Interjú
„Harminc év nemcsak múlt, hanem felelősség is”
2026-08. szám
Beszélgetés Détári-Lukács Ágnes fesztiválgazdával.
Idén harmincadik jubileumát ünnepli a Kossuth Toborzó. Mit jelent ez a harminc év?
D.-L. Á.: Fontos pontosítani, hogy 1996-ban emlékeztek meg először városi ünnepség keretében Kossuth Lajos ceglédi toborzóbeszédéről. A mai fesztivál később nőtte ki magát ebből a hagyományból, de 1996-ot tekintjük a történet kiindulópontjának. Harminc év már történelem. Egy ilyen rendezvénynek saját emlékezete, közönsége és identitása alakul ki. A Kossuth Toborzó ma már hozzátartozik Ceglédhez, és ez óriási érték. Ugyanakkor éppen ezért nem lehet egyszerűen ugyanazt újra és újra megismételni. Egy hagyomány akkor marad élő, ha képes megszólítani az újabb generációkat is.
Ön 2014 óta meghatározó szereplője a szervezésnek. Mit szeretett volna hozzátenni?
D.-L. Á.: Azt, hogy a Toborzó karaktere még erősebben kapcsolódjon a népi kultúrához, a hagyományőrzéshez és Cegléd saját történetéhez. Szakmai kapcsolatokat építettünk, pályázati forrásokat vontunk be, és azon dolgoztunk, hogy ne pusztán programok egymásutánja legyen, hanem saját tartalma és arculata legyen. Közben kerestük azokat a formákat, amelyekben a történelem élménnyé válik a családok és a fiatalok számára is.
A jubileumi program ezért már a szeptember 19-i fesztiválnap előtt elkezdődik.
D.-L. Á.: Szeptember 16-án versíró- és szónokversennyel indul a programsorozat, a zsűri elnöke Kemény Zsófi slammer. Majd az alkotói pályázat eredményhirdetése és kiállításmegnyitója következik. 18-án Kossuth-konferenciát rendezünk neves előadókkal, majd a város általános iskoláinak közreműködésével elevenítjük fel a toborzóbeszédet. Ezt koszorúzás, dísztestületi ülés, a „Kossuth Toborzó 30” történetét bemutató visszatekintés és jubileumi képes összeállítás követi. Este a Sárik Péter Trió és Koszika koncertje zárja a nyilvános programot.
Idén új ember személyesíti meg Kossuthot.
D.-L. Á.: Igen, idén egy ceglédi származású színész, Nagyidai Gergő (a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagja) személyesíti meg Kossuth Lajost a szombati felvonulás során. Fontos elmondani, hogy ez a szerep az elmúlt évtizedekben több emberhez kötődött. Hosszú éveken keresztül Szabó Antal hagyományőrző személyesítette meg Kossuthot, és 2012-ben Nagy Ervin (kulturális államtitkár) is magára öltötte már Kossuth alakját.
A rendezvényen erősen jelen lesznek a ceglédi közösségek is.
D.-L. Á.: Ez az egyik legfontosabb dolog. A felvonulók között ott lesz a Cegléd Táncegyüttes, a borrend, a városvédők, a Kossuth cserkészcsapat, a fúvószenekar és az Ipartestület is, mellettük számos hazai és határon túli huszár- és hagyományőrző csoport. Ettől lesz igazán ceglédi a Toborzó: nem egyetlen intézmény rendezvénye, hanem sok közösség közös ünnepe.
A Kossuth-kultusz ennél is régebbre és mélyebbre nyúlik.
D.-L. Á.: A ceglédi Kossuth-kultusz hagyománya 2014-ben felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Ennek egyik fontos őrzője a Kossuth Múzeum, amely az ország legnagyobb Kossuth-gyűjteményét kezeli. A jubileumi napon múzeumi sátorral is jelen lesznek. A „Turini arcok” szabadtéri kiállításon pedig a Turini Százasok egykori csoportképének arcait nagyítjuk ki. Így szó szerint őseink szemébe nézhetünk. Lesz Nosztalgia Posta, és terveink szerint a monokiak is velünk ünnepelnek. | hirdetés
 |
|
A Kossuth Trafik is a hagyomány új, játékos formája.
D.-L. Á.: Az évek során sok emléktárgyat készítettünk: pólót, fakardot, ólomkatonát, de nagyon népszerű a Kossuth apánk söre és a Kossuth-szakállhoz kapcsolódó szakállolaj is. Ezek mögött humor is van, de az üzenet komoly: Kossuthot nem szeretnénk szoborrá merevíteni. A hagyományt szerethető, mai formában is tovább lehet adni.
És milyen lesz a szombati fesztiválnap?
D.-L. Á.: Egész napos, sokgenerációs közösségi ünnep. Lesz Huszárkonyha főzőverseny, hagyományőrző felvonulás, Gyermektoborzó, huszártábor, tárogatókoncert és Kossuth-szakáll mustra. A színpadokon Szalonna és Bandája, Paár Julcsi, Szulák Andrea, Caramel és az Aurevoir. is fellép. Emellett Civil Sziget, Huszárkalandtúra, Kádár Ferkó Fotószínháza, kézműves programok és emlékhelytúra várja a közönséget.
Mit szeretne, mit vigyen haza a közönség?
D.-L. Á.: Elsősorban élményt, de remélem, egy gondolatot is. Hogy Kossuth Cegléden nem egy tankönyvi történelmi személyiség, hanem közös örökségünk. A harmincadik jubileum ezért számomra nem egy lezárt korszak ünnepe. Inkább egy fontos pillanat, amikor megállunk egy percre, visszanézünk, büszkék vagyunk arra, amit közösen létrehoztunk, majd tovább indulunk.
A harmincadik évforduló után mi lehet a következő harminc év titka?
D.-L. Á.: Mindig az adott kor emberét kell megértenünk, miközben tudjuk, mit nem akarunk elveszíteni. A Kossuth Toborzó legnagyobb értéke szerintem az, hogy van saját története és saját helye Cegléden. Nekünk ezt kell tovább építenünk, nem múzeummá tenni, hanem élő hagyománnyá. Hiszen Kossuth is ezt üzente: közösségben gondolkodni, kiállni valamiért, és hinni abban, hogy van értelme annak, amit csinálunk. Talán ez lehet a Kossuth Toborzó valódi öröksége is.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
