Rejt/Jel/Képek ’56 A forradalom titkos művészete 2016. augusztus 03. / A Magyar Nemzeti Múzeum június 23-án nyílt új időszaki kiállítása rendkívül jelentős mérföldkőnek ígérkezik az 1956-ra vonatkozó képzőművészeti alkotások megismertetésében. A kiállítás rejtélyes címe kisebb magyarázatra szorul. A forradalom művészete az eufória napjaiban ugyan újra megélhette az évtizedes diktatúra után kérészéletű szabadságát, ám a bukást követő időszakban, a megtorlás éveiben, majd’ egészen a rendszerváltásig az ’56-ban készült rajzok, festmények létét alkotóik titokban tartották, azokat elrejtették, ám különös, megsemmisíteni többségében nem akarták azokat. Így volt arra példa, hogy például Borsos Miklós esetében a forradalom idején készült tucatnyi ceruzavázlata csupán halála után, véletlenül került elő. Szántó Piroska képei is rejtve maradtak a ’80-as évekig, kevesen tudták, hogy a kommunista érzelmű művésznőt is elragadta a forradalmi lelkesedés. Az egyik legszebb és legértékesebb bemutatásra váró kollekció Amberg József anyaga, amely egészen elképesztő minőségben dokumentálja a súlyos harcok sújtotta Józsefváros utcáit, épületeit. Borsos, Szántó és Amberg mellett több művész, többek között Marosán Gyula, Nagy Éva, Kusztos Endre, valamint Ambrus Győző is sorozatot készített a forradalmi eseményekről, a tüntetések napjától egészen a menekülés, az ausztriai menekülttáborok mindennapjaiig. A későbbi években, de még a Kádár-korszakban készült, a forradalomhoz kapcsolódó képzőművészeti alkotások többsége is rejtve maradt, alkotóik nem publikálták őket, ezek is most lesznek először láthatók. A külföldön, Argentínában alkotó világhírű grafikus, Szalay László a forradalom idején készült sorozata mellett három jelentős külföldi, 1956-hoz kapcsolódó alkotás közül a Chagall-litográfiát eredetiben, a két Kokoschka-litográfiát pedig másolatban állítják ki a kiállításon, e három művel lesz teljes a tárlat anyaga, amely látványos, meghökkentő installációban lett megálmodva. Magyar Nemzeti Múzeum 11. 13-ig |