A Tosca a Szentmargitbányai Kőfejtő szabadtéri színpadán 2026. március 07. / Idén nyáron harminc éve visznek színre operákat a Fertő-tó partján, a Szentmargitbányai Kőfejtő szabadtéri színpadán. Minden évben egy produkcióra esik a választás, az idén a 2015-ben már nagy sikerrel játszott Tosca új rendezését láthatja a nagyközönség Európa egyik legimpozánsabb szabad- téri színpadán, egy szerelemmel, féltékenységgel, hatalmi vággyal és intrikákkal átszőtt, tragédiába fúló történetet. A produkció premierje 2026. július 15-én lesz. A Tosca az olasz operát 1890 és 1920 között forradalmasító stílus, az olasz realizmus kiváló példája. Mitológiai figurák vagy különböző uradalmak szerelmi történetei helyett a valós helyszínek, a hétköznapok és az emberi lélek sötét oldala kerülnek előtérbe. Puccini nemcsak utal az erőszakra, hanem meg is mutatja a színpadon, a drámai események szerves része például a gyilkosság, az öngyilkosság vagy egy meg­e­rő­szakolási kísérlet is. [kep3] Az amerikai rendező, Thaddeus Strassberger és az olasz jelmeztervező, Giuseppe Palella népszerű alkotópárosa korábban már két nagy sikerű előadással, 2021-ben a Turandottal Ázsia, 2024-ben pedig az Aidával Egyiptom csodás világát varázsolta a színpadra. Most pedig a barokk Rómába kalauzolja a nézőt, egy olyan világba, ahol a napóleoni háborúk idején a fény és az árnyék, a vallás tekintélye és a forradalmak előszele feszülnek egymásnak. A színpadképben megjelenik a Sant’Andrea della Valle bazilika, a Farnese-palota és az Angyalvár is. Köztudott, hogy az alkotópáros a koncepciójának megfogalmazása előtt mindig szívesen fedezi fel sze­mé­lyesen a cselekmény eredeti helyszíneit, és mélyül el történetükben. A produkció vizuálisan is a barokk Róma esztétikájához, így Caravaggio chiaroscurós technikájához (a fény és árnyék használata), a 17. század legünnepeltebb festőnője, Artemisia Gentileschi pszichológiai mélységeihez, a bolognai iskolát képviselő festő Domenichino letisztult kompozícióihoz és a szobrász Bernini teatralitásához igazodik. Borromini és Guarini építészete inspirálja a tereket, fókuszálva azok mélységére, a perspektívára és az árnyék hatására. Strassberger elmondása szerint a színpadra soha nem egyszerű háttérképként tekint, az mindig az aktív mesélő szerepébe bújik nála. Ebben a produkcióban a színpadi effektusok helyett a díszlet, a fény és a jelmezek összjátékára támaszkodik, a nagy teret pedig arra használja, hogy minél közelebb vigye a nézőkhöz a kor történelmi feszültségeit, a Vatikán hatalmi átrendeződését és a forradalmi szelek felerő­sö­dését. A világosság és sötétség, a fény és árnyék váltakozása tükröződik Palella jelmezterveiben is. A Tosca jelmezterveiben a barokk drámai pompáját a rá olyannyira jellemző realista részletgazdagsággal ötvözi. Jelmeztervei nemcsak látványosak, hanem hitelesek és korhűek is. A Puccini-operák specialistájaként ismert karmester, az olasz Valerio Galli a drámai feszültség és a zenei mélységek iránti finom érzékkel szólaltatja majd meg a kőfejtő különleges akusztikájában az olasz mester remekművét. Nemzetközi tapasztalattal rendelkező kiváló előadók lépnek a színpadra. A kőfejtő közönsége számára már ismert szopránok szólaltatják meg Floria Tosca szerepét, így a libanoni-kanadai énekesnő, Joyce El-Khoury, az ír származású Celine Byrne, valamint a kanadai Melissa Purnell. Cavaradossi szerepében három erőteljes tenort hallhatunk majd, a norvég Bror Magnus Tødenest, a kínai Yongzhao Yut és nem utolsósorban Pataki Adorjánt. Scarpia rendőrfőnök szerepén szintén hárman osztoznak, az örmény származású drámai bariton, Gevorg Hakobyan, a koreai származású Hansung Yoo és a szicíliai Marco Caria. Az ukrán származású Volodymyr Morozov és Nagy Zoltán két szerepen, Angelotti és a börtönőr szerepén osztoznak majd. Nagy Zoltán a 2024-es Aida produkció után tér vissza a kőfejtő színpadára. Az orosz Ivan Zinoviev és Ilia Kazakov basszus szintén két szerepet énekel majd, a sekrestyés, valamint Sciarrone rendőr szerepét. Mindketten szerepeltek már a kőfejtő korábbi produkcióiban. Az előadást júliusban és augusztusban összesen huszonkét alkalommal játsszák, júliusban fél kilenckor, augusztusban pedig nyolckor kezdenek. A beengedés azonban már fél hét, illetve hat órakor van, ezért érdemes korán érkezni, hogy megcsodálhassák a kőfejtő pazar kulisszáival a naplementét, és egy-két finom falattal és nedűvel alapozzák meg a jó hangulatot! Már most lehet készülni a következő szezonra is, amikor a rendező-jelmeztervező alkotópáros Giuseppe Verdi Rigolettójával tér vissza a kőfejtő színpadára, a zeneművészeti irányítást szintén Valerio Galli veszi majd kézbe.