Aki énekel, az szeret
2015. november 14. / Pavlovics Ágota

Tekintélyes születésnapot ünnepel a Bartók Béla Férfikar, idén hetvenéves. A túlzás nélkül világhírű pécsi kórus évtizedek óta rendíthetetlenül járja az útját, őrizve a magyar kóruséneklés legjobb hagyományait. Az olimpiai bajnok férfikar jubileumi koncertjéről és sok másról Lakner Tamással, a kórus Liszt-díjas karnagyával beszélgettünk.

Hogyan foglalható össze röviden a pécsi kórus indulásától napjainkig tartó hetven év?
L. T.: A kórus 1945-ben alakult Pécsett, Bartók Béla nevét 1955-ben vette fel. Az együttest 1980 óta vezetem. Amikor átvettem, igazi mun­kás­kó­rus volt, elöregedett, elfáradt repertoárral. Egy kórust felépíteni nem könnyű munka, legalább tíz év kell hozzá. Amikor belefogtam, nem volt egyszerű még a fiatalok bevonása sem. Tudtam, hogy ehhez a munkához türelem kell, lassan építkeztem. Szerencsém is volt, mert találtam egy lazítást és kikapcsolódást szolgáló területet, a bordalt. 1993-ban szerveztük meg az első Európai Bordalfesztivált és idén szep­tem­ber 25–27. között immár a 19. Európai Bordalfesztiválra ér­kez­tek a vendégek hozzánk. A fesztiválnak Pécs és Villány adott otthont, a fellépők a svédországi Sandviken Male Choir, az olaszországi Coro Citta di Osiero, az ausztriai Sangerrunde Kritzendorf, a horvátországi Klapa Kastav, valamint a Kodály Zoltán Férfikar és a Bartók Béla Férfikar voltak. A fesztiválon hallhatta a közönség a Pannon Fil­har­mo­ni­ku­so­kat, a Zengő együttest és a Pécsi Ércbányász Koncert-fúvószenekart is. A bordalfesztiválokon eddig négy földrész 32 országának mintegy négyezer énekese bizonyította, hogy énekelni nagyon jó.

Mikor és mivel ünneplik a születésnapjukat?
L. T.: A jubileumi koncert november 8-án lesz a Kodály Központban. Ezen a hétvégén kiállítás nyílik a kórus relikviáiból, gazdag fotóanyaggal. Együtt fogunk ünnepelni korábbi tagjainkkal is, akiket meghívtunk egy közös emlékezésre és éneklésre. A kórus tagja volt például Csajághy Szabolcs és Horváth István operaénekes. Az est első felében a kiváló Pannon Filharmonikusokkal lépünk fel, Luigi Cherubini d-moll requiemjéből hangzanak el részletek. Az est második felében pedig a capella szólalnak meg mások mellett Kodály Zoltán, Erkel Ferenc Francis Poulenc, Bartók Béla, Giuseppe Verdi, W. A. Mozart, Kálmán Imre művei. A születésnapunkra jelenik meg bordallemezünk is, amit alig várunk.

Szinte felsorolhatatlan, mennyi díjjal, elismeréssel, büszkélkedhetnek. Mit gondol, a hazai nem túl kó­rus­ba­rát környezetben, minek köszönhető ez a töretlen ívű sikersorozat?
L. T.: Több mindennek, például annak, hogy immár negyven éve dolgozom a Szélkiáltó együttessel, háromezer koncertet adtunk, aminek köszönhetően sok tapasztalatot szereztem. Tudom, mi kell a közönségnek, mikor kell váltani, hogy a figyelmüket maradéktalanul fent tudjuk tartani. Ezt legjobban a gyerekeknél lehet érezni, ők csak akkor figyelnek, ha érdekli őket a vers, amit hallanak.

Mit tart a kórus legjelentősebb munkájának?
L. T.: Hosszan sorolhatnám mindazt, amire büszkék lehetünk. Ha egyetlen dolgot kell kiemelnem, akkor a Hungaroton Hanglemezkiadó Kodály-összkiadását nevezem meg, amelyen a kórus Kodály Zoltán összes férfikari művét énekelte lemezre. A dupla CD 2010-ben világpremier volt, és a világ minden földrészén kapható.
Amióta az iskolai énekórát jószerével kidobták a tantervekből, érthetően a kóruséneklés is gyengélkedik. Hogyan lehetne ezen változtatni?
L. T.: Fontos lenne, hogy minden iskolának legyen kórusa, egy jó kórus elmondja, mit jelent a karének az embereknek. Összetartó erő, egymással, egymásért sokat tesznek tagjai. Az Európa Cantat is Pécsről indult, ahogy az a kezdeményezés is, hogy legyen mindennap énekóra az iskolákban. Mára úgy tűnik, annyi maradt belőle, hogy énekeljenek a gyerekek mindennap az iskolában. Ebbe bele kell kapaszkodni, ha most ezt nem valósítjuk meg, hosszú időre elveszik a remény arra, hogy érdemben lehessen beszélni róla.

Sokat utaznak, merre vezet az útjuk a jubileumi koncert és az itthon meghirdetett fellépéseik után?
L. T.: 2014-ben a Kínai Nemzetközi Kórusversenyen a férfikari kategóriában I. helyezést értünk el. Meghívást kaptunk egy kínai turnéra, ennek a meghívásnak teszünk eleget 2016-ban, amit izgalommal és kíváncsian várunk.

Mivel csinálna kedvet kórusművek hallgatásához és az énekléshez azoknak, akiket eddig nem ragadott magával a szépsége?
L. T.: Egy idézettel. Szent Ágoston azt mondta, aki énekel, az szeret. Próbálja ki mindenki, és meglátja, szeretni fog.


Dióhéj
A Bartók Béla Férfikar negyvenkét díjat nyert nemzetközi kórusversenyeken. A teljesség igénye nélkül néhány ezek közül: 1997-ben kategóriagyőzelem a Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen. 2002-ben két I. díj az olaszországi Fivizzanóban a Nemzetközi Kórusversenyen. 2003-ban I. helyezés Angliában az I. Nemzetközi Férfikari Kórusversenyen, Cornwallban. 2006-ban Kínában, Xiamenben a IV. Kórus Olimpián kamarakórus kategóriában olimpiai bajnoki cím. Ugyanebben az évben Bartók-emlékdíj, az év végén a Kodály Zoltán Magyar Kórusverseny I. díja és különdíj a Kodály-művek legjobb előadásáért. A zsűri nekik ítélte a verseny nagydíját is. 2008-ban a Grazban rendezett V. Kórus Olimpián újra olimpiai aranyérmet nyertek.