A Magyar Nemzeti Galériában látható kamarakiállítás Nicolas Schöffer és Victor Vasarely párhuzamos életművét állítja párbeszédbe.
 A hazai gyökerekkel rendelkező, Franciaországban kibontakozó alkotók munkái közös esztétikai és elméleti törekvések mentén vizsgálhatók: a geometrikus absztrakció, a technológiai és vizuális innováció, valamint a néző aktív bevonása iránti elköteleződés jegyében. Míg Schöffer a kibernetikus művészet úttörőjeként a mozgás és a fény dinamikájával dolgozott, Vasarely az optikai illúzió és az észlelés vizsgálatával teremtett új vizuális világokat.
A 20. századi avantgárd művészet meghatározó alakjai néhány év különbséggel telepedtek le Franciaországban. A geometrikus absztrakció, valamint a technológiai és vizuális innováció iránti elköteleződésük révén mindketten új irányokat nyitottak a modern művészetben. Schöffer a kibernetikus művészet úttörője volt, míg Vasarely az op-art mozgalom vezető egyéniségeként vált ismertté. Bár különböző médiumokban alkottak, mindketten arra törekedtek, hogy alkotásaik ne csupán statikus képek vagy szobrok legyenek, hanem a nézőt aktívan bevonják az élményfolyamatba. |
vissza
vissza a lap tetejére
