Szaftos szavak
2014. október 24. / Dercsényi Dávid

Egy igazi infantilis Hollywoodból – Jason Bateman ráadásul most szabadon őrjönghet, hisz producere, rendezője, főszereplője is a filmjének. A végkifejlet persze nem egy Woody Allen-film, sőt, még egy Judd Apatow-ökörködés szintjét sem éri el.

Bateman már az alaphelyzettel sem törte össze magát: a 40 éves Guy Trillby (szinte bántóan filmkarakternek való név ez) benevez az Ame­ri­ká­ban oly népszerű, gyerekeknek fenntartott szóbetűző versenybe. Hogy miért, ez az ő titka, még a folyton a sarkában (és egyéb test­ré­szein) lihegő újságírónőnek sem árulja el. Időközben hozzá csapódik egy indiai fiú, akit Trillby kitartóan pokróc viselkedéssel próbál levakarni magáról.
Egy ilyen sztori számos helyen kínál elmélyülési lehetőséget: lehetne a humor zuhanyfüggönye mögött véresen leszámolni a túlzott amerikai verrsengéskultúrával, csodálatos karikatúrákat lehetne kanyarítani, akár a 40 évesek helykereséséről is lehetne beszélni, de Batemant mindez hidegen hagyja. És milyen jó, hogy meg se próbálja azt hazudni, hogy ő lenne a harmadik Coen testvér! Egy dolog érdekli őt: minél vaskosabb sértéseket vághasson a nénik és bácsik világához, törjön minél több álszent tabu, de semmi társadalomkritika, a puszta élvezet a lényeg, ahogy egy édes, 10 éves fiúcska ordenárébban beszél, mint egy kocsis. Ártatlan, angyalhajú gyermeki gonoszság és genyóság hatja át ezt a filmet – ha éretlen és kellően karcos vagy, mint a tavaszi körte, lesz pár jó perced.

DVD
Universal