rohmann Ditta, Várjon Dénes vagy a Kelemen Kvartett. A Zene Háza Hangdómjában Kurtág rajzai különleges audiovizuális előadáson lépnek párbeszédre zenéjével, emellett lesz egy zenetörténeti konferencia, valamint egy kiállítás is a Zenetudományi Intézet szervezésében. Ezt a gazdag, kéthetes fesztiválprogramot az év más időszakában, illetve vidéki városokban: Győrött, Pécsett, Szombathelyen és Szegeden megvalósuló programok teszik még teljesebbé.