Róza – Karinthy Színház
2015. március 15. / Bóta Gábor

Rákosszentmihályon pénzért eltagadni vágyott zabigyerekeket nevel Róza, aki jólelkű, fifikás szélhámos. Szereti mások számára nagy leleményességgel és bámulatos emberismerettel elrendezni a dolgokat. Ránézésre tudja, kivel hogyan kell bánni.

Helyzetfelismerése páratlan. Ha kell, kőkemény és rettenthetetlenül tán­to­rít­ha­tat­lan. Máskor vajra kenhetően szelíd, már-már mé­zes­má­zos. Olykor igencsak őszintén megmondja a magáét, ha pedig azt látja célravezetőnek, akkor színlel, köntörfalaz és mismásol.
A Karinthy Színházban bemutatott Lengyel Menyhért-darab ju­ta­lom­já­ték Almási Évának, miközben másoknak is jó lehetőséget biztosít. Benedek Miklós rendező felturbózta a színészek játékkedvét, be­in­dí­tot­ta a fantáziájukat. Fiával, Benedek Alberttel át is írta a darabot, más Lengyel-művekből is elcsent szövegeket. Furcsa darab ez, mert szól az elszegényedésről, azzal, hogy csaknem mindenkinek meg kell tanulnia a képmutatás mesterségét, a hadoválás képességét, annak érdekében, hogy felszínen maradjon. Ugyanakkor kicsit cukros, ró­zsa­szín­be hajló mesevilág is, melybe csak áttételesen tör be a brutális valóság. Vagyis elsősorban a könnyed szórakoztatás a cél. Miközben egy polgári család lecsúszása, az ügyeskedés annak érdekében, hogy ez a folyamat valahogy megállítható legyen, ma is fe­ne­mód ak­tuá­lisnak tűnik. A történet szerint az illető családban van egy megesett lány, akinek zabigyerekét kiadták Rózának, ő hasonló csemetékből, pénzért, többet is átvett megőrzésre. Éppen a pénzt jön bevasalni, ami nincs, sebtében adódik ellenben egy gazdag vőlegényjelölt.
Róla aztán kiderül, hogy neki is van zabigyereke, meg egy zord atyja, ebből adódik a temérdek mulatságos konfliktus, és félő, hogy az egész frigyből nem lesz semmi. De Róza nagy invencióval mindent elrendez. Almási egy ösztönösen is jó életismerőt játszik. Aki kapásból tudja, mi az ábra, mi a teendő. Virtuózan hidegből melegbe ránt minket, gunyorosan komédiázik. Jók ehhez a partnerei. A megesett lány anyját Murányi Tünde adja, megmutatja, milyen az, amikor valaki fenn az ernyő, nincsen kas alapon megátalkodottan nagyzol. A lánya, Szabó Erika alakításában, tehetséges tanuló a képmutatásban. Szanitter Dávid a zabigyerek apja, úriembernek mutatkozni akaró fickó, aki a haverjának ajánlja némi kis beavató etyepetyére azt a nőt, akitől neki született általa félredobott gyereke. A haver, Rábavölgyi Tamás megformálásában, az a mulya, majd kinyíló csipájú srác, aki belehabarodik a lányba. Dengyel Iván a mordon apa, őt Róza kellő rafinériával alaposan megpuhítja. Eke Angéla a mindent látó, gesztusokkal, mimikával véleményező szobalány. Széles Tamás nyílt színi tapsot arat egy fennhéjázó bútorárusként.
Ebben a darabban mindenki megéri a pénzét, de senkire nem lehet igazán haragudni. Ez egy fölöttébb megbocsátó produkció.