Képek, szobrok, könyvek varázslatos közelségében
2017. október 26. / Pavlovics Ágota

Az Andrássy úti KOGART Ház falai között működik a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, melynek célja, hogy széles körben megkedveltesse a kortárs művészetet. Dolguk van elég, például egy 2015-ben született szerződés értelmében évi tizenhárom kiállítás megrendezésére vállalkoztak.
Küszöbön álló kiállításaikról, a népszerű Kogart Akadémiáról, terveikről Fertőszögi Péter mű­vé­szet­tör­té­nésszel, az Alapítvány kuratóriumának elnökével beszélgettünk.

A komoly képgyűjteménnyel büszkélkedő Kempinski Hotel Corvinus Budapesttel együttműködve rendeztek kiállítást, amely szeptember 15. óta látogatható. Hogyan válogatták ki a tárlat anyagát?
F. P.: A Kempinski Hotel Corvinus Budapest keresett meg bennünket, hogy gyűjteményük szakmai felügyeletét vállaljuk el, segítsünk kol­lek­ciójuk raktározásában. Feldolgoztuk a 3-400 darabból álló anyagot, és a Hotel szeptemberi, 25. születésnapja alkalmából megrendeztük a mintegy negyven kortárs alkotásból álló válogatást a KOGART tihanyi galériájában. A Kempinski alapítása óta kiemelt hangsúlyt fektetett a kultúra támogatására, így jött létre saját, több száz darabot számláló kortárs magyar műalkotást felölelő gyűjteménye. A kiállítás november 12-ig látogatható, a Kempinski és az Alapítványunk közötti együtt­mű­ködés azonban folytatódik. Mi kezeljük a Kempinski gyűjteményét, a nagyon fontos, cserélhető és nem fontos csoportokba sorolt alkotások egy részének eladása pedig minőségi cseréket tesz majd lehetővé. Vagyis a kollekció számban kevesebb, de minőségileg magasabb értékű lesz.

Melyik lesz a sorban a következő kiállításuk?
F. P.: Alapítványunk a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel együttműködve nagyszabású kiállítás-sorozattal tiszteleg a Reformáció 500. évfordulója előtt. Az egy éve útjára indított sorozat első állomása Debrecen volt, ahol Szalay Lajos bibliai témájú műveiből rendeztünk kiállítást, aztán Győr következett, ahol Boros Miklós műveit mutattuk be. Kiállításaink olyan alkotásokat mutattak be, amelyeket a Biblia ihletett. A sorozat harmadik, a Kolozsvári Művészeti Múzeumban megrendezett tárlata Szalay Lajos grafikusművész újra és újra a Bibliához visszatérő, a lényeget mindig megragadó alkotásait mutatta be. A Reformáció 500. ünnepségsorozat záró kiállítása októberben 31-én nyílik a Várkert Bazárban, és betetőzi a korábban felsorolt három kiállítást. Mottója a Biblia nem mindenkié, olyan írásképpel, hogy a nem át van húzva. Ez a kiállítás 8 szekcióra bontva mutatja be a 20. század és egy kicsit a 21. század magyar művészeinek a Bibliához való viszonyát. Sokat törtük a fejünket, végül úgy döntöttünk, hogy hat nagymester és két csoportos szekciót alakítunk. Az első szekcióban a Római iskola alkotói, például Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Szőnyi István, a másodikban Szalay Lajos, a harmadikban Kondor Béla, a negyedikben Borsos Miklós, az ötödikben pedig Tóth Menyhért bibliai tematikájú művei kaptak helyet. A hatodikban Csernus Tibor festményei, a hetedikben Péreli Zsuzsa falikárpitjai szerepelnek. A kiállítást a nyolcadik szekció, a 21. századi művészek grafikáit, festményeit, szobrait bemutató válogatása zárja. A kiállított művek nemcsak a Biblia interpretációi, hanem a Bibliában megfogalmazott gondolatokhoz – kegyelem, féltékenység, kegyelet – kapcsolódnak. Utóbbi kiállításunkkal közel egy időben, Szekszárdon is nyílik kiállításunk Egy festő – egy szobrász címmel, ahol szintén a Bibliához köthető Szalay- és Borsos-műveket láthatnak az érdeklődők.

Az Alapítvány Magyarországon kívül is rendszeresen rendez kiállításokat, melyik országban lesz a kö­vet­kező?
F. P.: November végén Szlovéniában, Ljubljanában mutatjuk be a Kovács Gábor-gyűjtemény alkotásaival a 19. század magyar festészetét, a klasszicizmustól a naturalizmusig. Kis képzavarral, ott lesz mindenki, aki él és mozog: Id. Markó Károly, Székely Bertalan, Paál László, Munkácsy Mihály, Ferenczy Károly, Vasary János, Csók István és még sorolhatnám. Ezen a kiállításon negyven művész fogja reprezentálni nagyon magas szinten a 1800-as évek magyar festőművészetét.

Az ön és dr. Zwickl András művészettörténész nevéhez kapcsolódó, művészettörténeti előadásokból álló so­ro­zat igen népszerű. Milyen folytatást terveznek?
F. P.: Idén szeptemberben is elindítjuk akkreditált, OKJ-s végzettséget adó festménybecsüs tan­fo­lyamunkat. A képzés nem csak a szakmai közönségnek szól, tapasztalataink szerint azok számára is érdekes, akik kikapcsolódásként választják, járnak hozzánk topmenedzserek, ügyvédek, egyszerű érdeklődők, a végzés után baráti kör is alakult belőlük. Meggyőződésem, hogy sikerünk fontos eleme a szakmai háttér, ami meghozta a gyümölcsét, a Kogart Akadémia a festménybecsüs képzésben immár hat éve piacvezető. Ami pedig a képzés tematikáját illeti, folyamatosan fejlesztjük. Nagyon sikeres volt tavaly, ezért folytatjuk a kismesterek bemutatását, olyan művészekre gondolok, mint Berkes Antal, Neogrády Antal, Neogrády László. Az ő műveik ott vannak ugyan az árverezéseken, de nem olyan fontosak, mint az ismert nevek. A másik út, amelyen szeretnénk elindulni, a magyar képzőművészet különböző as­pek­tu­sainak vizsgálata, ilyen lehet például a technikák bemutatása.

Milyen terveik vannak a közeli jövőre?
F. P.: Két új projektünk is van, mindkettő nagyon sok munkával jár majd, de mindkettőnek nagyon örülünk Az egyik az Úri utca 6. szám alatt található Borsos Miklós Emlékmúzeum, amely a Borsos Miklós és Kéry Ilona Alapítvány kezeléséből Alapítványunkhoz kerül. Első feladatunk a ház felújítása lesz, a következő, hogy valódi múzeummá alakítsuk. A másik: dr. Garas Klára, a Szépművészeti Múzeum korábbi főigazgatója halála előtt néhány héttel Alapítványunkra hagyta körülbelül 2500 kötetet számláló szakkönyvtárát. Az értékes anyagot feldolgozás után a Várkert Bazárban fogjuk elhelyezni, és kutatható lesz. Nagy öröm számomra, hogy az Alapítvány 12 éves fennállása során eljutottunk oda, hogy egyre többen adományoznak nekünk azért, hogy közkinccsé tegyük értékeiket.