2016. július 27. / Jónás Ágnes
Négy nap alatt három színpadon százharminc zenészt felvonultatva szórakoztatja a nagyérdeműt az I. JAZZFŐVÁROS Fesztivál augusztus 4–7. között a kecskeméti Benkó Zoltán Szabadidőközpontban. Ittzés Tamás ötletgazda, a Bohém Ragtime Jazz Band zenekarvezetője szerint
a fürdőzős-sátrazós, koncertekkel megspékelt esemény ebben a zenei műfajban innováció, és reméli, hogy pár év alatt minden korosztály megérzi ennek a romantikáját, vonzerejét.
Klasszikus-zenész családba született, mégis a tradicionális jazz felé húzott a szíve. Pontosan mikor fertőzte meg ez a stílus?
I. T.: Diákként a kecskeméti Pedagógus Kórusban énekeltem, ahol az egyik társam azt javasolta, hogy álljunk össze többen, és játszunk el egy ragtime-számot. Rám bízták a hangszerelést, ami szerintem rémesen sikerült, viszont maga az előadás mindenkinek nagyon tetszett. Hosszúra nyúlt zenei kirándulás lett belőle.
Olyannyira, hogy az 1985-ben többedmagával meg is alapította Bohém Ragtime Jazz Bandet. Vajon mi lehet a titka annak, hogy egy zenekar harmincegy éve töretlenül képes működni?
I. T.: Egyrészt az, hogy sosem küldtünk el senkit a zenekarból, ráadásul már tizenöt éve azonos felállásban játszunk, másrészt hogy képesek voltunk jól sáfárkodni az új feladatokkal is. Zenekarvezetőként mindig ügyeltem a tagok egyéni ambícióira, azok zenekarba integrálására. Meglehetősen korán kezdtünk nyitni külföldre, és tudtuk, hogy mikor mely vendégművészeket célszerű meghívnunk. Huszonöt sikeres Bohém Ragtime Jazz Fesztivált és rengeteg fellépést tudhatunk magunk mögött – ezek sikerén felbuzdulva vágtunk bele a JAZZFŐVÁROS Fesztivál projektbe.
Miért érezték szükségét annak, hogy életre hívjanak egy olyan rendezvényt, amely jazzbe öltözteti Kecskemétet?
I. T.: A külföldi jazzfesztiválok példáján okulva úgy gondoltuk, itt az ideje, hogy a magyar közönségnek is mutassunk valami hasonlót, ami mégis több. Olyasmit akartunk csinálni, ami másutt nincs. Mivel sok világszínvonalú művészt kívántunk felvonultatni, kellett egy, a Bohém Ragtime Jazz Fesztiválnál nagyobb volumenű rendezvénysorozat. A szponzorok részéről felmerült hasonló igények, a jazz-edukációs szándék, a fiatalabb közönség bevonása együtt adta a motivációt a fesztivál megszervezéséhez.
Fiatalok bevonása? A jazz alapvetően idősebb közönséget vonz, mégis megpróbáltak szembemenni az árral?
I. T.: Kétségkívül rétegzenéről beszélünk, a jazz külföldön sem éppen a fiatalok zenéje, annak ellenére, hogy a zenészek többsége fiatal. Szerintem a fiatal korosztálynak igenis lenne igénye az efféle zenére – ezt szabadtéri koncertjeink tapasztalatai alapján mondom –, csakhogy eddig nem volt olyan nagyszabású rendezvény, amely felkeltette volna az érdeklődését, nem beszélve arról, hogy egyetlen fiatal sem fog ellátogatni olyan helyre, ahol a saját nagymamája bulizik.
Bizonyára az idegenforgalom fellendítése is a célok között szerepelt.
I. T.: Természetesen, hiszen egy ilyen minőségi fesztivál csak jót tesz a helyi kulturális intézményeknek, az önkormányzatnak és a helyi vállalkozásoknak. Valljuk be, hogy Kecskemét turisztikai desztinációként a nyári harmincöt fokos hőségben csak keveseknek jutna eszébe. A JAZZFŐVÁROS olyan családi szabadidős fesztivált – ha tetszik, jazz Woodstockot – kínál, ahol kortól, nemtől, nemzetiségtől függetlenül mindenki jól érezheti magát, netán még jazzrajongóvá is válhat.
Mindezt még egy kiadós fürdőzéssel is megfejelhetik a látogatók.
