2016. február 18. /
Borsos Lőrinc egy fiktív kortárs képzőművész, akit Borsos János és Lőrinc Lilla hívtak életre 2008-ban. Elsősorban a festészet és az installáció műfajaiban alkot, de a konceptuális hagyományokhoz híven mindig keresi a vizsgált kontextus feldolgozására legalkalmasabb médiumot,
technikát és nyelvezetet. Személyes hangvételű projektek mellett aktuális és egyetemes társadalmi és politikai jelenségekre reflektál. 2013-ban – magánéleti és alkotói válságát beismerve – önmaga megfogalmazására vállalkozott, melyhez segítségül hívta Szenteleki Gábor festőművészt, később Oltai Kata művészettörténészt, kurátort – időszakosan kiterjesztve ezzel személyiségét.
Témáik: meddig terjed a művész szerepe; a kézjegy és stílus mint a beazonosítás és felismerhetőség (akár műkereskedelmileg is elvárt) minőségei; a kurátor előmozdító vagy blokkoló, felesleges vagy szükséges, szimbionta vagy parazita szerepe. A progresszívitást előíró művészeti közéletben felvállalt krízishelyzet nem jelent-e öngyilkosságot; magánélet és művészidentitás összefésülhető-e; alkotópárosként a női- vagy férfiidentitás inkább a sajátjuk, kell-e választani, milyen dinamika mozgatja ezt a kapcsolatot, és fenntartható-e mindez egy magánéleti társulás (házasság) mellett.
A résztvevők kezdettől fogva egyenrangú alkotóként tekintettek egymásra, szerepüket szerződésben, megbeszéléseiket jegyzőkönyvben rögzítették. Borsos és Lőrinc a projekten keresztül és pszichoterápia segítségével vizsgálták felül a kettőjük által életre hívott alkotó hibridhez fűződő viszonyukat. A felmerülő anomáliákat Szenteleki Gábor megkísérelte láthatóvá tenni az általa használt festészeti nyelv újrateremtésével.
Az Önkritikus portré projekt közel két és fél éves időtartama során létrejött tárgyak közül mintegy hetvenet minősítettek műtárggyá az alkotók. Az eseménysorozat a projekt egészét dolgozza fel, bemutatva annak dokumentációját és a létrejött alkotásokat. A kArton galériában részletesen feltárt folyamat mellett a 115-106 Lakásgalériában egy kvázi mikroszempont – női-férfi polaritás, nemiség, gender reflexió – kerül kibontásra, a Latarka galériában pedig egy makroszempontú megközelítés nyit tágabb kontextust, mely Borsos Lőrinc és Szenteleki Gábor alkotói attitűdjére reflektál.
Latarka Galéria (VI., Andrássy út 32.), 02. 04-ig
kArton Galéria (V., Alkotmány u. 18.), 02. 28-ig
115-106 Lakásgaléria, 02. 28-ig
technikát és nyelvezetet. Személyes hangvételű projektek mellett aktuális és egyetemes társadalmi és politikai jelenségekre reflektál. 2013-ban – magánéleti és alkotói válságát beismerve – önmaga megfogalmazására vállalkozott, melyhez segítségül hívta Szenteleki Gábor festőművészt, később Oltai Kata művészettörténészt, kurátort – időszakosan kiterjesztve ezzel személyiségét.
Témáik: meddig terjed a művész szerepe; a kézjegy és stílus mint a beazonosítás és felismerhetőség (akár műkereskedelmileg is elvárt) minőségei; a kurátor előmozdító vagy blokkoló, felesleges vagy szükséges, szimbionta vagy parazita szerepe. A progresszívitást előíró művészeti közéletben felvállalt krízishelyzet nem jelent-e öngyilkosságot; magánélet és művészidentitás összefésülhető-e; alkotópárosként a női- vagy férfiidentitás inkább a sajátjuk, kell-e választani, milyen dinamika mozgatja ezt a kapcsolatot, és fenntartható-e mindez egy magánéleti társulás (házasság) mellett.
A résztvevők kezdettől fogva egyenrangú alkotóként tekintettek egymásra, szerepüket szerződésben, megbeszéléseiket jegyzőkönyvben rögzítették. Borsos és Lőrinc a projekten keresztül és pszichoterápia segítségével vizsgálták felül a kettőjük által életre hívott alkotó hibridhez fűződő viszonyukat. A felmerülő anomáliákat Szenteleki Gábor megkísérelte láthatóvá tenni az általa használt festészeti nyelv újrateremtésével.
Az Önkritikus portré projekt közel két és fél éves időtartama során létrejött tárgyak közül mintegy hetvenet minősítettek műtárggyá az alkotók. Az eseménysorozat a projekt egészét dolgozza fel, bemutatva annak dokumentációját és a létrejött alkotásokat. A kArton galériában részletesen feltárt folyamat mellett a 115-106 Lakásgalériában egy kvázi mikroszempont – női-férfi polaritás, nemiség, gender reflexió – kerül kibontásra, a Latarka galériában pedig egy makroszempontú megközelítés nyit tágabb kontextust, mely Borsos Lőrinc és Szenteleki Gábor alkotói attitűdjére reflektál.
Latarka Galéria (VI., Andrássy út 32.), 02. 04-ig
kArton Galéria (V., Alkotmány u. 18.), 02. 28-ig
115-106 Lakásgaléria, 02. 28-ig