Két hónapra való kulturális csemege Kőszegen
2017. május 19. / Jónás Ágnes

Idén is bő két hónapig, június 1-től augusztus 2-ig dúskálhatunk a jobbnál jobb ven­dége­lőa­dá­sok­ban, a kőszegi kötődésű előadók produkcióiban, és nem maradnak el a már hagyománnyá vált saját bemutatók sem. Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója elkötelezetten hisz abban,
hogy mindenkinek hasznára válik, ha kilép a hétköznapok taposómalmából, a stresszes otthoni kör­nye­zet­ből, és ellátogat egy olyan miliőbe, ahol lelket és szellemet feltöltő élményekkel gazdagodhat.

Előszeretettel nyúlnak közismert klasszikusok darabjaihoz, hogy aztán újrafogalmazva állítsák színpadra azokat. Tavaly Carlo Goldoni Terecske című komédiáját mutatták be. Idén nyáron milyen saját nagyszínpadi bemutatóval kedveskednek a nagyérdeműnek?
P. Z.: Több saját bemutatóval is készülünk: nagyszínpadi bemutatónk Johann Nepomuk Nestroy A talizmán című komédiája, mely az előí­té­le­tes emberi magatartásra reflektál, s azt a kérdést feszegeti, hogy vajon jogos-e kirekeszteni embertársunkat egy olyan tulajdonságáért, amiről és ami ellen vajmi keveset tehet. Hosszú évek óta működünk együtt többek között a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal, part­ner­sé­günk gyümölcse idén a Dániel András rendezésében látható Kicsibácsi és Kicsinéni című mesejáték. Sok humorral és zenével kecsegtet a Dumaszínházzal közös produkciónk, a Garázsbanda, melyben egy zenekar zenészeinek napjait követheti figyelemmel a néző. A HOPPart Társulattal közös, tavaly bemutatott Árpádház című Spiró-darabot ismét műsorra tűzzük. Az előadás egyaránt szól Árpád-házi királyaink sorsáról, röghöz kötöttségünkről, a kitörés reménytelenségéről s egy olyan világról, melyben a félelem és az agresszió egymást élteti. Vadalma című drámáját hozza el a Várszínház színpadára a Kőszegen élő író-költő, Tóthárpád Ferenc – a mű alapja egy húsz éve megtörtént tragikus történet, amikor is Kőszegen az utca kövére rakott le valaki egy újszülött kislányt a határ menti kisváros szociális gondozójának kapujában.

Gergye Krisztián rendező-koreográfus is tősgyökeres kőszegi, tavaly a Kokoschka babáját mutatta be társulatával.
P. Z.: Épp ezért érezzük kötelességünknek, hogy szülővárosában is mutassunk be a darabjaiból. Ezúttal a Müpában tavaly szeptemberben debütált Lautrec táncolni fog című összművészeti előadását élvezheti a közönség, mely Toulouse-Lautrec festőien groteszk világát idézi meg. Társulatával közös bemutatóra is készülünk: Nyikolaj Koljada Murlin Murló című művét állítjuk színpadra kamaraszínházi keretek között. A fekete komédia helyszíne egy isten háta mögötti település, melyet csak a kohó és a csirkefarm szaga leng be, középpontjában az elvágyódás áll – a főhősnő egy csillogóbb életről álmodozik, olyanról, mint amilyen Marilyn Monroe-é is, de előbb-utóbb be kell látnia, hogy az áhított közeg korántsem olyan káprázatos és értékes, mint amilyennek hitte.
Budapest és Kőszeg között vendégelőadásokkal, kamaraprodukciókkal vernek hidat.

Mely darabok kerülnek az „import repertoár-terítékre”?
P. Z.: Például a Rózsavölgyi Szalonban sikerrel futó, Szabó Magda művéből készült Az őz, illetve a Valami csaj(ok) Pokorny Lia és Őze Áron főszereplésével. Az őz című előadásban a Kőszegen már játszott Nagy Mari szerepel, s ugyancsak nálunk játszott egyetemistaként Keresztes Tamás, aki az Egy őrült naplójában remekel majd. Vidám perceket ígér a Nézőművészet Kft. prózai betétekkel átszőtt zenés színházi kísérlete, az EztRád is. A Délután a legjobb, avagy a miniszter félreléppel jön a Pesti Művész Színház, illetve látható lesz a budapesti Belvárosi Színházban nagy sikerrel futó, Kern András, Szabó Kimmel Tamás, László Lili, Mészáros Máté és Bánfalvi Eszter főszereplésével látható Pesti barokk. Szabó Kimmel Tamás az egyetem elvégzése után első szerepét nálunk játszotta, Eszter pedig régi kedves visszatérőnk. A zenés előadások kedvelőinek A muzsika hangjával és A cigánybáróval kedveskedünk.
Mi alapján döntenek a repertoárról?
P. Z.: Gelencsér Ildikó művészeti titkárunk az, aki – akár egy jó séf – megízleli a darabokat, elénk tárja a finom kulturális menüsort, melyből aztán közösen válogatunk egyrészt technikai, másrészt művészeti, közönségigényt és művészeti ambíciónkat is kielégítő szempontok alapján.

Minden évben megválasztják a Várszínház borát, mellyel aztán az előadások szüneteiben koccinthatnak a színházlátogatók. Tavaly melyik bor lett a befutó?
P. Z.: Egy ízletes kőszegi kékfrankos rozé, mely tökéletesen passzol a nyári meleg, könnyed hangulathoz. Az idei év nyertes borához jó szívvel ajánlom a június 1-jén nyíló, Vojnich Erzsébet és Szüts Miklós műveiből megrendezett kiállítást, illetve piknik-koncertjeinket.

Gondolatébresztés, minőségi beszélgetések és találkozások generálása – röviden így lehetne összefoglalni a Kőszegi Várszínház célkitűzését?
P. Z.: Igen. Annak idején Réz András egy itteni Filmszemlén mondta azt, hogy egy jó film kitart a következő sarokig, a nagyon jó két sarokig, az átlag feletti pedig akár a Fő térig is. Ha nekünk ezt a színházunkra nézve sikerül megvalósítanunk, azt gondolom, elértük a célunkat. Hiszem, hogy mindenkinek hasznára válik, ha kilép a hétköznapok taposómalmából, a stresszes otthoni környezetből, és ellátogat egy olyan miliőbe, ahol lelket és szellemet feltöltő élményekkel gazdagodhat többedmagával.