I. T.: Van Kecskemétnek egy mesterséges tónál létrehozott szabadstrandja, s a parton elterülő hatalmas füves rész, a Benkó Zoltán Szabadidőközpont ideális egy ilyesfajta fesztivál megrendezésére. Sátrazás, úszás, wakeboardozás, futóverseny, futball, gyerekjátékok – a koncertek mellett ezek várnak az ide látogatókra. A fürdőzős-sátrazós, koncertekkel megspékelt esemény ebben a zenei műfajban innováció, reméljük, hogy pár év alatt minden korosztály megérzi ennek romantikáját és vonzerejét.
Mely hazai és nemzetközi fellépőkre hívná fel a figyelmet?
I. T.: Az első fesztiválra viszonylag kevés külföldi zenekart hívtunk, viszont invitáltunk egy sor olyan külföldi szólistát, akikből jó zenekarokat is össze lehet állítani. A fellépőknél nem csak az volt szempont, hogy valaki jó zenész legyen, hanem az is, hogy önmagát képes legyen jól prezentálni a színpadon, tudjon együttműködni a kollégákkal. Olyan bulis figurákat hívtunk, akik erre egytől egyig alkalmasak: Kanadából hetedjére látogat el hozzánk a ragtime királynőjeként aposztrofált Mimi Blais, fellép többek között a zongorista Stephanie Trick, az arcátlanul fiatal, elképesztő tehetséggel megáldott Malo Mazurié francia trombitás és Dave Blenkhorn ausztrál gitáros. A műfajok skálája a ragtime-tól a dixielanden, a blueson át egészen a boogie-woogie-ig és a swingig terjed. A boogie szekciót a Dániel Balázs trió, a bluesét a svájci Marco Marchi csapata erősíti. A hangulatot a Bolyki Brothers, a Hot Jazz Band, illetve a Gramophonia Jazz Orchestra fokozza. Bohém Ragtime Jazz Bandünk a nyitó és a záró koncerten zenél. Előbb a Kecskemét Táncegyüttessel lépünk fel, ők néptáncos koreográfiákkal gazdagítják a számainkat. Zárásként az általam írt, Lutherek című opera zenei anyagát adjuk elő.
Milyen kísérőrendezvények, egyéb programok társulnak a fesztiválhoz?
I. T.: Flashmobokat szervezünk, a központból pedig lovaskocsik hajtanak a fesztivál helyszínére. Lesz JAZZFŐVÁROS-futóverseny, buborékfoci-bajnokság. A Kecskeméti Jazz Alapítvány a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával hirdette meg az I. Országos Jazz Műveltségi Vetélkedőt, amelynek keretében hat középiskolás csapat versenyez majd az augusztus 6-i döntőben.
a fürdőzős-sátrazós, koncertekkel megspékelt esemény ebben a zenei műfajban innováció, és reméli, hogy pár év alatt minden korosztály megérzi ennek a romantikáját, vonzerejét.
Klasszikus-zenész családba született, mégis a tradicionális jazz felé húzott a szíve. Pontosan mikor fertőzte meg ez a stílus?
I. T.: Diákként a kecskeméti Pedagógus Kórusban énekeltem, ahol az egyik társam azt javasolta, hogy álljunk össze többen, és játszunk el egy ragtime-számot. Rám bízták a hangszerelést, ami szerintem rémesen sikerült, viszont maga az előadás mindenkinek nagyon tetszett. Hosszúra nyúlt zenei kirándulás lett belőle.
Olyannyira, hogy az 1985-ben többedmagával meg is alapította Bohém Ragtime Jazz Bandet. Vajon mi lehet a titka annak, hogy egy zenekar harmincegy éve töretlenül képes működni?
I. T.: Egyrészt az, hogy sosem küldtünk el senkit a zenekarból, ráadásul már tizenöt éve azonos felállásban játszunk, másrészt hogy képesek voltunk jól sáfárkodni az új feladatokkal is. Zenekarvezetőként mindig ügyeltem a tagok egyéni ambícióira, azok zenekarba integrálására. Meglehetősen korán kezdtünk nyitni külföldre, és tudtuk, hogy mikor mely vendégművészeket célszerű meghívnunk. Huszonöt sikeres Bohém Ragtime Jazz Fesztivált és rengeteg fellépést tudhatunk magunk mögött – ezek sikerén felbuzdulva vágtunk bele a JAZZFŐVÁROS Fesztivál projektbe.
Miért érezték szükségét annak, hogy életre hívjanak egy olyan rendezvényt, amely jazzbe öltözteti Kecskemétet?
