Olimpia és politika Berlin / Barcelona 1936 2016. augusztus 03. / 1936 nyarán két európai város is nagyszabású sportesemények megrendezése előtt állt: míg Berlin a XI. nyári olimpiai játékokat készítette elő, addig Barcelona az Olimpíada Popularra (Népek Olimpiája vagy Munkásolimpia) készült, amely alternatívát kívánt nyújtani a náci rezsim által [kep3] szervezett, erősen ellentmondásos olimpiai játékok ellenében. A berlini játékok megnyitását fanfárok, Richard Strauss zenéje és az olimpiai harang hangjai hirdették. Barcelonában az Olimpíadán részt venni szándékozó munkások ezreinek énekét elsöpörte a háború zaja. A tervezett megnyitó ünnepség előtt egy nappal Francisco Franco tábornok és csapatai katonai puccsot hajtottak végre. Bár a Munkásolimpia meghiúsult, néhány sportoló Spanyolországban maradt, hogy a köztársaságiak oldalán harcoljon a spanyol polgárháborúban. A berlini játékokkal a náci rezsim ugyan sokat tett azért, hogy nagyszerűségét és pompáját demonstrálja a látványos épületekkel, dekorációkkal és médiakampánnyal, mégis legelőször Barcelonában és a spanyol polgárháborúban tapasztalhatta meg a világ az ilyen propagandisztikus törekvések valódi következményeit. A berlini nyári olimpia és az Olimpíada Popular 80. évfordulója alkalmából megrendezett tárlat archívumi forrásokat (híradórészleteket, filmeket, fotókat stb.) felhasználva mutatja be a berlini játékok kéthetes látványosságát, a barcelonai Munkásolimpia szemüvegén keresztül. Centrális Galéria 08. 24-ig |