PM Online | Színház

Az Állami Balettintézet néptánc szakán Timár Sándor növendéke volt. Diploma után a Honvéd Együttesben Novák Ferenc révén ismerkedett a táncszínházzal. Az Állami Balettintézet mesterképzésén klasszikus balettmesteri, illetve néptáncpedagógus diplomát szerzett, majd a Színház-
és Filmművészeti Főiskolán rendezést tanult. A legnevesebb társulatokban dolgozott, a klasszikus balett mellett kortárs táncművészettel is foglalkozni kezdett, és egyre inkább érdekelte egy saját táncműhely létrehozásának gondolata. 1997-ben Szolnokon megalakult a Román Sándor Táncszínház. Pályája következő jelentős állomása az ExperiDance együttes megalapítása, egy új táncstílus megalkotása volt. Az ExperiDance első egész estés előadása, az Ezeregyév című műve elsöprő sikert aratott. 2019-ben szakmailag elhatárolódott, miután kizárták a saját együtteséből, de a hite elég erős volt ahhoz, hogy újrakezdje az építkezést, melynek eredményeként mára létrejött az RS Entertainment. A világhírű táncművész, koreográfus, tanárral, Román Sándorral beszélgettünk.

Két évvel azt követően, hogy elváltak útjai az ExperiDance együttestől, Román Sándor Táncakadémia névvel táncképzést indított, vagyis folytatja népszerű és sikeres oktatói munkáját. Milyen céllal vágott bele ismét az oktatásba?
R. S.: Soha nem titkolt célom volt, hogy részt vegyek a jövő táncos generációjának az oktatásában. Azt gondolom, hogy a Táncakadémia lehetőséget teremt arra, hogy már egészen kicsi kortól megszerettessük a gyerekekkel a táncot, és lefektessük azokat az alapokat, amik aztán egész életük során elkísérik, és itt nem csak a tánc alapjaira gondolok. Azt gondolom, hogy a mai világban elengedhetetlen, hogy megmutassuk a gyerekeknek, mit jelent valamit elhivatottan, szeretettel csinálni, elengedhetetlen, hogy megtanítsuk őket arra a pozitív értelemben vett alázatra, mely mindenhez szükséges az életben. Nagyon fontosnak tartom, hogy már egészen kicsi korban megmutassuk a gyerekeknek, hogy mitől lesz a nő NŐ, és mitől lesz a férfi FÉRFI. Erre tökéletesen alkalmas a tánc, hiszen nemcsak a testre, hanem a szellemre, a gondolkodásmódra is hat. Az elmúlt években szerencsére igen sok sikertörténetem van, amik megmutatják azt, hogy milyen csodákra képes a tánc.

Ön közismerten óriási tapasztalattal rendelkező tanár, a világ számos pontján tanított, kiket választott maga mellé a tanításhoz?
R. S.: Tanítani olyan mestereket választottam, akik mind kimagaslóak a szakmájukban és van tekintélyük, a gyerekeknek példát tudnak mutatni. Azt gondolom, hogy különösen fiatal korban elengedhetetlen, hogy olyan tanárok vegyenek körbe bennünket, akikre felnéznek a gyerekek, akik példaképek, és hozzá tudnak tenni az életükhöz, mind gondolkodásmódban, mind mozgásban. Én többek között Bakó Máté balettmestert ilyennek tartom.

Ki mindenkit várnak az Akadémiára?
R. S.: 3-18 év közötti gyerekeket. Hiszek abba, hogy minden gyereknek átadható a tánc szeretete, és mi arra törekszünk, hogy minden gyermekből azt hozzuk ki, ami az ő személyisége, és amiben ő a legjobb tud lenni, hogy ezáltal büszke lehessen magára és sikerélményeket kapjon.

Novák Ferenc koreográfus, rendező a következőt mondta Önnel kapcsolatban: „A koreográfus, Román Sándor egyébként a tanítványom, aki úgy döntött, ilyen útra megy. Ki akarja csikarni a közönségből a csodálatot a sebesség és a virtuozitás miatt. Elérte a célját, a közönség imádja. Nagyszerű táncosai vannak!” Csodálatban évtizedek óta nincs hiány. Meséljen a táncosairól, akikkel most dolgozik.
R. S.: A táncosaim egy része már a kezdetek óta, tehát az ExperiDance Szolnokon történő megalakulása óta velem van. Immár 25 éve összeköt minket egy közös hit és szenvedély a tánc iránt, és az az elhivatottság, hogy megszerettessük az emberekkel a magyar néptáncot. Tata szavai számomra nem pejoratívak. Sőt. Azt gondolom, hogy nekünk táncosoknak az a feladatunk, hogy megszerettessük az emberekkel a magyar néptáncot. Hogy nekünk akarják adni a legértékesebb dolgot az életükből, az idejüket, mert úgy érzik, hogy kapnak valamit. Mindenkinek mást jelent egy-egy darab, de mindenki élményekkel távozik, és azzal az érzéssel, hogy kapott valamit, amit elraktározhat magában későbbre. Nekem ez a legfontosabb, hogy a néptáncon keresztül hozzá adjak valamit az emberek életéhez. Természetesen a régi táncosaimon kívül sok új is érkezett a csapatunkba, és szerencsére a csapat folyamatosan bővül, hiszen sok táncos hisz azokban az értékrendekben, melyeket mi vallunk. Jelenleg 27 fős a tánckar, de reményeim szerint nyár végére 40 főre bővül.