I. T.: A külföldi jazzfesztiválok példáján okulva úgy gondoltuk, itt az ideje, hogy a magyar közönségnek is mutassunk valami hasonlót, ami mégis több. Olyasmit akartunk csinálni, ami másutt nincs. Mivel sok világszínvonalú művészt kívántunk felvonultatni, kellett egy, a Bohém Ragtime Jazz Fesztiválnál nagyobb volumenű rendezvénysorozat. A szponzorok részéről felmerült hasonló igények, a jazz-edukációs szándék, a fiatalabb közönség bevonása együtt adta a motivációt a fesztivál megszervezéséhez.
Fiatalok bevonása? A jazz alapvetően idősebb közönséget vonz, mégis megpróbáltak szembemenni az árral?
I. T.: Kétségkívül rétegzenéről beszélünk, a jazz külföldön sem éppen a fiatalok zenéje, annak ellenére, hogy a zenészek többsége fiatal. Szerintem a fiatal korosztálynak igenis lenne igénye az efféle zenére – ezt szabadtéri koncertjeink tapasztalatai alapján mondom –, csakhogy eddig nem volt olyan nagyszabású rendezvény, amely felkeltette volna az érdeklődését, nem beszélve arról, hogy egyetlen fiatal sem fog ellátogatni olyan helyre, ahol a saját nagymamája bulizik.
Bizonyára az idegenforgalom fellendítése is a célok között szerepelt.
I. T.: Természetesen, hiszen egy ilyen minőségi fesztivál csak jót tesz a helyi kulturális intézményeknek, az önkormányzatnak és a helyi vállalkozásoknak. Valljuk be, hogy Kecskemét turisztikai desztinációként a nyári harmincöt fokos hőségben csak keveseknek jutna eszébe. A JAZZFŐVÁROS olyan családi szabadidős fesztivált – ha tetszik, jazz Woodstockot – kínál, ahol kortól, nemtől, nemzetiségtől függetlenül mindenki jól érezheti magát, netán még jazzrajongóvá is válhat.
Mindezt még egy kiadós fürdőzéssel is megfejelhetik a látogatók.
I. T.: Van Kecskemétnek egy mesterséges tónál létrehozott szabadstrandja, s a parton elterülő hatalmas füves rész, a Benkó Zoltán Szabadidőközpont ideális egy ilyesfajta fesztivál megrendezésére. Sátrazás, úszás, wakeboardozás, futóverseny, futball, gyerekjátékok – a koncertek mellett ezek várnak az ide látogatókra. A fürdőzős-sátrazós, koncertekkel megspékelt esemény ebben a zenei műfajban innováció, reméljük, hogy pár év alatt minden korosztály megérzi ennek romantikáját és vonzerejét.
Mely hazai és nemzetközi fellépőkre hívná fel a figyelmet?
I. T.: Az első fesztiválra viszonylag kevés külföldi zenekart hívtunk, viszont invitáltunk egy sor olyan külföldi szólistát, akikből jó zenekarokat is össze lehet állítani. A fellépőknél nem csak az volt szempont, hogy valaki jó zenész legyen, hanem az is, hogy önmagát képes legyen jól prezentálni a színpadon, tudjon együttműködni a kollégákkal. Olyan bulis figurákat hívtunk, akik erre egytől egyig alkalmasak: Kanadából hetedjére látogat el hozzánk a ragtime királynőjeként aposztrofált Mimi Blais, fellép többek között a zongorista Stephanie Trick, az arcátlanul fiatal, elképesztő tehetséggel megáldott Malo Mazurié francia trombitás és Dave Blenkhorn ausztrál gitáros. A műfajok skálája a ragtime-tól a dixielanden, a blueson át egészen a boogie-woogie-ig és a swingig terjed. A boogie szekciót a Dániel Balázs trió, a bluesét a svájci Marco Marchi csapata erősíti. A hangulatot a Bolyki Brothers, a Hot Jazz Band, illetve a Gramophonia Jazz Orchestra fokozza. Bohém Ragtime Jazz Bandünk a nyitó és a záró koncerten zenél. Előbb a Kecskemét Táncegyüttessel lépünk fel, ők néptáncos koreográfiákkal gazdagítják a számainkat. Zárásként az általam írt, Lutherek című opera zenei anyagát adjuk elő.
Milyen kísérőrendezvények, egyéb programok társulnak a fesztiválhoz?
I. T.: Flashmobokat szervezünk, a központból pedig lovaskocsik hajtanak a fesztivál helyszínére. Lesz JAZZFŐVÁROS-futóverseny, buborékfoci-bajnokság. A Kecskeméti Jazz Alapítvány a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával hirdette meg az I. Országos Jazz Műveltségi Vetélkedőt, amelynek keretében hat középiskolás csapat versenyez majd az augusztus 6-i döntőben.