2015. január 10. / Szepesi Krisztina
Bakos Edit 2005 óta ügyvezető igazgatója az Uránia Nemzeti Filmszínháznak, de már 2001-ben is részt vett a mozi jövőjének tervezésében. Az igazgatónő azt mondja, azért lett mostanra ilyen sokszínű, a filmeken túlmutató a filmszínház kínálata, mert alkalmazkodni kellett a körülöttünk történő változásokhoz, hogy fenntartsák a nézők érdeklődését.
Hogyan kezdte meg vezetői munkáját 2005-ben?
B. E.: Célul tűztük ki, hogy az Uránia olyan mozi legyen, amely nemzeti filmszínházként éppolyan kiemelten foglalkozik a magyar és nemzetközi, kortárs és klasszikus filmértékekkel, mint ahogyan a Nemzeti Színház vagy az Operaház a színház, a zene és a tánc műfajában teszi ezt. Időközben azonban változott a környezet, és mára ahhoz, hogy az emberek eljöjjenek a moziba, nem elég pusztán műsorra tűzni a filmet. Kezdetben is gazdag filmműsorral vártuk a nézőket, de mára valamit – eseményeket, rendezvényeket, kiállításokat, játékokat – kell szervezni egy-egy új filmbemutató köré ahhoz, hogy felfigyeljenek rá. Az Art Mozi Egyesület elnökeként pedig látom, hogy ez az összes hazai „art” mozinál feltétel. A multiplexek mellett a hagyományos mozik csak úgy tudnak megmaradni, ha valami mást is nyújtanak, ha olyan kulturális központtá válnak, ahol értékes, érdekes programok várják a nézőt a filmeken túl is. Ebben segített nekünk a modern technika, a digitalizálás. 2010 óta, amikorra mi is digitalizáltuk a Dísztermünket, és szerződést kötöttünk a New York-i Metropolitan Opera előadásaira, minden évad teljes programját közvetítjük. Fantasztikus élmény a legnagyobb világsztárok főszereplésével előadott operákat az eredeti előadással egy időben mozivásznon látni! Óriási volt az operarajongók érdeklődése. A sikerre való tekintettel pedig elkezdtük bővíteni a kínálatunkat, először balettelőadásokkal. A Bolsoj Balett teljes évadát közvetítettük, amit kis kihagyás után folytatunk, így 2015-ben is láthatók lesznek a társulat előadásai az Urániában. De ugyanilyen különleges programok például a Shakespeare-darabok hagyományos előadásai a Globe Színházból vagy a Londoni Nemzeti Színház kortárs értelmezésű előadásai is. Jövőre igyekszünk még tovább bővíteni a kínálatot.
Év elején már virtuális tárlatvezetéseket is tartottak az oslói Munch Múzeumban.
B. E.: 2013-ban kezdtük a híres Leonardo-kiállítással a londoni National Galleryból, amit több jelentős alkotó (Manet, Vermer) tárlata követett, december közepén pedig bemutattuk a Vatikáni Múzeumot 3D-ben, ami szinte nagyobb élmény, mintha élőben látnánk a világ művészettörténetének ott található, felbecsülhetetlen darabjait. Évekkel ezelőtt jártam a Sixtus-kápolnában és emlékszem, majd’ kitört a nyakam, hogy a jó néhány méter magasságban lévő óriási freskókat láthassam. Itt most nemcsak térhatásban, de egészen közelről tanulmányozhatják a nézők a műveket.
Az ünnepek között minden napra jut egy program.
B. E.: December 21-én vetítjük élőben a Bolsoj Balett A diótörő előadását, majd 26-tól szilveszterig sorban a szentpétervári Mariinszkij Balett Diótörőjét, a Globe Színház Szentivánéji álmát, A Három Tenor népszerű műsorát Rómából, amely a 1990-es felvétel digitalizált változata, illetve a két operasztár, Anna Netrebko és Dimitrij Hvorosztovszkij koncertjét a moszkvai Vörös Térről. December 31-én este pedig a Berlini Filharmonikusok szilveszteri gálakoncertjét láthatják-hallhatják vendégeink élőben.
És természetesen játék- és dokumentumfilmeket is vetítenek egész évben.
