Apropó szerelem 2015. január 01. / DD Ó, a művészet! Bearanyozza az életünk egén köröző sirályok halk panaszszavát és megédesíti létünk ürömmel leöntött habos tortáját. A művészet szép és nemes, mindig használ fogselymet, a madarakkal fekszik, és árveréseken kél el. A művészeket meg szép emberek játsszák. Igaz, Juliette Binoche immár átlényegült Bochkor Gábor-imitátorrá, Clive Owen pedig feltűnően Dr. House-osra van fésülve. De hogy ez a művészet mennyi bajt tud okozni! Fellöki az elsős gimnazistákat, kiönti a tejet, csúnyán beszél. A művészet nagyon fontos. Ezért versenyeztetni kel őket, na, melyik a fontosabb, a szó vagy a kép, a képzőművészet vagy az irodalom? Szinte mintha egy KLIK-es tankönyvben lennénk! Jobbat kérdezek: az alkoholista, világfájdalmas író összejön-e az ízületi gyulladástól szenvedő festőnővel? Mert az igazi fájdalom nem a testé, hanem a léleké, a magányé... További szuper kérdések: akkor itt most a szerelem vagy a művészet lett úgy lebutítva, hogy Berki Krisztián hozzá képest egy Nagy Fermat-sejtés? A korábban művészi értékű filmeket is vállaló Owen és Binoche mégis mit látott ebben a bérszámfejtő-elégiában? Tényleg olyan nehéz megállni, hogy a Holt költők társaságától kezdve egy sor kedves filmet ne emeljünk a naplemente előtt tógában hárfázó nacsasszony olaj-vászon univerzumába? Tényleg olyan fontos mozgóképes találkahelyet biztosítani a szalvétagyűjtő és emlékkönyvíró, a farpofájára Coelhót tetováló és az Oravecz Nóra-sorokkal lelki életet élők első randijára? Mert ha igen, hát itt van. Apropó szerelem (12) (Words and Pictures) Amerikai-angolai, feliratos film Rendező: Fred Schepisi Szereplők: Clive Owen, Juliette Binoche, Bruce Davison, Amy Brenneman 111 perc Forgalmazó: Cinetel Bemutató: 01. 01. |