Álom és képzelet – Roger Muraro a Fesztiválzenekarnál 2015. január 08. / Egy véletlen folytán került közel a zenéhez, és autodidakta módon képezte magát azon a hangszeren, amely végül világhírűvé tette. Roger Muraro francia zongoraművész a Budapesti Fesztiválzenekarral játszik együtt decemberben egy olyan műben, amiben igazán otthon érzi magát, és amit itthon nagyon ritkán lehet hallani. Messiaen Turangalílá-szimfóniája másodszor csendül fel magyar előadásban. A futballcsapatban már nem volt hely, ezért a szülei jobb híján a helyi zenekarba íratták be fiukat, Roger Murarót, aki akkor szaxofonon kezdett játszani. A konzervatóriumban is kitartott a hangszere mellett, de a zongora is vonzotta, ezért közben autodidakta módon azzal is elkezdett ismerkedni. Ez hamar feltűnt a tanárainak is, egy zongoraversenyen pedig, ahol akkor még nem ért el semmilyen eredményt, felkeltette az érdeklődését Olivier Messiaen feleségének, Yvonne Loriodnak, aki a szárnyai alá vette a Párizsi Konzervatóriumban. Muraro így ismerkedett meg Messiaen világával, és igen hamar a francia zeneszerző egyik legautentikusabb tolmácsolójává nőtte ki magát. Egyik koncertje után a zeneszerző maga gratulált neki. Dicsérte káprázatos technikáját, mesteri játékát, a hangzás minőségét, a benne rejlő érzelmeket és a hitet. Később a Messiaen-életmű valamennyi szólózongorára írott művét lemezre játszotta: a hét CD-ből álló album 2001-ben jelent meg. Ezért több nívós díjat is kapott, köztük a neves francia szaklap, a Diapason díját, az Arany Hangvillát, amelyet mindig a hónap legjobb komolyzenei CD-jének ítélnek oda. Ennek az elismerésnek örülhetett júliusban Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar is Mahler V. szimfóniájának felvételéért. Muraro zongoraművészi pályájához nagy nemzetközi versenygyőzelmek fűződnek, egyebek mellett megnyerte a moszkvai Csajkovszkij- és a pármai Liszt-versenyt is. Muraro megható őszinteséggel játssza azoknak a zeneszerzőknek a műveit, akik szabad utat hagynak a képzeletnek, a gyermekkori emlékeknek és az álmoknak. Széles repertoárjának pillérei közé tartoznak Muszorgszkij, Ravel, Albeniz, Rahmanyinov, Debussy, valamint Beethoven, Chopin, Liszt és Schumann művei. A Budapesti Fesztiválzenekarral decemberben egy Magyarországon igen ritkán játszott műben (ez lesz a valaha volt második magyar előadás), Messiaen Turangalílá-szimfóniájában hallhatjuk majd improvizatív játékát, amelyben madárhangszerű effektek bukkannak majd fel. Messiaen így ragadta meg a darab lényegét: „Turangalíla tehát egyszerre mindent jelent: szerelmi dalt, himnuszt a boldogsághoz, időhöz, mozgáshoz, élethez és halálhoz.”. A zongora, a zenekar és a karmester Fischer Iván mellett még egy fontos szereplője van a műnek: az ondes martenot nevű elektronikus hangszer, amely rendkívüli hangterjedelmével, folyamatos glisszandóval, a legnagyobb zenekaron is átütő, mégis emberi hangszínével afféle isteni figuraként veszi ki a részét a zenei történésekből. A nagyszabású, majd’ másfél órás, hatalmas apparátuson megszólaló szimfóniát bostoni ősbemutatóján Leonard Bernstein vezényelte. December 12-13-14. Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem |