Egy szépülő ház identitásukat kitartóan őrző emberekkel 2015. augusztus 28. / Pavlovics Ágota A legenda szerint az őshazából menekülve az örmények ősei lapokra szedték a Bibliát, szétosztották maguk között, és amikor új helyen ismét együtt lehettek, összerakták a könyvet. Ez volt az ő népszámlálásuk. Napjainkban nem nagy a hazai örmény közösség, ám tiszteletre méltó kitartással dolgoznak azon, hogy többen legyenek, hogy együtt ünnepeljék szentjeiket, őrizzék hagyományaikat. A közösség egyik motorja Zakariás Antal Dirán, az Örmény Katolikus Lelkészség gondnoka, aki csendes szívóssággal tevékenykedik a Gellérthegy oldalában megbújó épületben. Vele beszélgettünk. Beszélgetésünk szomorú apropója az 1915-ös törökországi örmény genocídium százéves évfordulója. Z. A. D.: A genocídiumi megemlékezés kimagasló eseménye volt a XIX. Nerszesz Bedrosz örmény katolikus pátriárka által celebrált szentmise a budapesti Szent István-bazilikában. A jeles eseményre május 23-án zsúfolásig megtelt a templom. Mikor alakult az Örmény Katolikus Egyházközség? Z. A. D.: A trianoni döntés az erdélyi, elmagyarosodott örmények számára is komoly változást jelentett, ekkor települtek át nagy számban Magyarországra, sokan Budapestre. 1922-ben alakult meg a Budapesti Örmény Katolikus Egyházközség. Az első lelkipásztorokat a velencei mechitaristák (örmény katolikus férfi szerzetesrend) küldték. 1934-ben bécsi mechitaristák érkeztek, az istentiszteleteket a budapesti Bazilika Szent Lipót-kápolnájában tartották. Több belvárosi kitérő után 1979-ben talált otthonra a Lelkészség, immár egy, a tulajdonába került épületben, a XI. kerületi Orlay utcában. Az épület földszintjéhez kapcsolódóan Ázbej Sándor Ybl-díjas építész tervei szerint kapott méltó helyet a kápolna. A középső szinten az iroda és a fogadótermek vannak, a legfelső szinten pedig az örmény egyházi és történelmi műtárgyak gyűjteménye látható. A Kádár Dániel atya milyen szerepet játszott a magyar-örmények életében, akinek fiatalkori portréja a kápolnában látható? Z. A. D.: Kádár Dániel Antal 1916-ban, Szamosújváron született. 1936-tól filozófiai és teológiai tanulmányokat végzett a bécsi Mechitarista rendházban, 1940-ben szentelték pappá. 1944-ben jött Budapestre, majd a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség vezetője lett. Az Orlay utcai épületet részben saját vagyona feláldozásával teremtette meg. Az ő szervezésében épült meg a kápolna, ő alapította az örmény múzeumot, levéltárat és könyvtárat. 1988-ban bekövetkezett halála óriási veszteség, Kádár Dániel olyan kisugárzású ember volt, aki maga köré tudta gyűjteni a közösség tagjait. Kinek a munkája a kápolna oltárképe? Z. A. D.: Az oltárképet Klimcsák Miklós, Szlovákiában élő művész festette al secco eljárással, vagyis a falat burkoló száraz vakolatra történő festéssel. Középen Mária a kisdeddel, két oldalt egy-egy örmény kolostor képe látható. Oldalt egy nagyobb képen Mechitar imádkozik a szűzanyához, örmény asszonyok körében, háttérben a római székesegyház. Az orgona mögött vallási jelenteteket mutató keleties hármas kép található. Alkotója ismeretlen, de egyiken látható a mechitaristák címere, ami ilyen irányú származásra utal. Tavaly megnyitották a nagyközönség előtt értékes műtárgyakból álló gyűjteményüket. Z. A. D.: 2014. október 1-jén nyitottuk meg a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség felújított és újrarendezett muzeális gyűjteményét. Itt őrizzük a közel 100 év alatt összegyűjtött örmény egyházi és civil tárgyakat, könyvgyűjteményt. A gyűjtemény látványos részét képezik a vitrinekben elhelyezett díszes miseruhák. A falakon portrék láthatók (XII. Piusz pápa, Agadzsanjan bíboros, mechitarista papok). Az 1915-ös törökországi örmény genocídium emlékét is őrzi a kiállítás, domináns szerepet kaptak a miseruhák, arra utalva, hogy az örményeket keresztény vallásuk miatt üldözték. Külön vitrin készült a magyar-örmény szabadságharcosok emlékére. Az egyik terem berendezett polgári lakószobát mutat be, láthatóvá téve, milyen körülmények között éltek a polgárosodó örmény családok a XIX. század végén, a XX. század elején. Ezekben a gyűjteményekben unikális kötetek – így a világ első örmény nyelven nyomtatott bibliája – is megtalálhatók. A múzeumi gyűjtemény karakteres részét képezik a szőnyegek, milyenek a régi, autentikus örmény szőnyegek? Z. A. D.: A kaukázusi népek közül az örményeket tartják a legrégibb szőnyegkészítőknek. A leghíresebbek az úgynevezett örmény sárkányos szőnyegek a XVII. századból. Ezek gyapjúból, csomózással készültek. Nálunk persze nincsenek ilyen régi darabok, de a múzeumban található szőnyegek régiek és nagyon szépek, érdemes megnézni őket. Melyek a legnagyobb egyházi ünnepeik? Z. A. D.: Örményország evangelizációja a 3. század végén kezdődött el Világosító Szent Gergely tevékenységének köszönhetően. Családja korábban római területre menekült, Gergely itt ismerkedett meg a kereszténységgel, itt szentelték diakónussá, majd az örmények püspökévé. Visszatérve Örményországba megkezdte a keresztény hit terjesztését. Azonban mint a lázadó Anak herceg leszármazottja nem kívánatos személy volt a királyi udvarban, ráadásul a király fia keresztényellenes volt. Gergelyt elfogták, a király színe előtt követelték, hogy tagadja meg a hitét, sikertelenül. A király parancsára kínzásoknak vetették alá, verembe vetették, ahol 14 éven át szenvedett, de keresztény maradt. A király ezzel szemben feslett életet élt és gyógyíthatatlan betegséget kapott. A király nővére álmában jelenést látott, mely szerint a királyt csak a keresztény Gergely tudja meggyógyítani. Így is történt. Ezt követően a királyt és embereit Gergely megkeresztelte, a király pedig a kereszténységet hivatalos vallássá tette. Így lett Örményország a föld első keresztény állama. Világosító Szent Gergely valamennyi örmény védőszentje. Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepének eredete a 13. századra megy vissza, amikor szintén egy látomást követően Nolascói Szent Péter megalapította a fogolykiváltó szerzetesrendet. A rend a rabszolgák kiváltására alakult. Napjainkra Fogolykiváltó Boldogasszony tiszteletének tartalma kibővült a szenvedélybetegek, függőségekben szenvedők szabadulásának kérésével. |