Levegőben lefogott, olykor emberi, máskor földönkívüli hangok
2016. január 01. / Pavlovics Ágota

Illényi Katica már akkor kiragyogott a csapatból, amikor az egyébként igen tehetséges mu­zsi­ku­sok­ból álló Budapest Klezmer Band hegedűse és énekese volt. 2002-ben indult a szólókarrierje, és azóta rendre elkápráztat bennünket. Műfajok között cikázik, komolyzenét, jazzt, dixielandet
játszik. Aztán szteppel, majd táncolva varázsol elő pazar hangokat a hegedűjéből. Mindig új utakat keres a művészi önkifejezésre, ezúttal egy különös hangszer, a theremin ejtette rabul.

Theremin-művész, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy olyan hang­sze­ren játszik, amelyet nem kell megérintenie ahhoz, hogy megszólaljon. Hogyan és hol találkozott vele?
I. K.: Amikor új darabot keresek a repertoáromba, mindig megnézem különböző előadók interpretálásban az adott művet. Az egyik darabot néztem az interneten, és úgy tűnt, egy hölgy nagyon szépen dúdol, ám ahogy tovább néztem, rájöttem, nem énekel, a hangok egy do­boz­ból jönnek, és úgy születnek, hogy a két kezét mozgatja két antenna között. Nem volt könnyű megfejteni, amit láttam, de aztán felfedeztem, hogy hangszeren játszik, amely az emberihez hasonlító hangokat bo­csát ki, és ez a hangszer a theremin. Egy éneklő hangszer, amely közel áll a hegedűhöz is.

Mit lehet tudni a hangszer megalkotójáról, a theremin múltjáról?
I. K.: Lev Szergejevics Tyermen (Leon Theremin) orosz fizikus és csellista fedezte fel, amikor azon dol­go­zott, hogy riasztóberendezést készítsen a házához. Munka közben vette észre, az elektromágneses térbe lépve, ha közeledik, a hangok magasak, ha távolodik, mélyülnek. A theremin elvén működő riasztót 1920-ban követte a hangszer, amit eleinte léghárfának neveztek.

Hogyan tudott ilyen hangszert vásárolni?
I. K.: Pesten egy hangszerboltban találtam rá, ahol ki volt állítva egy példány, de nem lehetett meg­vá­sá­rol­ni, csak kipróbálhattam. A próba megerősített abban, hogy feltétlenül szeretnék egy ilyen hangszert, végül Amerikából rendeltem meg.

Első pillantásra egyszerűnek tűnik thereminen játszani, a művész markolássza a levegőt egy doboz bal és jobb oldalán. Én is meg tudnám szólaltatni?
I. K.: Biztosan megszólalna, más kérdés, hogy milyen hangokat adna ki. Nagyon kevesen játszanak thereminen a világon, ugyanis nagyon nehéz játszani rajta. A hangok a hangszer két antennája közötti rádióhullámok megszakításával keletkeznek, a művész a levegőben fogja le a láthatatlan térben a han­go­kat. Egyik kezével a hangok erősségét, másikkal pedig a magasságát, mélységét adja meg.
A theremin hangja olykor olyan, mint egy emberé, máskor földönkívülinek tűnik. Értem, hogy miért szeretett bele, de hogy tanult meg rajta játszani?
I. K.: Egy évig egyedül tanultam autodidakta módon, aztán kiutaztam Németországba egy tanárnőhöz órákat venni, aki technikai fogásokra tanított. Aztán, ahogy haladtam a tanulásban, mesterkurzusokon vettem részt Németországban és Franciaországban. Ahhoz, hogy az ember művészi szinten legyen képes thereminen játszani, elszántság, fanatizmus kell. Játék közben meg sem moccanhatok, a lé­leg­zet­vé­te­le­met is össze kell hangolnom a hangszerrel. Két éve nyúzom, rengeteget gyakorolok, de a lelkesedésem töretlen, és folyamatosan bővítem a repertoáromat. Boldog vagyok, hogy rátaláltam erre a csodálatos hangszerre, de rettenetesen sok idő és munka kell ahhoz, hogy az ember úgy szólaltassa meg, hogy minden hang a helyén legyen. Kevesen jutnak el arra a szintre, hogy magabiztosan játsszanak, és egy viszonylag széles repertoárral ki merjenek állni a közönség elé.

Melyik műfajokhoz áll legközelebb a theremin hangzása?
I. K.: Azt gondolom, helye van minden zenében, legyen komoly, jazz, kortárs vagy elektronikus zene. Szélesebb hangterjedelmen lehet rajta játszani, mint amire egy énekes képes. A theremin igazi lé­lek­hang­szer, énekszerű hangja óriási hatással van az érzelmekre.

Thereminen játszani azon az Újévi Koncerten fogjuk hallani, amelyet a Budapesti Vonósok Ka­ma­ra­ze­nekarral fog adni 2016. jan. 1-jén a Corinthia Hotel Budapest Báltermében.
I. K.: A Budapesti Vonósok Kamarazenekar kért fel rá, hogy közös koncerttel köszöntsük az új évet. Óriási megtiszteltetés számomra a felkérés, hiszen a Budapesti Vonósok művészeti vezetője, Botvay Károly csellóművész édesapám legjobb barátja volt. Édesapám az Operaház zenekarában hegedült. A zenekar koncertmesterével, Pilz Jánossal pedig együtt tanultunk hegedülni Kovács Dénesnél. Ez a koncert, amire nagyon készülök, és amit nagyon várok, nemcsak komolyzenei, hanem a műfaj határain is túllépő, sokszínű, változatos hangverseny lesz. A repertoár összeállításakor közkedvelt magyar szerzők művei mellett helyet kaptak külföldi komponisták darabjai is. A műsor megtervezésekor az volt a szándékunk, hogy a muzsika egész évre töltse fel vidámsággal, jókedvvel a közönséget. Ebben a pazar környezetben rendkívüli muzsikusokkal közösen fogjuk megteremteni a népszerű bécsi újévi koncertek hangulatát Budapesten. A 2016. január 1-jei koncert elegáns, színes, vidám és nagyon szép lesz.

Dióhéj
Műfajról műfajra
Illényi Katica legkedvesebb műfaja a jazz, a folyamatos improvizáció óriási öröm számára, úgy érzi magát benne, mintha zenét szerezne. Ezt a fajta szabadságot élvezheti The Jazzy Violin koncert című estjének közönsége is az Óbudai Kulturális Központban december elején. Néhány nappal később a jazzhez közeli műfaj, a dixieland művelőinek társaságában fog színpadra lépni a MOM Kulturális Központban a Dixie-ünnepen december 9-én. A Corinthia Hotel Báltermében megrendezésre kerülő Újévi Koncertje után pedig újévi ráadáskoncerten hallhatjuk őt zenélni Orosz Zoltán harmonikaművész estjén január 2-án. Ez az örömkoncert nemcsak a nagyszerű harmonikaművész és virtuóz vendégei miatt, valamint a zenei sokszínűség okán érdemel figyelmet, hanem azért, mert a vendégek – így Illényi Katica is – duózni fognak vele.