A gyilkos bennem él
2015. február 27. / Gulya István

Bepillantást nyerünk egy pszichopata agyába – és nem érezzük magunkat jól tőle. Nagyon nem. De hát léteznek olyan filmek, ahol nincs kivel azonosulni, nincs kit szeretni, az ember ké­nyel­met­lenül érzi magát, és bár értékeli egy beteg elme kidolgozott kórtanát, azért nem tetszik neki.

A gyilkos bennem él Jim Thompson (életében jobbára visszhangtalan maradt) amerikai krimiíró noirjából született, több nekirugaszkodás után. A könyvet először a hetvenes években adaptálta Burt Kennedy rendező vérszegény eredménnyel, az újabb adaptáció pedig elsőként Andrew Dominik (Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford) asztalán landolt – az angol filmfesztivál-kedvenchez, Michael Win­terbottomhoz (Csodaország, Ezen a világon, Bikatöke) csak ezu­tán került.
Meglehet, Winterbottom tanácstalansága vezetett oda – vagy a haverság –, hogy egy amerikai rendezőkollégáját, John Currant (Színes fátyol, Stone) kérte fel forgatókönyvírásra. Ennek eredményeként meg­le­he­tő­sen felemás szkript született, amiben a meghatározó fordulatok és mellékszereplők súlytalanok, míg a központi figura alaposan meg­raj­zolt. Nyilván ez érdekelte őket mint rendezőket. Az ötvenes években játszódó sztori szerint a texasi kisvárosi seriffhelyettes (Casey Affleck) csinos párja (Kate Hudson) mellett tengeti déliesen unalmas napjait, mígnem a városka szélén tanyát verő szép szajhával (Jessica Alba) erősen perverz liezonba bonyolódik, s kitalálják, megzsarolják a helyi potentátot (Ned Beatty) jelentős bevétel reményében. Ter­mé­sze­te­sen a dolgok egészen másképpen alakulnak – ám a váratlan eseményeket nem külső malőrök eredményezik, hanem az alseriff személye. A fickó ugyanis dühöngő sorozatgyilkos, egészen egyszerűen egy állat.
A gyilkos bennem él erénye (ha lehet erényről beszélni egy szadista dúvad esetében), hogy a főszereplőt félelmetesen pontosan mutatja be, a (beteg) mutatványt pedig az Affleck öcs hibátlanul prezentálja. Szinte nőiesen elhaló, lágy és finom hangja hátborzongató kontrasztot alkot tomboló embertelenségével, például amikor módszeres alapossággal ver péppé egy nőt (a kamera hosszas részletességgel mutatja, igazán kellemetlen jelenet). Jellemfejlődésről vagy meglepő csavarról nem tudunk beszámolni, a film inkább egy sorozatgyilkos természetrajza, zseniális Affleck-alakítással.

DVD
Cinetel