B. E.: Műsorunkon mindig vannak olyan filmek is, amelyek csak nálunk láthatók, és olyan dokumentumfilmeket is vetítünk, melyek az egyszeri tévés megjelenéssel nem kerülnek kellő reflektorfénybe. Számtalan különböző szervezésű filmklubban beszélgethetnek a nézők a látott alkotásokról. Fontosnak tartjuk, hogy a klasszikus magyar filmkincset is megmutassuk a fiatalabb generációnak. A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti tagozata kezdeményezésére kiválasztott 53 legjobbnak tartott magyar játékfilmet az MMA támogatásával 2013-tól hetente filmklub formában, tematikus összeállításokban műsorra tűztük. Ezt folytattuk ez év novemberétől a magyar dokumentumfilmekkel, melyekből olyan sok jót találtak, hogy százra bővült a lista. Ezekre a programokra gimnáziumi és egyetemi csoportok jöhetnek el ingyenesen, de az utcáról is jönnek érdeklődők, hiszen ezek a filmek nemcsak megszületésük idején feszegették a falakat, de ma is izgalmasak. Az Uránia Filmnapokat januárban már harmadszorra rendezzük meg. Sajátos „filmszemle” ez, amely nem az aktuális filmtermésre koncentrál, hanem láttatni kívánja a megszületett filmértékeket, méghozzá minden évben más nézőpontból: első évben a filmhang és a filmzene, aztán az operatőri munka volt az a mágnes, ami a sokféle filmet összegyűjtötte. 2015 januárjában a migráció lesz a téma, hiszen több olyan sorfordító korszaka volt történelmünknek, amikor előkerült ez a kérdés, a világháborúktól egészen a rendszerváltozásig. Annak megválaszolására pedig, hogy kényszer, szabadságvágy vagy gazdasági okok befolyásolták az ország elhagyását vagy a népességcserét, a magyar filmeket hívjuk segítségül.
A magyar kínálat mellé érkeznek nemzetközi bemutatók is.
B. E.: A sűrű és sokszínű programunkhoz hozzájárulnak a külföldi filmalkotások is. Sok érdekes film várható a közeljövőben, például az Eszeveszett mesék című argentin-spanyol, fergeteges vígjáték, amely ahol bemutatták, nagy sikert aratott. További kínálatunk egy angol vígjáték, a Büszkeség és bányászélet. A Thatcher idejében játszódó történetben a bányászok szakszervezetének sztrájkját támogatni szándékozik a Büszkeség Menetének néhány lelkes aktivistája, amiből humoros szituációk adódnak. De lesznek vallásos tematikájú filmek is, s a gyerekeknek kínált filmprogramban láthatnak premiert is, a világutazó mackóról szóló Paddingtont. És természetesen januárban folytatódnak a magyar filmbemutatók, mint ahogy eseményeinkhez kapcsolódóan jövőre is helyet adunk DVD- és könyvbemutatóknak, fotó- és plakátkiállításoknak, koncerteknek, zenés délutánoknak is.
Hogyan kezdte meg vezetői munkáját 2005-ben?
B. E.: Célul tűztük ki, hogy az Uránia olyan mozi legyen, amely nemzeti filmszínházként éppolyan kiemelten foglalkozik a magyar és nemzetközi, kortárs és klasszikus filmértékekkel, mint ahogyan a Nemzeti Színház vagy az Operaház a színház, a zene és a tánc műfajában teszi ezt. Időközben azonban változott a környezet, és mára ahhoz, hogy az emberek eljöjjenek a moziba, nem elég pusztán műsorra tűzni a filmet. Kezdetben is gazdag filmműsorral vártuk a nézőket, de mára valamit – eseményeket, rendezvényeket, kiállításokat, játékokat – kell szervezni egy-egy új filmbemutató köré ahhoz, hogy felfigyeljenek rá. Az Art Mozi Egyesület elnökeként pedig látom, hogy ez az összes hazai „art” mozinál feltétel. A multiplexek mellett a hagyományos mozik csak úgy tudnak megmaradni, ha valami mást is nyújtanak, ha olyan kulturális központtá válnak, ahol értékes, érdekes programok várják a nézőt a filmeken túl is. Ebben segített nekünk a modern technika, a digitalizálás. 2010 óta, amikorra mi is digitalizáltuk a Dísztermünket, és szerződést kötöttünk a New York-i Metropolitan Opera előadásaira, minden évad teljes programját közvetítjük. Fantasztikus élmény a legnagyobb világsztárok főszereplésével előadott operákat az eredeti előadással egy időben mozivásznon látni! Óriási volt az operarajongók érdeklődése. A sikerre való tekintettel pedig elkezdtük bővíteni a kínálatunkat, először balettelőadásokkal. A Bolsoj Balett teljes évadát közvetítettük, amit kis kihagyás után folytatunk, így 2015-ben is láthatók lesznek a társulat előadásai az Urániában. De ugyanilyen különleges programok például a Shakespeare-darabok hagyományos előadásai a Globe Színházból vagy a Londoni Nemzeti Színház kortárs értelmezésű előadásai is. Jövőre igyekszünk még tovább bővíteni a kínálatot.
