Sok műhelymunka, még több újmédia és támogatás
2015. február 18. / Pavlovics Ágota

A közmédia átalakítása öles léptekkel halad. A kulturális műsorokat érintő változásokról Doncsev Andrással, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kulturális főszerkesztőségének vezetőjével beszélgettünk. Két legyet ütöttünk egy csapásra, hiszen a szakember a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökeke is, így megkérdezhettük, milyen pályázati lehetőségeket kínál a Cseh Tamás Program.

Bő három hónapja nevezték ki az MTVA kulturális fő­szer­kesz­tő­sé­gé­nek vezetőjévé. Milyen ambícióval vágott bele a munkába?
D. A.: Bölcsész vagyok, az eddigi szakmai életem során folyamatosan a kultúra valamelyik területén dolgoztam. A felkérést pedig azért vál­lal­tam el, mert rendkívül vonzónak találtam a feladatot, hogy részt vegyek a köztelevízió hosszú távú átalakításában, a megújuló prog­ram­struk­túra kialakításában, végül, de nem utolsósorban sok, jó nézettségű mű­sor létrehozásában.

Hogyan működik a gyakorlatban az Ön által vezetett kulturális fő­szer­kesz­tőség?
D. A.: A kulturális főszerkesztőség alapegység, ahol egy csapat állít elő műsorokat, amelyeket elhelyeznek a megfelelő csatornákra. A het­ven­fős szerkesztőség az M1 és a Duna Televízió mellett a Kossuth és a Bartók Rádió számára is készít műsorokat, vagyis rádiós és tévés kollégák is dolgoznak nálunk. Korábban nem volt szorosan vett mű­hely­mun­ka, ami nélkül nincs színvonalas végeredmény, ezért rendkívül fontos, hogy a főszerkesztőségek újraalakulása ezt ismét lehetővé teszi. Ami pedig a napi működést illeti, ha egy tévés kolléga egy ismert külföldi művésszel készít anyagot, akkor a napi produkciós értekezleten az információt megoszthatja a többi főszerkesztőséggel, ideértve a rádiós kollégákat is, hiszen a hanganyagot az ő műsorukba is be lehet szerkeszteni.

Mondana példaként egy műsort és hozzá köthető nevet a kulturális főszerkesztőség új produkciói közül?
D. A.: Január 1-jétől Ugron Zsolna írónő, televíziós és kommunikációs szakember nálunk dolgozik. A kiváló médiaszakember vezeti azt az ősztől adásba kerülő riportsorozatot, melynek célja, hogy bemutassuk a nemzet nagyjait, legyen szó színészekről, muzsikusokról, vagy sportolókról.
Érdekes ellentmondás: miközben generációk nőttek fel, akik számára rendkívül fontos a vizualitás, a fiatalok nem néznek televíziót. Hogyan lehet őket a képernyők elé vonzani?
D. A.: Umberto Eco már 1983-ban megalkotta a neotelevízió fogalmát, és azt mondta, az új televíziózás gyakorlatának kialakítása lesz a 21. század egyik legnagyobb kihívása. Szemben a klasszikus te­le­ví­zió­zás­sal az új televíziózás a valóságot sugallja, miközben a valóság és a fikció alaposan keveredik benne. Rengeteg az információ, de nincs szűrő. Ki mondja meg, mi a hiteles? A gyerekek nem kíváncsiak arra, hogy a televízióban valaki megmondja nekik, mit kell, hogy gondoljanak valamiről vagy valakiről. Számukra a közösségi oldalakon keresztül a barátaik hitelesítik az információkat. Innen kell visszahozni a televíziózást a fiatalok életébe, miközben arra is ügyelnünk kell, hogy mindenkit kiszolgáljunk. Például a korábban említett, a nemzet nagyjait bemutató sorozatunk elkészítése nem kis körültekintést igénylő feladat. Úgy kell megfogalmaznunk a mondanivalónkat, hogy a fiatalokat is kíváncsivá tegyük, és az idősebb nézők számára is érdekes legyen a tartalom. A fiatalok médiahasználati szokásait szem előtt tartva szeretném előtérbe helyezni az újmédiát. Olyan műsorokban gondolkozom, amelyeknél hangsúlyozottan megjelenik az online felület is, amin keresztül be lehet húzni azokat is, akik korábban nem néztek televíziót. Ennek, ahogy a közösségi oldalak népszerűségének is, alapfeltétele a sze­mé­lyes­ség. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy egy koncert helyszínén az átélt élmény hatása alatt milyen szívesen vásároljuk meg az előadó lemezét.

Apropó fiatalok. Hogy látja, az MTVA-nál betöltött pozíciójának köszönhetően mivel segítheti az NKA alelnökeként végzett munkáját?
D. A.: Az NKA-s és MTVA-s pozícióim betöltésében ritka jó lehetőséget látok, elég csak a Cseh Tamás Programra gondolni. A Program célja a könnyűzenei utánpótlás támogatása, a színvonalas produkciók fellépési lehetőségeinek segítése, a muzsikusok külföldi népszerűsítésének elindítása. A nyolc alprogramból álló Program finanszírozását a szerzői jogról szóló törvény teszi lehetővé, ami arról rendelkezik, hogy a jogosultak érdekében kulturális célra kell felhasználni az üres adathordozók után szedett jogdíjakból származó bevétel 25%-át. Nyilván adhat vitára okot, hogy a pályázók közül ki kapott érdemei szerint, illetve ki nem érdemelt volna támogatást, de ezt majd a nézők eldöntik. A mi feladatunk, hogy megmutassuk a televízióban is, mit tudnak az általunk támogatásra méltónak ítélt fiatalok.

Mekkora volt az érdeklődés? Hány pályázatból választották ki a nyerteseket?
D. A.: A Cseh Tamás Program első alprogramja kiírására 201 pályázat érkezett, ebből a testület 42 előadót, illetve zenekart talált támogatásra méltónak összesen közel nyolcvanmillió forint értékben. A műfajok palettája széles, az elektro-pop, jazz, népzene, reggae, rock, világzene művelői egyformán képviseltetik magukat. A második alprogram célja a vidéki könnyűzenei klubok programjainak támogatása. A beérkezett 60 pályázat közül 49 klub kapott támogatást közel kilencvenmillió forint értékben. A pályakezdő, fiatal együttesek, előadóművészek előzenekarként való élőzenei fellépéseit segítő kiírásra 22 pályázat érkezett, ezekből 18-at támogatott a Zenei Kollégium összesen közel ötvenhatmillió forint értékben. A médiatámogatási alprogramon belül a kollégium olyan nem országos lefedettségű vagy vételkörzetű – helyi vagy kisközösségi – rádiókban és televíziókban induló vagy már futó műsorokat kívánt támogatni, amelyek a magyar könnyűzenével foglalkoznak, és a támogatásnak köszönhetően helyet biztosítanak a Cseh Tamás Programnak. A kollégium célja, hogy megyénként legalább egy médium részesüljön támogatásban az országos lefedettség érdekében, ezért 19 pályázat összesen közel hat­van­mil­lió forint támogatásban részesült. A Program 2015-ben folytatódik.