Év elején már virtuális tárlatvezetéseket is tartottak az oslói Munch Múzeumban.
B. E.: 2013-ban kezdtük a híres Leonardo-kiállítással a londoni National Galleryból, amit több jelentős alkotó (Manet, Vermer) tárlata követett, december közepén pedig bemutattuk a Vatikáni Múzeumot 3D-ben, ami szinte nagyobb élmény, mintha élőben látnánk a világ művészettörténetének ott található, felbecsülhetetlen darabjait. Évekkel ezelőtt jártam a Sixtus-kápolnában és emlékszem, majd’ kitört a nyakam, hogy a jó néhány méter magasságban lévő óriási freskókat láthassam. Itt most nemcsak térhatásban, de egészen közelről tanulmányozhatják a nézők a műveket.
Az ünnepek között minden napra jut egy program.
B. E.: December 21-én vetítjük élőben a Bolsoj Balett A diótörő előadását, majd 26-tól szilveszterig sorban a szentpétervári Mariinszkij Balett Diótörőjét, a Globe Színház Szentivánéji álmát, A Három Tenor népszerű műsorát Rómából, amely a 1990-es felvétel digitalizált változata, illetve a két operasztár, Anna Netrebko és Dimitrij Hvorosztovszkij koncertjét a moszkvai Vörös Térről. December 31-én este pedig a Berlini Filharmonikusok szilveszteri gálakoncertjét láthatják-hallhatják vendégeink élőben.
És természetesen játék- és dokumentumfilmeket is vetítenek egész évben.
B. E.: Műsorunkon mindig vannak olyan filmek is, amelyek csak nálunk láthatók, és olyan dokumentumfilmeket is vetítünk, melyek az egyszeri tévés megjelenéssel nem kerülnek kellő reflektorfénybe. Számtalan különböző szervezésű filmklubban beszélgethetnek a nézők a látott alkotásokról. Fontosnak tartjuk, hogy a klasszikus magyar filmkincset is megmutassuk a fiatalabb generációnak. A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti tagozata kezdeményezésére kiválasztott 53 legjobbnak tartott magyar játékfilmet az MMA támogatásával 2013-tól hetente filmklub formában, tematikus összeállításokban műsorra tűztük. Ezt folytattuk ez év novemberétől a magyar dokumentumfilmekkel, melyekből olyan sok jót találtak, hogy százra bővült a lista. Ezekre a programokra gimnáziumi és egyetemi csoportok jöhetnek el ingyenesen, de az utcáról is jönnek érdeklődők, hiszen ezek a filmek nemcsak megszületésük idején feszegették a falakat, de ma is izgalmasak. Az Uránia Filmnapokat januárban már harmadszorra rendezzük meg. Sajátos „filmszemle” ez, amely nem az aktuális filmtermésre koncentrál, hanem láttatni kívánja a megszületett filmértékeket, méghozzá minden évben más nézőpontból: első évben a filmhang és a filmzene, aztán az operatőri munka volt az a mágnes, ami a sokféle filmet összegyűjtötte. 2015 januárjában a migráció lesz a téma, hiszen több olyan sorfordító korszaka volt történelmünknek, amikor előkerült ez a kérdés, a világháborúktól egészen a rendszerváltozásig. Annak megválaszolására pedig, hogy kényszer, szabadságvágy vagy gazdasági okok befolyásolták az ország elhagyását vagy a népességcserét, a magyar filmeket hívjuk segítségül.
A magyar kínálat mellé érkeznek nemzetközi bemutatók is.
B. E.: A sűrű és sokszínű programunkhoz hozzájárulnak a külföldi filmalkotások is. Sok érdekes film várható a közeljövőben, például az Eszeveszett mesék című argentin-spanyol, fergeteges vígjáték, amely ahol bemutatták, nagy sikert aratott. További kínálatunk egy angol vígjáték, a Büszkeség és bányászélet. A Thatcher idejében játszódó történetben a bányászok szakszervezetének sztrájkját támogatni szándékozik a Büszkeség Menetének néhány lelkes aktivistája, amiből humoros szituációk adódnak. De lesznek vallásos tematikájú filmek is, s a gyerekeknek kínált filmprogramban láthatnak premiert is, a világutazó mackóról szóló Paddingtont. És természetesen januárban folytatódnak a magyar filmbemutatók, mint ahogy eseményeinkhez kapcsolódóan jövőre is helyet adunk DVD- és könyvbemutatóknak, fotó- és plakátkiállításoknak, koncerteknek, zenés délutánoknak is.